Csövet vagy agyagot a növények alá!

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Két növénygondozási katalizátort mutatunk, és azt is összeszedtük, melyik hogyan működik és mennyibe kerül.

A növénygondozási praktikák száma a kertészeti szaklapoknak és az online tanácsadásnak hála végtelen: keverhet hamut vagy kávézaccot a földbe, vagy próbálkozhat tojáshéjjal és banánhéjjal az erősebb gyökérzetért. A macerás házi babonákkal ellentétben mi mégis inkább két olyan alternatívát mutatunk, melyet mi is használunk, és amik bizonyítottan segítik a növényt a természetes fejlődésben. Ismerje meg a gyökéritatót és az agyaggolyót!

Mi az a gyökéritató?

A gyökéritató egy vegyszer nélküli, magas ásványanyag- és humusztartalmú tápcsövecske, ami katalizátorként segíti a növény természetes fejlődését. Kinézetre hasonlít a szarvacskatésztára, ami nem véletlen: alagútszerű alakjának köszönhetően együttesen képes biztosítani a gyökérkörnyezet levegőztetését, a kellő tápanyagforrást és a vízmegtartást is, méghozzá hosszú távon. A magyar találmány éppen ezért innovációnak számít a piacon, mivel nincs a világon még egy olyan termék, ami ilyen hatékonyan, ráadásul egyszerre biztosítaná ezt a három feltételt.  

Külsőleg nem véletlenül hasonlít annyira a szarvacska tésztára.
Fotó: Dívány.hu

Lakópark a növény alatt

Ha a növény ültetésekor kerül egy kis gyökéritató is a földbe, tulajdonképpen egy mesterséges, bacilusokkal teli ‘lakópark’ jön létre az ott leledző baktériumok és a gombák számára. A gyökéritató azért is formabontó találmány, mivel a növény táplálásával szemben inkább a baktériumokat aktivizálja. A mikroorganizmusok életfeltételeinek javulásával, a gyökér környezetében való életműködésükkel a növény táplálkozását segítik, a gyökerek így a nedvesség irányába törekszenek. A vízraktározó csövecskékbe belenőtt gyökerek gyökérszőrein keresztül épp ott lehetséges a tápanyagfelvétel, ahol a legaktívabb a talajélet. 

Az eredmény? Növényfajtától függően hamarabb kialakul és megkezdődik a baktériumok, a gombák és a növény közötti együttélés hatékony táplálkozási rendszere. Telepítés után a növény saját tartalék energiáit használja fel a gyökeresedéshez, a hajtások megindításához, a talajélet mikroorganizmusaival való kapcsolat felvételéhez. A gyökérváladékból kibocsátott szénhidrátok a mikroorganizmusok egyik energiaforrása.

A gyökéritatóval ültetett növénynek nincs szüksége, hogy felélje tartalékait: energiáit nem kell a mikroorganizmusok élettevékenységének gerjesztésére fordítania. Az intenzív talajélet a csövecskékben már korábban kialakul, a növény így időt nyer, és megtakarított energiáját a hajtásfejlődésre fordíthatja. A több hajtás megnövekedett fotoszintetizáló levélfelületet eredményez, ami jelentős energiafelvételhez juttatja a növényt. A növény nem más, mint egy biológiai naperőmű. Ha energiát takarít meg a növény életműködése során, akkor az a terméstömeg-többletben is jelentkezik. 

Hogyan működik?

A gyökéritató elhelyezésére nincs meghatározott séma, a rudacskákat véletlenszerűen kell a földbe szórni, így a felfele álló csövecskék megtartják a vizet és fokozatosan oldják ki a tápanyagot, míg a lefelé álló alagutak a talaj és a növények gyökérzetének levegőztetését biztosítják. A csövek magukba szívják a vizet, aminek köszönhetően a növény a nyári szárazságban is képes tovább fejlődni a cellákban rekedt vízmennyiségnek köszönhetően. A mikroorganizmusok túlélési esélyei is magasabbak.  

Víztakarékosság

A gyökéritatóval kezelt növények gondozásához feleannyi víz szükséges, mint általában, mivel az alagútszerű formának köszönhetően a rudacska képes megtartani a vizet. Kísérletek szerint a gyökéritatóval kezelt növényeket akár egy hétig is magukra lehet hagyni, mivel az öntözésigényük jelentősen lecsökken.  

A baloldali növény orchideaföldben, a másik gyökéritatóval elkevert orchideaföldben nevelkedik. A különbség szemmel látható.
Fotó: Dívány.hu

A növény, mint biológiai naperőmű 

A dísz- és szobanövényeket lehet - és általában szokás is - vegyszerekkel kezelni, viszont ha  vegyszermentes paradicsomot, paprikát, konyhanövényeket szeretne termeszteni és fogyasztani, inkább a gyökéritatóval próbálkozzon. A muskátlit és az orchideát valóban fel lehet turbózni vegyszerekkel is, a gyümölcsök és zöldségek íze viszont teljesen megváltozik a mesterséges beavatkozás hatására: a saláta például a levelében tárolja az esetlegesen túladagolt tápot, ami utána veszélyes, ha az ember szervezetébe kerül. A gyökéritató nem vegyszer, hanem ökogazdálkodásban használható bioanyag: fokozatos tápanyagleadásra képes, két három év alatt bomlik le a talajban.

Agyaggolyók

Az agyaggolyó, más néven agyagkavics egy szintén természetes anyagból készült, ökologikus termék, mely a gyökérzet oxigén áteresztéséért és megfelelő vízellátásáért felelős. Mivel a golyók alakjuk miatt nem tömörödnek, állaguknak köszönhetően pedig se nem penészednek, se nem rohadnak, ezért a gyökérzetet kellően szellősen, levegősen tartják, ami megfelelő közeget biztosít a gyökérzet terjeszkedéséhez. Az előző alternatívához hasonlóan az agyaggolyóknak is erős a vízmegtartó képessége, ezért a ritka öntözés és az esetleges esőhiány sem okozhat gondot a növényeknek. A golyók egyenletesen veszik és adják le a nedvességet, valamint a gyökéritatóhoz hasonlóan szintén alkalmas felületet biztosítanak a baktériumok megtelepedéséhez.

Agyagkavicsokat hidrokultúrás növénytermesztéskor, kaspós virágok, balkonládák és virágágyások takarására használnak. Általában irodák, szállodák, orvosi rendelők használják az agyag granulátumos technikát, de akár otthon is kísérletezhet vele. 

Mi az a hidrokultúrás növény?

A hidrokultúrás növény annyiban tér el az átlagostól, hogy nem földben, hanem agyag granulátumban nevelkedik. A növényt kiszedik a földjéből, a gyökérzetből kimossák a megragadt földdarabokat, és agyaggolyóba ültetik, amire végül vizet engednek. Szinte minden földben nevelkedő növényt át lehet alakítani hidrokultúrássá.

Hogyan működik?

Az agyaggolyó használata sokkal macerásabb, mint a gyökéritatóé: használat előtt át kell öblíteni a kavicsokat, hogy eltávolítsa a közéjük szorult homokot és esetleges maradványokat, a gyártók a pH-szint méregetését is ajánlják. A golyókat foszfor- vagy salétromsav oldatban tanácsos áztatni egy éjszakát – sok sikert, akinek erre van ideje otthon, na meg vegyszerparkja. Ezután - a gyökéritatóhoz hasonlóan - az agyagkavicsot is az ültető közegbe kell szórni, néhány centiméter vastagon, ha pedig átültetne, külön jó pont, hogy az agyaggolyó újrahasznosítható és nem szennyezi a környezetet. 

Íme egy agyaggolyós közegben nevelkedett növény, beépített vízmérővel.
Fotó: Dívány.hu

Az agyaggolyókat költséghatékonyságuk miatt is szeretik: bár beruházása először komolyabb befektetést igényel, későbbi fenntarthatóságának egyszerűsége miatt megtérül az ára. Az agyag granulátumban nevelkedő növényeket például nem kell többet átültetni, de víztakarékosságuk sem utolsó szempont.

Nincs hozzáadott tápanyag

Az agyaggolyó előnye, hogy levegőztet és segíti a vízmegtartást, ugyanakkor nem tartalmaz semmiféle tápanyagot és ásványanyagot, így a teljes hidrokultúrás növényeknél időnként tápoldattal és olyan speciális műtrágyával kell ezt pótolni, ami hat hónapon keresztül folyamatosan tápanyaggal látja el a növényt. Ezzel szemben a gyökéritató esetében tápoldatozás nélkül is fejlődik a növénynek nem csak gyökérzete, hanem levele és virága is.  

Macerás

Sajnos, ha túlégetik az agyagkavicsot gyártásuk során, akkor vízfelvételük korlátozott.  A gyártók szerint vízmérce segítségével érdemes figyelni, mennyi vizet kell, vagy épp nem kell adni, amit minden növény esetében azért elég macerás folyamatosan ellenőrizgetni. A vizet a felszíni granulátumra kell önteni addig, amíg a vízmércén jelölt optimális mennyiséget el nem éri. Az agyag granulátumban nevelkedő növényeket elegendő hetente, maximum 10 naponta öntözni, így nem baj, ha sokáig magukra hagyjuk őket. Ha a vízmérce vízhiányt jelez, akkor sem kell aggódni: az agyaggolyók megszívják annyira magukat vízzel az öntözéskor, hogy a következő 4-5 napban még van mit fel tudjon venni a növény.

Saját tapasztalataink viszont nem túl jók az agyaggolyóval kapcsolatban, inkább dísznek jó a föld területén: bár a golyócskák üreges belsejüknek köszönhetően jól oszlatják a vizet, nekünk pont a túlzott vízmennyiség miatt pusztult el nem egy hidrokultúrás növényünk. Igaz, hogy rendes földben sem lehet - legalábbis nehezebb - megállapítani, mikor van kiszáradva vagy túlöntözve a növény, az agyaggolyók esetében viszont nem sikerült áthidalni ezt az akadályt.

Árak

A termékek árait táblázatszerűen foglaljuk össze, a végösszeg kiszerelésenként változó. 

Termék Kiszerelés                         Ár                                        
Gyökéritató                              70 g  88 forint
    400 g  388 forint
    5 kg  3880 forint
Agyaggolyó  5 l  650 forint
    50 l  4890 forint

Ha a gyökéritató keltette fel az érdeklődését, a termék hivatalos weboldalán még több elvégzett kísérletről és az önhöz legközelebbi árusítóhelyek listájáról is tájékozódhat, de megrendelheti akár online is. Agyaggolyókat is rendelhet interneten keresztül, például innen, de mielőtt nekiállna, érdemes jobban belemélyedni a hidrokultúrás növénygondozásba. Ha esetleg már próbálta az általunk ajánlott módszer valamelyikét, kérjük írja meg nekünk tapasztalatát e-mailben!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

gr
gr
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Nem véletlenül van tele állatokkal Frida Kahlo híres képe: drámai események állnak a háttérben

A mexikói születésű Frida Kahlo azon kevés festők közé tartozik, akiknek egyedi stílusát a képzőművészetekben kevésbé jártas szem is gyakran felismeri; és aki saját festői látásmódjával egy olyan vizuális világot teremtett, ami évtizedekkel túlélte őt – népszerűsége pedig a mai napig töretlennek tűnik. Az ikonikus vizualitás mellett azonban a latin-amerikai művésznő karakterével a szenvedés is – már életében – összefonódott, tragikus sorsa gyakran festményeiben öltött formát.

Offline

Neki köszönhetjük a Jancsi és Juliskát: Dorothea Wild ihlette a leghíresebb Grimm-meséket

Amikor a Grimm fivérek nevét halljuk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy Jacob és Wilhelm maguk találták ki a gyerekkorunkat végigkísérő, sokszor rémisztő történeteket. A valóságban azonban a testvérpár inkább elszánt gyűjtő volt, mintsem szépíró. Járták a vidéket, történetmesélőket kerestek, a legnagyobb kincsükre pedig közvetlenül a szomszédságukban bukkantak rá. Egy fiatal, élénk képzelőerejű lány, Dorothea Wild nélkül a világ ma sokkal szegényebb lenne: ő volt az a rejtélyes múzsa és mesemondó, akinek a Jancsi és Juliskát, valamint számos más, halhatatlan klasszikust köszönhetünk.

Világom

Aquapark a 17. században: rejtett szökőkutakkal fröcskölte le sznob vendégeit a salzburgi érsek

Képzeljük csak el, hogy a 17. század elején járunk. Elegáns, selyembe és bársonyba öltözött arisztokraták, grófok és püspökök sétálgatnak egy csodálatos barokk kastély kertjében, halk zene szól, az asztalok roskadoznak a finom falatoktól. A házigazda intésére a vendégek helyet foglalnak a márványasztal körül, ám az emelkedett hangulatot hirtelen sikoltozás töri meg: a kőpadokból és a földből váratlanul jéghideg vízsugarak lövellnek a magasba, bőrig áztatva a gyanútlan, merev etikett szerint feszengő úri társaságot. Mindez nem egy modern kandi kamera forgatókönyve, hanem a salzburgi Hellbrunn-kastély mindennapos valósága volt bő négyszáz évvel ezelőtt.

Világom

Messi nem lenne vb-sztár, ha hormoninjekcióit nem fizeti ki a Barcelona

Mindössze 170 centis magasságával gyakran ma is gúnyolódás céltáblájává válik az interneten az argentin futballsztár, Lionel Messi, akinek vb-szereplése máris rekorddöntő: a tornák történelmében a legtöbb gólt szerző játékossá vált a sztár. A magasságával a neten viccelők közt sokan vannak ugyanakkor olyanok is, akik nem tudják, hogy a focista testmagasságába növekedésihormon-hiánya is beleszólt.

Világom

Villámkvíz: felismered egyetlen képről a világ leghíresebb hídjait?

A világ tele van hidakkal, vannak köztük szép, díszes, történelmi emlékek, és vannak robosztus mérnöki csodák. A szárazföldek összekötése hidakkal minden fejlettebb emberi civilizációban jelen volt, és a különböző építészeti korok különféle hidakat hagytak maguk után emlékül szerte a világban. Te vajon felismered a világ leghíresebb hídjait?

Életem

Ebből a 4 jelből tudhatod, hogy jól sikerült az első randid

Az első találkozások sokak számára stresszesek és ijesztőek lehetnek, különösen akkor, ha a cél egy hosszú távú, komoly kapcsolat megtalálása lenne. Dr. Roxy Zarrabi klinikai szakpszichológus szerint azonban létezik négy olyan alapvető viselkedési forma, amelyek segítségével már az első randevú alkalmával felmérhető, hogy érdemes-e energiát fektetni a folytatásba.

Mindennapi

Ezt a 7+2 dolgot mindképp ellenőrizd nyaralás előtt az autódon

Mielőtt hosszabb útra indulunk, néhány dolgot érdemes ellenőrizni: például az akkumulátor és az abroncsok állapotát, vagy a motorolaj megfelelő szintjét. Ezek nemcsak egy esetleg költséges javítástól óvhatnak meg minket, hanem nyugodtabbá és biztonságosabbá tehetik a nyaralást is.

Testem

8 rejtett adalékanyag az ételekben, ami magas vérnyomást okoz

Ha a magas vérnyomás elleni harcról van szó, a legtöbbünknek azonnal a sószóró száműzése jut eszébe. A helyzet azonban ennél jóval összetettebb. Egy friss, nagyszabású kutatás ugyanis rávilágított, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerekben megbújó, mindennapi adalékanyagok és tartósítószerek is komoly szerepet játszhatnak a vérnyomásunk és a szívünk egészségének veszélyeztetésében.

Offline

Valós személy ihlette Maugli történetét: Farkasfiúnak nevezték

Sokan a dzsungelben nevelkedett, állatokkal beszélgető Maugli történetét a fantázia szüleményének tartják. Pedig Rudyard Kipling híres hősének alakját egy valós indiai fiú története is inspirálhatta. Az ő élete azonban sokkal sötétebb és tragikusabb volt, mint a meséből ismert Maugli sikeres útja az emberi identitás elérése felé.

Offline

Kitiltották az iskolapadból, mégis Nobel-díjas lett: az olasz nő, aki lenyűgözte a világot

Amikor a fiatal szárd hölgy, Grazia Deledda először papírra vetette történeteit, környezete inkább szégyellte, mint ünnepelte tehetségét. Egy vidéki olasz városban, Szardínia szigetén a 19. század végén ugyanis a társadalmi berendezkedés szerint egy tisztességes fiatal nőnek nem az írással kellett volna foglalkoznia. Deledda azonban nem hagyta, hogy mások döntsenek helyette – a mai napig ő az egyetlen olasz nő, aki irodalmi Nobel-díjban részesült.