Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
„Az elsőszülött gyerekeket például sokkal inkább karrier- és célorientáltnak tartják, míg a középső vagy legkisebb gyerekek lazábbak és kreatív beállítottságúak, akik kevésbé szabálykövetők. Ez a feltevés is logikusnak tűnik, hiszen egy vetekedő személyiségnél a stresszes életmód magasabb vérnyomáshoz és trigliceridszinthez vezethet.”
Sok érdekes kutatási eredmény látott már napvilágot arról, hogy az elsőszülött gyerekek vagy kisebb testvéreik vannak-e jobb helyzetben a mentális, az érzelmi vagy a fizikai fejlődés tekintetében. A szakértők gyakran hivatkoznak arra, hogy a szülők osztatlan figyelmének – amit a rangidősek és az egykék élvezhetnek – a pozitívumok mellett bizony vannak hátulütői is.
Egy újabb vizsgálatból például kiderül, hogy az elsőszülötteknél sokkal nagyobb az esélye a magas vérnyomásnak és trigliceridszintnek, valamint az elhízásnak. Ha kíváncsi vagy a részletekre, görgess tovább!
A kockázatok számokban
A maga nemében az egyik legátfogóbb kutatás 400 ezer norvég ember egészségügyi adatain alapul, amiket mintegy 25 évre visszamenőleg elemeztek.
„Azt találtuk, hogy testvéreikéhez képest az elsőszülött gyerekek vérnyomása és trigliceridszintje is magasabb, de az elhízásra való hajlamuk is fokozottabb. Az ötödikként született gyerekekhez képest például kb. 5 százalékkal nagyobb az esélye az elsőszülötteknek az elhízásra, a magas vérnyomásra pedig hét százalékkal.
Ugyanakkor a 13 százalékkal kisebb a valószínűsége annak, hogy a rangidősek napi szinten dohányoznak, és általában gyakrabban számolnak be jó fizikai és mentális állapotról. A később születettek mindemellett 9 százalékkal kisebb eséllyel állítják, hogy boldogok. Amikor megvizsgáltuk a lehetséges mechanizmusokat, azt találtuk, hogy a korai anyai hozzáállás szerepet játszik abban, hogy a születési sorrend hogyan befolyásolja a testvérek egészségét” – magyarázza dr. Sandra Black, a Texasi Egyetem professzora.
Az eredmények szerint a magas vérnyomás valószínűsége a születési sorrenddel fordított arányos, és a legnagyobb különbség az első- és másodszülött gyerekek között van. (A másodszülötteknek 3, míg az ötödikként született gyerekeknek 7 százalékkal kisebb eséllyel lesz magas a vérnyomásuk az elsőszülöttekéhez képest.)
De a trigliceridszint és az elhízásra való hajlam tekintetében is hátrányban vannak a legidősebb gyerekek. Általában ugyan néhány milliméterrel magasabbak a fiatalabb testvéreknél, a másodszülöttekhez képest 4 százalékkal nagyobb eséllyel lesznek túlsúlyosak, és 2 százalékkal nagyobb eséllyel híznak el. Ugyanakkor az elsőszülött gyerekek – általánosságban véve – felnőttként elégedettebbek magukkal és a körülményeikkel.
Az Economics and Human Biology című szaklapban megjelent tanulmány szerint a testvérek neme nem játszik fontos szerepet az egészségügyi eltérésekben, legalábbis nem találtak semmilyen szisztematikus mintát.
A szülői elvárások okozta stressz tehet róla?
Az elsőszülöttek intelligenciájáról is megállapították már korábban, hogy csekély mértékben ugyan, de általánosságban véve magasabb, ahogy a tanulmányi eredményeik is jobbak, valamint felnőttként a jövedelmükkel is elégedettebbek, mint fiatalabb testvéreik.
A szülői elvárásoknak való megfelelési vágy tehát egy elfogadható magyarázat lehet gyengébb egészségügyi állapotukra, hiszen a teljesítménykényszer gyakran együtt jár a stresszel, amiről pedig jól tudjuk, hogy köze van a magas vérnyomáshoz és az elhízáshoz,
„Ugyanakkor nem kezelhetjük tényként, hogy a később született gyerekek bizonyos szempontok alapján egészségesebbek, mint a rangidősek. Az elsőszülöttek átlagosan alacsonyabb testsúllyal születnek és a méhen belüli csekélyebb tápanyagáramlás hatással lehet a zsírsejtek működésének szabályozására és oda vezethet, hogy ezeknek a gyerekeknek a szervezete felnőttként több zsírt raktároz el. Ez is részben megmagyarázhatja az elhízásra való fokozott hajlamukat” – írják a kutatók, akik szerint az ebből adódó serdülőkori felgyorsult növekedés miatt alakul ki a magas vérnyomás, vagyis elsősorban biológiai tényezők állhatnak a háttérben. (A serdülőkori vérnyomást meghatározó legfontosabb tényező a testméret. A normális vérnyomás az életkor, illetve a testmagasság növekedésével fiziológiásan emelkedik, a növekedéssel párhuzamosan a körös értékek is magasabbá válnak.)
„Egy másik lehetséges mechanizmus a személyiséghez kötődik. Bár az empirikus bizonyítékok nem különösebben erősek, léteznek különböző elméletek azzal kapcsolatban, hogy milyen összefüggés van a születési sorrend és a személyiségfejlődés között. Erről részletesebben itt írtunk.
