Papírházzal is lehet építészeti Nobelt nyerni

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A japán származású Ban Shigeru 56 évesen kapta meg az építészet Nobeljének számító Pritzker-díjat. Nézze mivel hívta fel magára a figyelmet!

Idén is kiosztották az „építészeti Nobel-díjként” is emlegetett Pritzker-díjat, melyet 1979 óta ítél oda a Hyatt Alapítvány. Az alapító, Jay A. Pritzker nevét viselő díj nyerteseinek 100.000 ezer dollár (30,7 millió forint) üti a markát, de a szakmai elismerés, amit jelent, természetesen ennél sokkal nagyobb értékű. Az építészekből álló zsűri a tavalyi nyerteshez hasonlóan idén is egy japán építésznek, a humanitárius munkáiról és ötletes újrahasznosított anyaghasználatairól ismert Ban Shigerunak ítélte oda a rangos díjat. Az 56 éves építészt napjaink egyik leginnovatívabb formatervezőjeként és a papírépítészet feltalálójaként tartják számon.

Galéria ikon

16

Galéria: Shigeru Ban az idei Pritzker-díjas
Fotó: Bertrand Rindoff Petroff / Europress / Getty

A Southern California Institute of Architecture illetve a Cooper Union School of Architecture nevű intézményekben végzett építész azzal szerzett magának nemzetközi elismerést, hogy a természeti vagy emberi katasztrófa sújtotta területeket (mint például Ruanda, India vagy Japán) szándékosan olcsó anyagból épített újjá. Úttörő tevékenységével, ideiglenes szállásaival az esetleges hajléktalanhelyzetet kívánja megakadályozni, így átmeneti szállásait is hulladékanyagból, elsősorban papírból vagy újrahasználható eszközökből, minimális költségekből oldják meg.

Galéria ikon

16

Galéria: Shigeru Ban az idei Pritzker-díjas
Fotó: Handout / Europress / Getty

Az 1985 óta praktizáló Shigeru munkássága során természetesen tervezett családi házakat, irodaházakat és múzeumokat, de a zsűri mégis humanitárius tevékenysége, földrengések, szökőárak és egyéb katasztrófák során végzett önkéntes munkássága miatt ítélte oda neki a díjat. „Ban Sigeru tükrözi legteljesebben a díj szellemiségét" – olvasható a zsűri indoklásában.

Shigeru egyik legismertebb projectje az Új-Zélandi Christchurch városában található, gótikus arányokkal bíró, ám teljes egészében kartonból épült Átmeneti Katedrális, melyet a halálos áldozatokat is gyűjtő 2011-es földrengés után építettek a városban. A látványos, 25 méter magas, 700 férőhelyes épület esetében valóban szó szerint kell érteni az átmeneti kifejezést, ugyanis a tölgyfából, kartonpapír csövekből és fémvázból épült katedrálisnak állítólag mindössze 20-30 év a becsült élettartalma – írja a fastcodesign.com az építész terveiről, melyhez hasonlót Európában is tervezett az olaszországi Aquila városában, ahol a 2009-es földrengés után húztak fel egy Shigeru féle koncerttermet.

Galéria ikon

16

Galéria: Shigeru Ban az idei Pritzker-díjas
Fotó: Xavier Testelin / Europress / Getty

A kortárs építész nevéhez olyan elismert projektek fűződnek, mint a metzi Centre Pompidou, a Tokióban található Függönyfalas ház, a New York-i ikerház, a Metal Shutter House, vagy a Nomád Múzeumot idéző onagawai konténerházak, amit cunami túlélőinek tervezett 2011-ben.

„Számomra nincs különbség a magán megrendelések és a pro bono munkák között. Az egyetlen különbség az, hogy az egyikért fizetnek, a másikért nem" – magyarázza a legtöbb embernek igencsak érezhető különbségről a rendkívüli szerénységéről ismert Shigeru.

Galéria ikon

16

Galéria: Shigeru Ban az idei Pritzker-díjas
Fotó: shigerubanarchitects.com

„Shigeru Ban humanitárius elkötelezettsége, a katasztrófaelhárításban végzett munkája mindenki számára példaértékű. Innovációi nemcsak az épületek milyenségében mutatkoznak meg, hanem az együttérzésében is, ami nem korlátozza a költségvetést. Shigeru valóban tesz azért, hogy jobb legyen a világ" – mondta a díjat támogató szervezet, a Hyatt Alapítvány elnöke, Tom Pritzker.

"Nem tudom elhinni. A többi díjazottat ismerve valójában úgy gondolom, hogy ez még túl korai nekem" - reagált szerényen a díj hírére a mindig feketébe öltözött Shigeru. A díjat egyébként valóban gyakrabban ítélik oda hetven év feletti építészeknek, 2013-ban Toyo Ito 71 évesen kapta meg, a 2006-os nyertes, Paulo Mendes da Rocha pedig 77 évesen lett Pritzker díjas. Shigerunál talán csak a 2012-es győztes, Wang Shu fiatalabb, ő ugyanis már 48 évesen bezsebelhette a Pritzker-díjat.

Galéria ikon

16

Galéria: Shigeru Ban az idei Pritzker-díjas
Fotó: shigerubanarchitects.com

„Úgy érzem, ez egyfajta bátorítás, hogy továbbra is a társadalom és a katasztrófa sújtotta területekre és azok projektjeire koncentráljak" – mondta a frissen kitüntetett építész, aki hamarosan visszarepül az októberi földrengés és novemberi tájfun sújtotta Fülöp-szigetekre, ahol egy menedékházon és egy ideiglenes katedrálison dolgozik majd. De idejébe belefér még egy világörökségi központ megtervezése Fujin, valamint egy művészeti múzeum tervezése a coloradói Aspenben is.

Galéria ikon

16

Galéria: Shigeru Ban az idei Pritzker-díjas
Fotó: shigerubanarchitects.com

„Ez félreértés, én nem vagyok a fenntarthatóság híve. Divatossá váltak a környezetbarát épületek, de a fenntarthatóság mára már nagyrészt üzleti stratégia, amely nem feltétlenül tesz különbséget aközött, ami valójában fenntartható, és aközött, ami eladható. Igyekszem nem hulladékból, hanem a helyben rendelkezésre álló anyagokból dolgozni" – mondja az építész.

Shigeru egyébként 1986-ban kezdett újrahasznosított papírral kísérletezni, az ötletet pedig egy kiállításon leste el a finn építésztől, Alvar Aaltotól. Elkezdte a saját stílusára szabni, majd az 1989-es nagoyai kiállításon már egy ilyen technikával épült szerkezettel lepte meg a közönséget. A karton cső azóta gyakorlatilag Shigeru védjegyévé vált, de állítása szerint ő inkább csak rámutat, hogy milyen más felhasználható anyagok léteznek az építészetben, mintsem meghatározza azt.

A Pritzker-díjat 2013-ban szintén japán tervező, Itó Tojoo, 2012-ben pedig a kínai származású Vang Shu kapta. Magyar tervező még nem részesült az elismerésben.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

bb
bb
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.