Éhen halnak a gyerekkel? Ó, de kár!

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Az egyszülős családok kétharmada nélkülözik. Kompenzálásul jó lesz egy kis előny a bölcsődében, meg egy egyszülős központ?

Az elmúlt egy-két évben a statisztika szerint nagyjából mindenkinek jobb lett egy kicsit, kivéve az egyszülős családokat, mert nekik 2015-re tovább romlott a helyzetük: még többen élnek közülük szegénységben, mint egy évvel azelőtt.

Nem régen jelent meg a KSH Háztartások életszínvonala 2015. kiadványa, amely szerint tavaly minden harmadik gyerek (33,6%) szegény vagy kirekesztett családban élt, habár a helyzet 2012 óta folyamatosan javul kicsit a statisztika szerint. Az egyszülős háztartásoknak viszont csaknem kétharmada (egészen pontosan 62,3 százaléka) tartozik a szegény vagy kirekesztett kategóriába.  

Vagyis nagyjából háromból kettő ilyen család nélkülözésben él. A helyzet ráadásul még romlott is 2014-hez képest, amikor még „csak” 56 százalékuk volt szegény.

Kép forrása: KSH

És bár látszik, mennyire hiányzik az a másik fizetés az egyszülős családok büdzséjéből, ezt jelenleg nem igazán szeretne kompenzálni a társadalom. Vagy az állam. Vagy a "kormány", ahogy fogalmazni szoktak mindig, amikor valakire pénzt szánnak az adónkból. 

Vagyis nem egészen igaz, hogy semmit sem tesz a "kormány", mert mégiscsak volt egy intézkedés, amit az államtitkár nagy lelkesen beharangozott nemrég. Nem, nem a családi pótlék felemelése azoknak, akik egyedül nevelik a gyereküket, esetleg az ingyenes iskolai szolgáltatások rájuk való kiterjesztése, (ebéd, tankönyv, stb.) dehogy! Még csak az sem, hogy egy kicsit jobban a körmére néznek a különélő szülőnek, (amennyiben még életben van), de főleg a jövedelmeinek, hogy ne tudhassa le havi húszezres gyerektartásdíjjal a szülői kötelességeit.

Nem, ezekről szó sincs. Helyette törvénybe iktatták, hogy a bölcsődei helyek elosztásánál ezen túl figyelembe kell venni, ha a szülő egyedülálló, és ők előnyt élveznek majd a felvételnél.

Mit is lehet erre mondani? Nem árulunk el titkot: ez eddig is így volt, sőt, már tíz éve is az volt a leggyakoribb trükk, ha valaki azt akarta, hogy mindenképpen felvegyék a gyerekét a bölcsibe, hogy letagadta a másik szülőt. Aztán bizonyítsa be a bölcsőde (nem fogja), hogy a gyerekért járó apuka nem láthatásra viszi őt.

Novák Katalin államtitkár egy másik fontos döntésnek nevezte, hogy félmilliárd forintból létrehoznak Budapesten egy központot, amelynek az egyszülős családok támogatása lesz a feladata. A központ az ígéret szerint év közepéig felállhat, már keresik a helyszínt, és többek között jogászok, családsegítők, pszichológusok, szakemberek segítik majd az egyszülős családokat.

Kissé demagóg összehasonlításként a siófoki sportcsarnok befejezésére 1,9 milliárd forintot (vagyis csaknem négyszer annyi pénzt) adott a kormány gyorsan még az év végén. És az körülbelül ugyanannyira nem fog hozzátenni semmit azoknak az életéhez, akik az objektum tíz kilométeres körzetén kívül élnek, mint a egyszülős központ.

Magyarországon körülbelül 300 ezer egyszülős család van, amelyben több mint félmillió gyerek él. Kétharmaduk szegénységben, holott ők aztán tényleg nem tehetnek semmiről. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Belső Noémi Olga
Belső Noémi Olga
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.