Baj, ha az óvodás gyerek nem rajzol?

Olvasási idő kb. 4 perc

Aggódjunk-e, ha a gyerek még középsőben sem szívesen veszi a kezébe a ceruzát, és mit tehetünk az ügy érdekében?

Középsős gyerek anyjaként rapportra hívtak az oviba: nem rajzol pálcikaembert a gyerek, leszünk szívesek gyakorolni. Az én lányom nem nagyon szeret rajzolni, és elbizonytalanodtam, baj ez? Mikortól "kell" tudnia szabályos pálcikaembert rajzolni? Megkérdeztem Endrédi Gabriella klinikai  gyermek szakpszichológus és pszichoterapeutát, jelent-e valami problémát, esetleg tünete lehet-e valaminek az, ha egy óvodás gyermek nem rajzol?

Én pszichológust még nem hallottam így örülni kérdésnek. Endrédi Gabriella szerint rendkívül fontos a téma. Elmondta, ez a kérdés általában a beiskolázás előtt merül fel a szülőkben, ekkor kezdődik a szorongás az iskolai teljesítménytől és helyzettől, amiben meg kell majd felelnie a gyereknek.

Egy gyerek "működése" három pilléren áll: az érzelem, a mozgás és a gondolkodás. És ezek a jellegzetességek úgy kapcsolódnak egymáshoz, mint egy hajfonat szálai: ami az egyikben történik, az fog történni a másik kettőben is a fejlődés során, ez jellemzi szinte végig az óvodás kort.

Ha dühös egy kisgyermek, akkor az a mozgásban is leképeződik, vagyis mérgesen toppantani, esetleg rugdosni, csípni, marni fog. A gondolkodás hat éves kor körül veszi át a főszerepet, ekkortól már ez fogja irányítani a mozgást és az érzelmeket. Bár itt is lehetnek egyéni eltérések a fejlődésben, és ez természetes.

Nagyon fontos, hogy ha egy mozgásforma felcserélődik vagy kimarad, annak lehetnek következményei, és itt érkezünk el a rajzoláshoz, illetve annak hiányához.

Ez pedig azért aggasztó, mert a kimaradás, illetve csere szinte mindig előrejelezhet tanulási- esetleg alkalmazkodási nehézséget. A szakma számára „visszafelé” derült ki, hogy ha nehezebben boldogul a gyerek a finommotorikus mozgásokkal, vagy egyáltalán nem rajzol, sokszor a mozgásfejlődési eltérések már előre jelezhették (volna) a gondot. Sőt, a mozgásfejlődés nem megfelelő módja állhat akár agresszív viselkedés hátterében is. 

Fotó: Vince Alongi

Az idegrendszeri éretlenség, illetve a két agyfélteke diszharmóniája okozhatja azt, hogy a gyereknek nem okoz örömöt a rajzolás, ezért nem is bíbelődik az alkotásnak ezzel a fajtájával. A rajzolás hiánya pedig jelzi az idegrendszer éretlenségét, diszharmonikus működését, aminek működését ilyenkor speciális mozgással lehet harmonizálni.

A rajzolásnak rendkívül fontos az élményfeldolgozó szerepe is, bizonyos traumákat, belső problémákat a legegyszerűbben rajzzal tudják kifejezni. De ha egy gyerek sokat beszél , az élményfeldolgozó szerepet át tudja venni a beszélgetés, viszont az idegrendszer ilyen irányú fejlesztését, amit a rajzolás lenne hivatott "végezni", ilyenkor mozgással, mozgásfejlesztésen keresztül lehet elérni.

Mikor mi az "elvárható"?

A pszichológusnő szerint 4-5 éves korban még bőven elég, ha egy gyerek az ujjával festeget, és ez örömet jelent számára. A firkálás is teljesen normális ebben a korban, ugyanis például egy emberrajzhoz szükség van arra, hogy a gyereknél kialakuljon a saját testéről való tudása, tisztában legyen a teste kiterjedésével, határaival. Amíg ez nincs, addig marad a firkálás, vagy a színezés, amit Endrédi szintén rajzolásnak fog fel.

Ebben a korban a gyerekek elkezdenek küzdeni a szabályokkal: az óvodában nagyon sok mindennek kell megfelelni, sokféle szabályt kell betartani, a gyerek pedig a színezéssel próbálgatja magát: vonalon belül tud-e maradni, stb.

„Felismerhető” formákat rajzolni általában 5-6 évesen kezdenek, de mint máshol, itt is nagy az egyéni szórás. Ekkorra kialakul a testtudat, ami – mint említettük – a pl. emberalakok ábrázolásának az alapja.

Vannak olyan gyerekek, akik kijelentik, hogy ők bizony nem tudnak rajzolni. Ekkor még valószínűleg nem áll rendelkezésükre az idegrendszeri szervezettség, viszont ezeknek a gyerekeknek fontos a teljesítmény és a külvilág véleménye. Ezek a gyerekek ettől talán meg is ijednek, és ezért nem rajzolnak. Semmiképpen ne erőltessük: ha többet csináltatunk belőle, az egyáltalán nem lesz jó a gyereknek. És hogy mi a megoldás?

Fotó: Shutterstock

Nem, nem a rajz gyakoroltatása. Hanem a

mozgás!

És elérkeztünk a gyerekekkel foglalkozó pszichológiai cikkek általános megfejtéséhez: a mozgás olyannyira háttérbe szorul a mai világban, hogy ez súlyos hatással van az idegrendszeri fejlődésre. A sok, szabad mozgás az alapja mindennek, ezzel lehet a legjobban az agyféltekéket harmonizálni és az idegrendszert fejleszteni. Az óvodákban minimális területen kell léteznie 25-30 gyereknek, nincsen szabad tér a mozgásra, a gyerekek állandóan frusztrálódnak a mozgásukban.

A megoldás tehát itt is a mozgás: a nagymozgások, mint pl. a csúszdázás, hintázás, futás, ugrálás és az úszás is nagyon hasznos. Angliában pl. az óvodai nevelés részét képezi egy speciális mozgásterápia, ami a két agyfélteke összehangolódását hivatott elérni, fejleszteni, ezzel szemben itthon viszonylag kis alapterületű csoportszobákban kénytelenek a gyerekek a nap nagy részét eltölteni.

Ha belefér, menjünk gyalog az óvodába, és gyalog sétáljunk haza, és közben ejtsünk útba egy játszóteret, ahol „viszonylag” szabadon mozoghat az óvodás, hétvégén kiránduljunk, töltsünk minél több időt a szabadban.

Allergodil a család minden tagjának

Allergodil a család minden tagjának

A szénanátha és az egész éven át tartó allergiás nátha tüneti kezelésére az Allergodil orrspray 6 éves kortól adható. Allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás és orrnyálkahártya-gyulladás megelőzésére, tüneti kezelésére Allergodil szemcsepp használható 4 éves kortól. Hosszútávú segítség az allergiára.

További információkért kattints ide.

hirdetés

Budaker Judit
Budaker Judit
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nem csak izomláz miatt feszülhet a vádli: ezzel a tünettel azonnal fordulj orvoshoz

A vádli feszülését és a láb duzzanatát a legtöbben elintézik annyival, hogy biztosan túl sokat sétáltak vagy elfáradtak a nap végére. Az orvosok azonban arra figyelmeztetnek, hogy ezek a hétköznapinak tűnő panaszok a mélyvénás trombózis legelső tünetei is lehetnek. Ha a vérrög elszabadul, az életveszélyes tüdőembóliához vezethet, ezért bizonyos jelek esetén tilos halogatni a segítséget. Utánajártunk, hogyan lehet megkülönböztetni az ártalmatlan izomlázat a trombózistól, és melyek azok a vészjelzések, amelyekkel azonnal orvoshoz kell fordulni.

Testem

Komoly bajt is jelezhet, ha nem érzed az illatokat: ilyen esetben sürgősen fordulj orvoshoz

A szaglás megromlását vagy elvesztését hajlamosak vagyunk egy egyszerű náthának vagy a COVID utóhatásának tulajdonítani, ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a háttérben sokszor komolyabb fül-orr-gégészeti vagy neurológiai betegségek állnak. Miközben az orrpolip vagy a krónikus arcüreggyulladás is elfojthatja az illatokat, a hirtelen, féloldali vagy kísérőtünetekkel jelentkező szaglásvesztés akár súlyos idegrendszeri problémát is jelezhet. Utánajártunk a szaglászavarok különböző típusainak, és annak, hogy pontosan mikor kell azonnal fül-orr-gégészhez fordulni.

Offline

Ide járt nyaralni a monarchia elitje: az Adria Nizzájának is nevezik

Pálmafák, századfordulós luxusvillák és a tenger morajlása: nem kell Franciaországig utaznod, ha igazi riviérai hangulatra vágysz. A horvátországi Kvarner-öbölben fekvő Opatiját nem véletlenül nevezték a Monarchia idején az Adria Nizzájának. Ez a csodálatos klímájú kisváros volt a császári udvar, az arisztokrácia és a művészek első számú menedéke. Itt épült fel az Adria legelső luxusszállodája is a Déli Vasút igazgatójának köszönhetően, amelynek Kristálytermében egykor maga Ferenc József és Sisi királyné is megfordult.

Életem

Vészjósló folyamat indult a magyar erdőkben: beavatkozást sürgetnek a szakemberek

A klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályos időszakok és az erdőtüzek kockázata miatt a magyar erdők jövője ma már nemcsak természetvédelmi, hanem társadalmi kérdés is. A szakértők szerint szemléletváltásra lenne szükség az erdőgazdálkodásban, mert hosszú távon nem lehet kizárólag gazdasági szempontok alapján kezelni az erdőket.

Offline

Emlékszel, mikor élt Bulgakov? Híres írók villámkvíze

Sokak egyik legkevésbé kedvelt iskolai tananyaga az írói életrajzok voltak. Egy-egy író születési és halálozási dátumának az ismerete azonban segíthet abban, hogy nagyjából elhelyezzük az adott alkotó pályaképét a fejünkben.

Édes otthon

Kevesen ismerik a trükköt: konyhai hulladékkal festheted át kerted legszebb virágát

A hortenzia nemcsak az óriási, látványos viráglabdáival hívja fel magára a figyelmet, hanem egy egészen különleges, kaméleonszerű tulajdonságával is: képes megváltoztatni a színét. Ha unod a megszokott árnyalatokat, nem kell drága vegyszerek után nyúlnod a boltban. Csupán a talaj pH-értékét kell módosítanod, amit egyszerű konyhai és kerti hulladékokkal – például kávézaccal, tojáshéjjal vagy épp a kerti sütögetésből megmaradt hamuval – is könnyedén elérhetsz. Eláruljuk a legpraktikusabb házi trükköket, amikkel te magad határozhatod meg, hogy kék vagy éppen rózsaszín virágok díszítsék a kertedet.

Testem

Ilyenkor jelez komoly bajt a derékfájás: ne vedd félvállról!

Szinte nincs olyan ember, akinek ne fájt volna már a dereka egy nehéz nap vagy egy rossz mozdulat után. Mivel népbetegségről van szó, hajlamosak vagyunk egy legyintéssel elintézni, és bevenni egy fájdalomcsillapítót. Ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy bizonyos kísérőtünetek fellépésekor tilos halogatni az orvost. A lábba sugárzó zsibbadás, a végtagok gyengesége vagy a vizelettartási problémák olyan „vörös zászlók”, amelyek komoly idegrendszeri sérülést, gyulladást vagy akár daganatos folyamatokat is jelezhetnek. Utánajártunk, melyek azok a vészjelek, amelyekkel azonnal a sürgősségire kell sietni.