Lenne szíve kidurrantani egy aranyhalat?

Olvasási idő kb. 2 perc

Egy japán művész arra hajt, hogy érezzünk lelkiismeret furdalást, mikor a buborékos csomagolófóliát nyomkodjuk.

A legtöbben, ha buborékos csomagolóanyaggal találkoznak, ellenállhatatlan késztetést éreznek, hogy nekiessenek kipukkasztgatni a kis buborékokat. Sokan már-már kényszeredetten nyomogatják végig a kis levegővel telt buborékokat, mintha az lenne a küldetésük, hogy egy se maradjon épségben. Ha ön is ilyen késztetéseket érez, nézze meg Daisuke Akiyama aranyhalas újragondolását, lehet, hogy változni fog a véleménye.

Akiyama buborékait ugyanis a gömbakváriumban úszkáló aranyhalak inspirálták: a HAFT Design stúdióval együttműködve olyan látványos csomagolóanyagot állított elő, amelynek minden egyes kis buborékjába egy aprócska aranyhalat nyomtatott, így azt az illúziót kelti, mintha sok-sok pici gömbakváriumból állna. Ő úgy gondolja, ettől a pofonegyszerű ötlettől ezentúl pszichikailag nehezebb lesz majd kipukkasztani a kis buborékokat, de ezek szerint nem hallott Marco Evaristti 2000-es, nagy botrányt keltett installációjáról, a Helena & El Pescador című műről. Ez tíz élő aranyhalat tartalmazott tíz turmixgépben kiállítva, a döntést pedig, hogy bekapcsolják-e gépeket, a művész a kiállítás látogatóira bízta. Nem mindegyik aranyhal élte meg a kiállítás végét, így a dologból persze óriási felháborodás és hosszas állatvédelmi jogi per lett.

Akiyama fóliája azért szerencsére nem ennyire brutális, és még csak egy prototípus, így ha kedvet kapna ilyenbe csomagolni a vázákat, mikor költözik, vagy éppen kifejezetten azért rendelne egy tekerccsel, hogy aranyhalakat gyilkolászgasson (avagy vérmérséklettől és értelmezéstől függően: kiszabadítsa őket), akkor még várni kell, bár Akiyama azt nyilatkozta hogy szeretné ha mihamarabb forgalomba kerülhetne az ötlete.

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?