Naponta hal meg egy magyar nő abban a betegségben, ami jellemzően 8-10 év alatt alakul ki. A védőnői szűrés bevezetésétől nagyobb részvételt várnak.
Magyarország nagyon rossz helyen áll abban a statisztikában, mely azt mutatja meg, hogy évente hányan halnak meg méhnyakrákban, és milyen a szűrési hajlandóság a nők közt. Hiába folyik a csapból is,hogy háromévente ajánlott elmenni az orvoshoz, hogy kenetet vegyen a méhszájról, és megnézzék, van-e bármilyen gond, és ha igen, akkor lépjenek az ügyben.
Ennek ellenére a 2003-ban elindult szűrőprogramon kevesebben vesznek részt, mint kéne, ezért is indítottak el egy projektet, melynek keretében már nem csak a nőgyógyászok, hanem a védőnők is végezhetnek méhnyakszűrést. A programban jelenleg nagyjából 344 védőnő veszt részt, és 534 településen elérhető, de ez a szám folyamatosan nő.
Első körben a szűrési koordinátorok az OEP listája alapján 32000 nőnek küldtek ki meghívólevelet, ők azok, akik 3 éven belül nem jártak szűrésen.Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke úgy véli, ez a szűrőprogram nagyon jó lehetőség arra, hogy ne haljon meg naponta egy nő egy olyan rákban, mely 8-10 év alatt alakul ki, tehát teljes mértékben megelőzhető lenne. A védőnők kompetenciabővítés keretében vesznek részt a továbbképzésen. A jelenleg főiskolai hallgatók már tanulmányaik során elsajátítják a méhnyakszűrés technikáját, így 2018-ra minden védőnő ismerni fogja az eljárást. Csordás szerint a dolog nem annyira meglepő, mint látszik, a védőnők -mint a népegészségügy elkötelezett szakemberei- történetük során végeztek TBC-s és ideggondozást is, de személy szerint megérti, ha valaki idegenkedik a testüregi vizsgálattól.
A két éve indult programot az OTH koordinálja, az elméleti és gyakorlati képzésen 1155 védőnő vett részt, ők azok, akik körzetükben méhnyakszűrést végezhetnek. Tengelits András, az OTH kommunikációs munkatársa kérdésünkre elmondta, hogy a programban nem csak az 5000 fő alatti településen dolgozó védőnők vehettek részt, ezért is vett részt sok budapesti védőnő a képzésen. A tapasztalatok alapján van igény a városokban, köztük Budapesten is szűrésre. A programtól azt várják, hogy a védőnők hatékonyan vegyenek részt körzetükben a népegészségügyi méhnyakszűrés szervezésében, valamint alkalmasak legyenek önállóan méhnyakszűrést végezni, javítva a körzetükben lakó célcsoport tagjai számára a méhnyakszűrés elérhetőségét és hozzáférhetőségét. A méhnyakszűrésen megjelentek száma, azaz az átszűrtség nő, a méhnyakrákban meghalt nők száma csökken – ez a projekt egyik legfőbb célkitűzése.
A visszajelzések alapján a személyes felkeresés eredményes, a nők szívesen választják a védőnőt, mert ismerik, helyben van, és sokak számára fontos szempont, hogy nő végzi el a vizsgálatot.
A projekt másik fő célkitűzése, hogy kialakítsák a vastagbélszűrés országos rendszerét. Ennek érdekében jelenleg egy kísérleti program folyik Csongrád megyében, melynek keretében 22 ezer lakos kapott meghívót ingyenes vastagbélszűrésre. Az ÁNTSZ szerint nagyon fontos hangsúlyozni, hogy mind a két eljárás teljesen fájdalommentes. Méhnyakszűréssel bizonyára a Poronty olvasók közül a legtöbben már találkoztak, a vastagbél szűrés pedig székletmintából történik.
Az ÁNTSZ kéri, és egyben biztatja azokat, akik meghívó levelet kapnak, hogy éljenek a felkínált ingyenes szűrés lehetőségével!
