Ezeket a növényeket ne tartsa gyerek mellett!

Olvasási idő kb. 5 perc

Fényképes útmutató a leggyakoribb mérgező szoba- és terasznövényekről. Ezekhez ne férjen hozzá soha a gyerek!

A gyerekszoba kialakításánál igen körültekintőnek kell lenni, hiszen a kicsik olyan helyeken, és olyan dolgokkal is kárt tudnak tenni magukban, amire mi nem is számítanánk. Ennek megfelelően a sarkokat, éles szegélyeket érdemes lefedni, az ajtókat, fiókokat pedig úgy biztosítani, hogy azokat a gyerek ne csaphassa az ujjára.

Ám itt még nem ér véget a dolog. A lakásban rengeteg igazán népszerű növény jelenthet komoly veszélyt a kicsikre. A növényeket kidobni, elajándékozni nem kell, csak arról kell gondoskodni, hogy a gyerekek ne érhessék el őket. Ez igaz a babaszobára is, hiszen a növények párologtatása jót tesz a levegőnek, sok faj még tisztítja is azt, vagyis igenis van helyük a gyerekszobában is. de egyik sem játék, vagyis helyezze el őket úgy, hogy a nagyobb gyerekek (mondjuk 5 éves korig) se érhessék el őket.

Ismertebbek

Azzal sokan tisztában vannak, hogy a könnyező pálma, vagyis a filodendron bizony mérgező. Olyannyira az, hogy eredeti élőhelyén nyílméregként is alkalmazzák a nedvét. A nyálkahártyára, bőrre kerülve az anyag erősen irritál, duzzadást okoz, ami a szájban – lenyelés, kóstolás esetén – sajnos odáig is fajulhat, hogy fulladás lesz a vége. A növény leveleivel nincsen baj, ám a gyökerek, és az életében egyszer jelentkező virág komoly veszélyt jelentenek. Annál is inkább, mivel ezek léggyökerek, vagyis hosszan lelógnak a növény cserepéből, így a szekrény tetején tartott könnyező pálma is veszélyforrás lehet.

Könnyező pálma, filodendron
Fotó: Shutterstock

Szintén nem meglepő, hogy az anyósnyelv rágcsálása is veszélyes lehet. A növény levelei és hajtásai is hányást, hasmenést okozhatnak, de szerencsére ezzel be is fejeződött a hatások leírása. Nagyobb mennyiségben természetesen komolyabb gondokat is okozhat, de ez azért nem jellemző. Tény azonban, hogy a sansaviera levelei kemények, és szúrósak, vagyis csak akkor tartsa gyerek mellett, ha nem a padlón kap helyet. A megbotló csöppségekben ugyanis könnyen kárt tehetnek a tőrszerű növényi részek.

Anyósnyelv
Fotó: Shutterstock

A harmadik legismertebb mérgező növény a lakásban a diffenbachia. A buzogányvirág néven is ismert szobanövény minden része mérgező, így ha a csemete megrágcsálja, akkor maró, égő érzést vált ki a torokban. Ezen felül duzzanatot is okoz, ami nyelési nehézségeket, beszédképtelenséget, és súlyos esetben fulladást is okozhat.

Diffenbachia - mutatós, de mérgező
Fotó: Dea / C. Dani / Europress / Getty

Időszakos veszélyek

Néhány növény esetében elmondhatjuk, hogy azok jellemzően csak adott időszakban vannak jelen a lakásunkban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne kellene velük is vigyázni. A tél egyik kedvelt szépsége a mikulásvirág, főleg úgy, hogy a táj ilyenkor kopár, vagyis szívesen csempészünk vele egy kis színt a szobákba. A kutyatejfélék családjának tagja tejnedvet tartalmaz, ami bizony mérgező. A bőrre kerülve irritatív hatású, míg ha a gyerek a szájába veszi, akkor már kis mennyiség is igen heves hányást és hasmenést válthat ki.

Fotó: Bloomberg / Europress / Getty

A jácintot elképesztően bódító illatáért szeretjük, ráadásul az is nagyon jó tulajdonsága, hogy ha időben hajtatjuk, akkor karácsonykor is illatosítja a szobát. Minden része mérgező, kis mennyiségben is erős gyomor és bélpanaszokat vált ki. Ez azt jelenti, hogy még akkor is vigyázni kell vele, ha csak megérintjük, hiszen a kezünkről is a szánkba juthat a kalcium – oxalát, a növény méreganyaga.

Jácint
Fotó: Shutterstock

A primula kedvelt nőnapi szépség, hiszen kicsi is, olcsó is, de ha folyamatosan öntözzük, akkor akár még júniusban is hozza a virágait. Minden része mérgező, mivel a növényen lévő apró szőrök tövében tejnedv képződik, ami a bőrre kerülve irritálhatja azt, súlyos esetben akár hólyagokat is okozhat.

Primula
Fotó: Shutterstock

A hölgyliliom (amarillisz) szintén egy olyan hagymás, mely a legtöbb háztartásban megjelenik a tél valamelyik részében. Csodaszép, és hatalmas virágai miatt kedveljük, ám minden része mérgező, hányást, hasmenést és hasgörcsöket okoz.

Fotó: Dea / G. Cigolini / Europress / Getty

A ciklámennel is óvatosan kell bánni. Bár a növény levelei és szára csak enyhén mérgezőek, a kicsik hajlamosak mélyebbre ásni a cserépben. Ha eljutnak a gumókig, abból komoly gond is lehet, mivel ezek a részek már erősen mérgezőek. Hányást, hasmenést és erős hasi görcsöket okozhatnak, de nagyobb mennyiségben (2-nél több gumó) akár szédülést, görcsöket, légzési nehézséget, és átmeneti bénulást is kiválthatnak.

ciklámen
Fotó: Shutterstock

Életveszélyes időszakos növények

Alapvetően fontos észben tartani, hogy a hagymás dísznövények sokszor meglehetősen veszélyesek, a virághagymák pedig szintén, különösen. Ezért virághagymát (és vetőmagot) sosem szabad olyan helyen tartani, ahol a gyerek hozzáférhet.

Tavaszi veszélyforrás a gyöngyvirág, ami könnyen összekeverhető a medvehagymával, és már igen kis mennyiségben halálos mérgezést okozhat.

Gyöngyvirág
Fotó: Shutterstock

De szintén veszélyes a leander, amit teraszokon, erkélyeken rengeteg helyen megtalálunk a tavaszi-nyári időszakban.

Leander
Fotó: Shutterstock

Legénylakások vendégei

Ha a piciket vendégségbe visszük, akkor is legyünk résen, mert még a jellemzően legénylakásokban megtalálható növények között is vannak olyanok, amikkel vigyázni kell. A legénypálma (sárkányfark, zamioculcas) is ilyen, ráadásul minden része mérgező. Ez igaz a fikuszokra is, melynek szárában és levelében lévő nedv erős hasfájást, hányást és hasmenést okozhat, sőt nagyobb mennyiségben fulladást is kiválthat a szervezetből.

Legénypálma, avagy sárkányfarok, avagy zamioculcas
Fotó: Shutterstock

Szintén óvatosan kell bánni a krotonnal. Bár a növény igazán mutatós – és gondozása sem egyszerű, így valószínűleg ritkábban találkoztunk vele – sajnos levele és szára is mérgező. Lenyelve hányást, hasmenést, míg a bőrrel érintkezve pirosodást és viszketést okozhat.

kroton
Fotó: Shutterstock

Mi a teendő, ha mérgezés történik

Ha észrevesszük, hogy a csemeténk megrágcsálta a növényeket, mindenképpen sürgősen forduljunk orvoshoz, vagy hívjunk mentőt. Ez abban az esetben is igaz, ha nem látunk mérgezésre utaló jeleket, hiszen előfordulhat, hogy azok csak később jelentkeznek majd.

Öklendező gyereknél segítsük a hányást. Fontos, hogy ne adjunk enni a kicsiknek, ha felmerül a mérgezés gyanúja. Itassuk meg őket vízzel, de nem üdítővel, és semmi esetre sem tejjel – még anyatejjel sem. A tejben lévő zsír ugyanis segíti a méreganyagok felszívódását. A megitatott vizet azután hánytassuk ki – fontos, hogy a piciknek sohasem szabad sót tenni a vízbe! A gyerekek ilyenkor haraphatnak, ezért egy rongyzsebkendőbe csavarjuk az ujjunkat, és úgy ingereljük a garatot.

Ha orvoshoz, kórházba visszük a gyereket, de akkor is, ha hánytatjuk, az arca nézzen a föld felé. Hason fekve is utazzon, így elkerülhető, hogy a hányadék a légcsőbe jusson. Az is fontos, hogy jegyezzük meg a növény majszolásának idejét, illetve vigyük magunkkal a megmaradt részeket. A pontos idő segít az orvosnak a tünetek észlelésében, a növényi részek pedig annak meghatározásában, hogy milyen méreganyaggal áll szemben.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

ST
ST
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Szülőség

Évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában – és ez a magyar családokat is érinti

Egyes becslések szerint évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában. Van, aki néhány órán belül előkerül, olyan is, aki napokig, hetekig nincs meg, és van, akit soha nem találnak meg. Soha nem került elő a hatéves Etan Patz sem, aki 1979. május 25-én reggel iskolába indult, de sajnos nem érkezett meg oda. Az ő emlékére jött létre az eltűnt gyermekek világnapja.

Életem

Ez a randizás 37 százalékos szabálya: megmutatja, mikor találhatod meg az igazit

A Psychology Today magazinban megjelent matematikai modelleken alapuló „37 százalékos szabály” szerint a szingliknek a párkeresésre szánt időszakuk első harmadát puszta tapasztalatszerzésre kellene fordítaniuk a randialkalmazásokon, hogy egy konkrét küszöbértéket átlépve felismerjék azt a partnert, aki mellett érdemes végleg lehorgonyozniuk.

Offline

Dödölle, slambuc, csíramálé: kitalálod, honnan származnak?

Szinte nincs is olyan ember, aki a barátaival beszélgetve ne eszmélne rá, hogy egy-egy étel, ami számára gyerekkorában teljesen hétköznapi volt, másoknak vagy teljesen ismeretlen, vagy egészen más névvel illetik. Ennek többnyire az az oka, hogy az eltérő tájegységek lakói másképpen neveznek olyan ételeket, amik egyébként igen hasonlóan készíthetők el. Te meg tudod mondani az alábbi ételekről, hogy honnan származnak?

Életem

Százezres összeget kaphatsz, ha bankot váltasz: ezek a feltételek

Ma már nemcsak az alacsony számlavezetési díjak vagy a modern mobilbanki szolgáltatások miatt éri meg bankot váltani. Több pénzintézet is komoly jóváírásokkal próbál új ügyfeleket szerezni. Egyes akciókban akár 100-150 ezer forintot is kaphatnak azok, akik új számlát nyitnak, és teljesítik a bank által szabott feltételeket.

Életem

Így írd meg az önéletrajzodat, hogy behívjanak interjúzni

Az első benyomás egy új állásra jelentkezésnél gyakran már az önéletrajznál eldől. A pályázó ilyenkor nemcsak a szakmai múltját mutatja meg, hanem azt is, hogyan gondolkodik saját magáról, mennyire tudja kiemelni az erősségeit, és képes-e az adott pozíció szempontjából relevánsan bemutatkozni.

Offline

Ezért lett a patkó a szerencse szimbóluma

Ott lóg a vidéki házak ajtaja felett, kulcstartókon hordjuk, és még az esküvői gratulációkra is rányomtatjuk, de vajon miért pont a patkó lett a világ egyik leghíresebb kabalája? A válaszért egészen a sötét középkorig kell visszautaznunk az időben, ahol egy dörzsölt kovácsmester, egy pórul járt ördög és a gonosz szellemektől való rettegés örökre összefonódott a lótartás ezen alapvető kellékével. Utánajártunk, hogyan költözött a szerencse a vasba, és annak is, hogy végül felfelé vagy lefelé fordítva kell-e a falra szögeznünk.

Testem

Nem csak esztétikai kérdés a korai őszülés: meglepő okok állhatnak a hátterében

Fehér hajszálak a húszas vagy harmincas évek elején? Bár a legtöbben azonnal a hajfesték után nyúlnak, a korai őszülés hátterében a genetikán kívül komoly egészségügyi figyelmeztetések is állhatnak. A krónikus stressz, a rejtett pajzsmirigyproblémák, valamint a szervezetünk számára kulcsfontosságú vitaminok és nyomelemek hiánya mind felgyorsíthatják a folyamatot. Utánajártunk, miért nem szabad puszta esztétikai kérdésként kezelni az idő előtti őszülést, és mit tehetünk a folyamat lassítása, vagy akár visszafordítása érdekében.

Offline

Ilyen volt az élet a csillagos házakban

A túlzsúfolt lakásokban nem ritkán nyolcan-tízen is szorongtak egyetlen szobában, miközben sem áram, sem víz, de még elegendő élelem sem jutott a gettó lakóinak.

Offline

Ezért faragták félelmetesre a vízköpőket: nem csak az esővíz elvezetésére szolgáltak

Vicsorgó démonok, torz pofák és félelmetes hibrid lények bámulnak ránk a gótikus katedrálisok tetejéről. Bár a legtöbben tudják, hogy a vízköpők az esővíz elvezetésére szolgáltak, a középkori építészek nem puszta funkcionális csatornának szánták őket. A hátborzongató figurák mögött egy pusztító folyami sárkány legendája, a gonosz szellemek elleni spirituális védelem és a középkori analfabéta tömegeknek szánt vizuális megfélemlítés állt. Utánajártunk a legfélelmetesebb építészeti elemek titkait rejtő mítoszoknak.

Offline

Magyar származású kalligráfusnak köszönhetjük a Coca-Cola feliratot

Ott van a hűtődben, az utcai plakátokon és a mozikban is, mégis kevesen tudják, hogy az egyik leghíresebb amerikai logó mögött valójában egy magyar menekült fia áll. Louis Madarasz nemcsak a „toll királya” volt, de az ő zseniális szépírása tette világhírűvé a Coca-Cola feliratát. Ismerkedjünk hát meg a San Antonió-i magyar kalligráfus történetével, aki örökre megváltoztatta a reklámgrafikát.