Poszttraumás stressz zavart okozhat a korai vetélés

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A korai vetélés az új kutatások szerint sokkal nagyobb trauma, mint eddig hitték. Mégsem nagyon foglalkozik vele senki.

Egy terhesség elvesztése mindig traumatikus és szomorú esemény, valamiért a korai időszakban történő vetélés hatásait hajlamosak vagyunk alábecsülni. A korai vetélést ráadásul sok nő meg sem osztja másokkal, hiszen ilyenkor még a terhességet sem szokás világra kürtölni. Így előfordul, hogy a nő közvetlen környezetén, párján kívül mások nem is tudnak a megfogant babáról, sem a veszteségről.

Az első pár hétben még nem rugdal a baba, még nem tudjuk a nemét, még nem láttunk ultrahangon a kis lábujjacskáit – adódna a következtetés, hogy ilyenkor nem is annyira megrázó az elvesztése.

Csakhogy egy nemrég megjelent kutatás adatai szerint a korai vetélésen átesett nők egyharmadánál fennállnak a poszttraumás stressz zavar (PTSD) tünetei. Ez annyira sok, hogy a tanulmány szerzői szerint az összes, korai terhességet elveszítő nőt szűrni kellene poszttraumás stressz zavarra.

Poszttraumás stressz zavar, szorongás, depresszió

A kutatásba majdnem kétszáz nőt vontak be – ez nem számít soknak, ezért a kutatást majd nagyobb mintán is érdemes lesz megismételni. A résztvevőket a vetélést követően egy, három és kilenc hónappal is kikérdezték.

Egy hónappal a vetélés után a nők 28 százalékánál állt fenn poszttraumás stressz zavar (PTSD), 32 százalékuk közepes vagy súlyos szorongásos tüneteket mutatott, 16 százalékuk pedig depressziós volt. Három hónappal a vetélést követően egy kissé módosultak az arányok: többen szenvedtek poszttraumás stressz zavarban (38%), kicsit kevesebben szorongtak (20%) és kevesebben voltak depressziósak (5%).

A kontroll csoportban (akik nem vetéltek el) senki sem volt PTSD-s, és 10 százalékuk volt szorongó vagy depressziós (ez nagyjából megfelel a szorongás és a depresszió normál előfordulási arányának).

A poszttraumás stressz zavar nevű tünetegyüttes olyan esetekben lép fel, amikor életet vagy fizikai egészséget veszélyeztető helyzetet élünk át (békeidőben az autóbalesetek és a megerőszakolás a leggyakoribb okai, de háború, természeti katasztrófa is okozhatja). A túlélő az esemény után hetekkel vagy hónapokkal is küzdhet a tünetekkel: az esemény betolakodik a gondolatai közé, akarata ellenére sokszor eszébe jut, vele álmodik. Igyekszik kerülni az eseménnyel kapcsolatos, felzaklató emlékeket, helyszíneket, próbál nem gondolni rá, de hiába. Emellett a szorongás általános tünetei – álmatlanság, félelemérzés, ingerlékenység, szívdobogás, mellkasi szorítás – lehetnek jelen. A PTSD gyógyszerrel és/vagy pszichoterápiával jól kezelhető.

Titkos veszteségek

Az eredmények segítenek jobban megérteni a korai vetélést, amely valamelyest különbözik az egyéb típusú veszteségélményektől. A korai vetélés ugyan gyásszal jár, ez a gyász azonban sokban különbözik az egyéb veszteségekre (szeretett személy elvesztésére) adott gyászreakciótól. A gyász itt kevésbé „személyre szóló”, emiatt gyakran nehezebben megélhető, hiszen nem egy ismert személyt veszítettünk el, hanem egy épp kialakulóban lévő valakit. Nincsenek, illetve nagyon másmilyenek a közös emlékek: a boldog pillanatok közös élmények helyett inkább azt takarják, amikor pozitív lett a teszt, amikor elmondtuk a párunknak, vagy amikor először láttuk a szívverést az ultrahangon.

A veszteségélmény mellett a vetélés milyenségétől függően gyakran traumatikus, egyes esetekben akár életet veszélyeztető testi élményekkel, tünetekkel, azok egészségügyi ellátásával is meg kell birkózni.

A szeretteink elvesztését kísérő gyász a környezetünk számára is érthető, így a gyászoló számíthat a társas támogatásra, együttérzésre; megoszthatja szomorúságát olyanokkal, akik szintén ismerték az illetőt. A korai vetélés ezzel szemben inkább izolálja a gyászolót a társaktól – hiszen gyakran az egész történet titokban marad. Így nem kapnak együttérzést, támogatást, sem időt és teret a gyászra.

Jobban kellene figyelni

A tanulmány szerzői szerint jó lenne, ha a nőgyógyászati-szülészeti ellátóhelyen szűrnék a korai vetélésen átesett nőket a poszttraumás stressz zavar tünetei szempontjából, és adott esetben ebben képzett pszichológushoz irányítanák őket. Fontos lenne, hogy a dolog fizikai, testi része mellett a páciensek pszichológiai szükségleteire is irányuljon némi figyelem, ez pedig napjainkban sokszor elmarad – nem csak hazánkban, hanem a tanulmány színhelyéül szolgáló USÁ-ban is.

Az egészségügyi személyzet kommunikációja, a páciens felvilágosítása is fontos lehet. A vetélésen átesett nők ugyanis kiemelten hajlamosak magukat hibáztatni a történtekért, akkor is, ha az égvilágon semmi hibát nem követtek el. Nem kellett volna sportolni, repülőre ülni, dolgozni, stresszkeltő helyzetbe kerülni, medvecukrot enni?

A valóságban a korai vetélések többsége genetikai, azaz örökletes tényezőknek tudható be, nem pedig az anya életmódjának. Az indokolatlan bűntudat eloszlatásában sokat segíthet, ha az egészségügyi személyzet alaposan felvilágosítja a pácienst.

A szakemberek szerint emellett a férjekre is oda kellene figyelni, hiszen a vetélés őket is gyakran megviseli. A párjuk vetélését végigélő férfiak lelkével pedig aztán végképp nem szokás foglalkozni, pedig előfordul, hogy rosszabb állapotban vannak, mint a feleség.

Ha bizonytalan abban, mit mondjon, és mit ne mondjon vetélésen átesett ismerősének, ezeket a tanácsokat olvassa el.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Puskás Pálma
Puskás Pálma
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

A demencia korai jele is lehet, ha hirtelen megváltozik az étvágyad

Ha a demenciára gondolunk, szinte mindenkinek a klasszikus, eltévedéssel vagy a nevek elfelejtésével járó memóriazavarok jutnak eszébe. A legújabb orvosi megfigyelések szerint azonban sokszor a leginkább figyelmen kívül hagyott gyanús jelek a konyhában vagy az étkezőasztalnál bukkannak fel: az étvágy, az ízlés és az étkezési szokások drasztikus, hirtelen átalakulása mögött ugyanis súlyos idegrendszeri folyamatok állhatnak.

Életem

Nyáron sem szabad minden kutyát lenyírni – még árthatsz is vele

A kutya bundája nem úgy működik, mint egy télikabát. Védelmet nyújt az UV-sugarak, a fizikai behatások és a rovarok ellen, vagyis nyírni csak mértékkel lehet. Egyes fajtáknál a dupla szőrzet miatt a nyírással csak ártunk, mert a kutya hőháztartásának egyik fontos szabályozójáról van szó.

Testem

Az önbarnítók veszélyei: súlyos bőrirritációt és allergiát is okozhatnak

Ahogy beköszönt a jó idő, vagy közeledik egy fontos esemény, sokan vágyunk arra a bizonyos egészséges, napbarnította ragyogásra. Mivel az UV-sugárzás és a szoláriumozás bizonyítottan drámai mértékben növeli a bőrrák kockázatát, az önbarnítók tökéletes, veszélytelen alternatívának tűnnek. Ám a hatalmasra nőtt iparág kínálatában könnyű elveszni, a vevők többsége pedig egyáltalán nincs tisztában azzal, pontosan mit is ken a bőrére.

Offline

Jókai Mórt is megihlette a hanyi halember legendája: különös rendellenességgel született Hany Istók

A magyar néprajz és kultúrtörténet egyik legkülönösebb, legrejtélyesebb alakja a Hanság mocsaras, lápos vidékén talált vad gyermek, Hany Istók. A történetét sokáig csupán a képzelet szülte népmesének, amolyan magyar Mauglinak vagy Tarzannak tartották, ám a kapuvári anyakönyvek bejegyzései és a fellelhető történelmi források bizonyítják: a mocsárban rejtőző, halemberként emlegetett lény valóban létezett.

Világom

Voltaire kastélya lottócsalásból épült: ma is igazi turistalátványosság

A felvilágosodás korának legnagyobb gondolkodóit hajlamosak vagyunk szigorú, szegény tudósként elképzelni. Voltaire azonban nem ilyen volt. A francia zseni nemcsak a szabad gondolat harcosa volt, hanem egy dörzsölt fickó is, aki egy elképesztő húzással lényegében meghekkelte a francia állam pénzügyi rendszerét. Ebből a pénzből épült fel az a pazar rezidencia, amely napjainkban a svájci-francia határon igazi kincsnek számít a turisták körében.

Offline

„Hozzunk vissza egy kis varázslatot” – interjú Horváth Adél íróval

Horváth Adél Sok ördögök című regényében egy zárt, pletykás közösség életét évekkel, sőt évtizedekkel korábban elkövetett bűnök dúlják fel, miközben természetfeletti lények bukkannak fel a ködbe burkolózó hegyek mögül. Az elsőkönyves szerzővel a világ varázstalanításáról és újra elvarázsolásáról, önreflexióról és felelősségvállalásról, babonákról és a pletyka természetéről beszélgettünk.

Életem

Fantomdugót okozhat, ha így közlekedsz az autópályán

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) legfrissebb videójában az autópályákon kialakuló indokolatlan torlódásokra hívta fel a figyelmet. Mint írják, ha a szemközti sávban azt látjuk, hogy a rendőrök helyszínelnek, a fantomdugók megelőzése érdekében haladjunk tovább.

Életem

700 településen nincs állandó háziorvos: így változhat az alapellátás

Lassan már nincs olyan hely az országban, ahol ne éreztetné a hatását a súlyos orvoshiány. Sok helyen hónapok, sőt évek óta nincs állandó háziorvos, így a megmaradt szakemberekre rengeteg teher hárul. A helyzet megoldására most egy új, átfogó programot jelentettek be, amely rendszerszintű változtatásokkal és fiataloknak szóló ösztönző felhívásokkal próbálja fejleszteni az alapellátást.

Offline

Villámkvíz: tudod, mikor vannak az ismert ünnepek?

Az állami ünnepek többségére ma elsősorban munkaszüneti napként vagy történelmi megemlékezésként tekintünk. Kevesebben tudják azonban, hogy számos ünnep gyökerei a keresztény hagyományokhoz nyúlnak vissza, és évszázadokon át vallási jelentéssel bírtak.

Mindennapi

Ennyi nyugdíjra számíthatsz, ha 40 évig átlagbért kerestél

A ledolgozott évek száma és a korábbi kereset alapvetően meghatározza, mekkora ellátásra lehet számítani nyugdíjasként. Aki negyven éven át bejelentett munkaviszonyban, végig átlagbérért dolgozott, jelenleg 389 440 forintos állami nyugdíjra számíthat.