PORONTY

Gyerekcuccbiznisz: a felére sincs szükség!

2015. március 10., kedd 09:05

A gyerek óriási biznisz, a kisgyerek és a csecsemő pedig ha lehet, még nagyobb. Amikor kiderül, hogy érkezik az első gyerek, a lelkes leendő anyuka rárepül az internetre és a katalógusokra, és csak vásárol és gyűjt, és kap és halmoz, hogy mire megszületik a baba, mindene meglegyen.

A babacuccok gyártói valószínűleg minden este hálaimát rebegnek a fészekrakó ösztönért, ami nem kis részben járul hozzá ahhoz, hogy a kerekedő hasú nők talicskával hordják hozzájuk a pénzüket. Aztán, amikor megszületik a gyerek, mindez még egy fokozattal feljebb kapcsol, és elindul a holmik megállíthatatlan áradata.

De tényleg szükség van ennyi holmira?

Egy újszülöttnek alapvetően négy dolog kell: az anyja/apja, kaja, meleg, valamint nyugodt, szerető környezet. Egyik sem kerül pénzbe, leszámítva persze, ha valaki tápszert vesz. Na jó, kell ruha is, ezt aláírom.

Ehhez képest mi van? Olyan mennyiségű cuccot halmozunk fel a számára, hogy alig fér a lakásba. Kell egy kiskád, amiben fürdethetjük, annak kell egy összecsukható kiskádtartó, kell digitális vízhőmérő, mert mégiscsak pontosabb, mint a könyökünket a vízbe dugni, nem forró-e, aztán kell egy biztonsági babafürdető, mert mi lesz, ha kicsúszik a kezünkből, és elmerül fél másodpercre a tíz centis vízben? Meg persze fürdőjátékok is kellenek. Meg fürdőkréta. Organikus, biorezonáló olajcseppek. Motoros kishajó, felfújható kiskacsa. És ez még csak a fürdetés. Amihez valójában csak gyerek kell, meg víz.

A varázsszó: F.E.J.L.E.S.Z.T.É.S

Nehéz ellenállni a rengeteg csecsemőknek és kisgyerekeknek kínált holminak, mert a legtöbbet kábé azzal próbálják eladni, hogy 1) e nélkül biztos nem éri meg a baba az első évét; 2) aki nem veszi meg a gyereknek, az nem eléggé gondoskodó szülő.

Utóbbi alátámasztására a legjobb érv a halkan elsuttogott fejlesztés szó, aminek hallatán hanyatt-homlok rohanunk megvenni a sokadik fejlesztő játékot, fejlesztő pihenőágyat, fejlesztő könyvet, fejlesztő kiskanalat, akármit. Holott egy csecsemő kábé bármitől fejlődik, ha megfelelően ingergazdag a környezete (egy átlagos család otthona általában az), és foglalkoznak vele, beszélnek hozzá, viszik ide-oda, engedik manipulálni, mozogni. Ja, játszani pedig nem a sok ezerbe kerülő, tíz nyelven hellózó, villogó-daloló, színes-szagos fejlesztő játékokkal szeretnek a legjobban, hanem az üres kézkrémes tubusokkal. Pedig az ember a lelkét kiteszi.

Úgyis csak a laptopkábellel akar majd játszani
Úgyis csak a laptopkábellel akar majd játszani

Unalomból vásárolni

Azonban a feleslegesnek bizonyuló, vagy használatba végül alig vont babadolgok felhalmozásának nem csak az a mozgatórugója, hogy mindent meg szeretnénk adni a gyerekünknek, hanem sokszor az is, hogy a szülő (általában a kicsivel otthon maradt anya) unatkozik. Igen, unatkozik. És ezen nem azt értem, hogy egész nap nem tud mit kezdeni magával, annyira nincs semmi dolga, mert egy, vagy pláne két kicsi mellett sokszor délután háromkor veszed észre, hogy aznap még nem ültél öt percet egyvégtében. Inkább arról van szó, hogy az agy felnőtt elfoglaltságok, felnőtt beszélgetések és tevékenységek után sikoltozik.

Most őszintén: tényleg szükség volt a kilencedik hordozókendőre? Vagy még egy pelenkázótáskára? Vagy csak jólesett nézelődni a neten este, összevetni az árakat, esetleg megvitatni másokkal az előnyöket meg a hátrányokat? És mindezt persze azzal a megnyugtató tudattal tenni, hogy a gyerek érdekében csináljuk. Mert simán kikapcsolódni, a saját kedvünkért, az bűnös élvezetnek számít (hé, nem az!).

Magaddal tolsz ki

A túl sok holmi több szempontból is csapdás. Egyrészt elverünk egy csomó pénzt feleslegesen. Pedig ha ezt a pénzt inkább arra költenénk, hogy időnként megfizetünk pár órára valakit, hogy vigyázzon a gyerekre, amíg elmegyünk kikapcsolódni, minden szempontból jobban járnánk. A lakás nem telődik kacatokkal, mi kisimultabbak leszünk, és a vásárlási inger is lelohad, ha az ember alapvetően jól elvan a bőrében.

A másik gond, ha elhisszük, ezekre a dolgokra tényleg szükség van. Ilyenkor van az, hogy egy sima kiruccanás a játszótérre is költözés benyomását kelti. Mert az oké, hogy viszünk egy cumisüvegben vizet, egy plusz pelenkát, meg egy homokozólapátot.

De számtalanszor láttam anyukákat úgy megérkezni a játszótérre, hogy a babakocsi tartója csurig volt pakolva mindennel, a játéktól a pokrócon át a kismotorig, a tolókaron meg dugig tömött pelenkázó táska dagadozott. Hatféle étel kis műanyag dobozokban, kétféle innivaló két cumisüvegben, amik dizájnos melegen tartó izékből kerültek elő, gyors partedlicsere, ha egy csepp is rácseppent, homokozás előtt nadrágcsere, aztán vissza. A popsitörlő nem jó a kézre, ezért külön nedves kéztörlő kendő is elkerül a táska mélyéről. Nézni is horror, nemhogy otthon mindezt összekészíteni indulás előtt. Aztán félóra után hazamennek.

Nem kell nekik sok, hogy jól érezzék magukat
Nem kell nekik sok, hogy jól érezzék magukat

Amit birtokolsz, birtokba vesz

Minél inkább elhisszük, hogy ennyi holmi szükséges a gyerekes élethez, annál nehezebb lesz menedzselni a mindennapokat. Hosszabb idő alatt tudunk elindulni otthonról, több cuccot kell cipelnünk mindenhová, egyre nehezebben féken tartható a kupi a lakásban, és persze mind gyakoribb a pénzzavar, mert valami mindig kifogy, tönkremegy, kinövi a gyerek, de pótolni kell, mert szükség van rá. Igen, szükség van új cipőre, ha már nem jó a régi, de nincs szükség még egy tornacipőre a meglévő kettő mellé. Menjünk abból a pénzből inkább masszázsra.

KOMMENTEK

  • 2015.03.10 10:35:54Sierrra

    :D No ezen most tényleg nagyon jót nevettem, annyi ilyet látni! Valahogy ezeknek a jó része nálunk kimaradt. Nem azért, mert nem volt rá keret, hanem mert járva a boltokat, egyszerűen nem értettem, miért is kellenek ezek nekünk. Kiságyat, babakocsit, ismerőstől használtan vettük, lévén egyik sem olyan cucc, amit egy gyerek le tud amortizálni. Ruhaneműből meg annyit kaptunk, hogy most, hogy a gyerek két éves, szerintem nem költöttem 20ezer forintnál többet a ruházkodására, és ebben már benne van a szezononkénti egy cipő, egy papucs. A "nagy" tétel a pelenka és a tápszer, ezekből a szoptató szerencsések a tápszert megspórolhatják. Mi megmondtuk a rokonoknak, hogy ha ajándékot akarnak hozni, épp mire van szükség. Kispléd, mesekönyv, hálózsák, stb. Persze így sem úsztuk meg a megszámlálhatatlan plüssjátékot, zörgő műanyag csodát, amikkel természetesen a gyerek nem játszik, mert jobban szereti a kiürült dobozokba pakolgatni a frissen összepárosított zoknijait, vagy a macskát gyömöszölni. A babakor egyszem kelléke egy termosz volt, amiben melegvizet vittünk magunkkal, hogy bárhol lehessen etetni útközben. Ehhez még újat se kellett venni, mert volt itthon.

  • 2015.03.10 11:23:52Hokunda

    Bármennyire is próbálják nyomni a reklámok, a pici babák, kis gyerekek nem játszanak. Az majd tinédzserkortól igaz. A kicsik a világot fedezik fel. Ahhoz pedig pont azok a tárgyak kellenek, amit anya és apa is használ. Éles kést nem célszerű gyerek kezébe adni, de egy játék kést igen. Olyan játékot, aminek semmi köze a valósághoz a gyerek nem tud értelmezni, ezért érdekelni sem fogja.

  • 2015.03.10 11:50:46Vermine

    A koloknek nem az kell, amit veszunk neki, hanem amivel anyuapu jatszik :-) olyanok, mint a macska: az kell, amit a gazdi eszik az asztalnal, nem a macskatap a talkajaban :-P

  • 2015.03.10 12:06:48R2D2 & C3PO

    azért csak megveszem neki a kisótót, mielőtt beültetem a miénkbe, hadd vezesse. ;-);-);-)

    egyébként meg nem értem, miért zavar az bárkit, ha mások tárgyakkal halmozzák el a gyerekeiket? nem kötelező. ;-)

  • 2015.03.10 12:08:17TaliNaim

    Az alappal egyetértrk. Viszont jópár tétel lemaradt, amik nem filléres cuccok. Pl babakocsi, ami cca 100, ha nem a legbénábbat veszed. Légzésfigyelő, pelenka, hintőpor, popsikrém, stb. Ahogy nő a gyerek, egyre több ilyen tétel van. A játékokról szóló rész viszont teljesen igaz.

  • 2015.03.10 12:22:57pirospottyos

    Ha rokonok kerdezik, mi kell a gyereknek szulinapra, karacsonyra stb. en mindig konyvet meg ruhat kerek nekik. Mesebol sosem eleg, a ruhakat meg evszakonkent kinovik, tehat johet minden, hasznalt, uj, akarmi...
    Nincsenek otthon jatekhegyek, es nem is kell.

  • 2015.03.10 13:36:08ne vada

    Ez a játszóteres felpakolósdi, ami a cikkben van, nekem is a halálom. :D Fél óra alatt éhen pusztul a gyerek? Életre szóló traumát okoz neki, ha bepiszkolódik a ruhája? :D

  • 2015.03.10 17:36:17ancsimancsi

    A mienk meg csak 8 hetes, de az osszes baratunkat figyelmeztettuk, hogy nem kerunk villogo, zenelo, eneklo (amerikaiul eneklo, raadasul) vackokat. Ha megis, elso dolgom lesz, hogy kikapom az elemet. Termeszetesen xilofont, csorgodobot stb nem banok, hiszen ezek igazi hangszerek - kiveve a baby zongora, azt nem akarom latni. Van itthon igazi, azt felfedezheti. Ha meg igazan erdekli szivesen megtanitom kottat olvasni es zongorazni.

  • 2015.03.10 21:37:46zizi77

    Ancsimancsi, majd kivágod azokat az igazi hangszereket is az ablakon 1-2 óra koncert után. :)

  • 2015.03.10 23:24:08purpleghost

    @ancsimancsi & zizi:
    Tapasztalatból zizivel értek egyet :) a xilofon ugyanolyan idegesítő, mint a sípoló játékmobil.

    Nálunk amúgy inkább túl kevés a cucc. Nincs pl pelenkázótáska, cumi, cumisüveg és kellékei, mellszívó és kellékei, kiskád, járóka, hinta/pihenőszék/bébikomp és még ezer hasonló ami "mindenkinek van".
    Játék van viszont rengeteg, fürdéshez valók is, azokat imádják. Néha kapunk olyat, amit legszívesebben kidobnék az ablakon, de ruhákból is van jó pár, amit gyorsan és diszkréten adok tovább.

  • 2015.03.11 01:35:25R2D2 & C3PO

    Mikor nem volt gyerekem, én is aszittem, hogy a zenélő bizbaszokkal ki lehet majd kergetni a világból...
    De nem. Szerintem kifejezetten szórakoztató, mikor elkezdi. Szoktunk együtt is zenebonát csinálni.

    A ruháktól viszont sokszor frászt kapok. Hiába tudom, hogy jószívvel adják a full műszálas, totál ízléstelen holmikat, amiket a gyerek sem hajlandó megtekinteni sem... 86-os méret fölött, szerintem nem szabad ruhát adni, max. ha az illető gyerek azt választja a saját kis kacsóival ki...
    Mellesleg a gagyi könyvektől is... Mikor két népi mondókát összerak valami lángész, ronda képet rajzol egy másik és egy harmadik meg is veszi, anélkül, hogy megnézné mit vesz. ÁÁÁÁ. Annyi az előnyük, hogy 1-2 hónap alatt szét is esnek. ;-DDD

  • 2015.03.11 09:10:46ponylo

    én az arany középútban hiszek, sok minden kell és sok minden felesleges. és ami korábban még jó használatot tett, ahogy nő a gyerek egyre feleslegesebbé válik, mint pl. a járóka. és akkor jön az igazi kérdés: mit kezdjünk a sok kinőtt cuccal? annál értékesebb, minthogy csakúgy osztogassuk, persze mindig érdemes a rászorulókra is gondolni. de ott a használtáru piacok online felületei is, az meg macerás egyesével szórakozni feltöltéssel. itthon még nem nagyon terjedt el a garázsvásár, pedig az jó elgondolás, valamint lehetne pl. kerületenként kis alkalmi piacokat szervezni, én ilyenre szívesen vinném a cuccokat. kérdés hogy alkalmasok vagyunk-e az alkudozásra minőségi áruk esetén, amelyek nem tíz forintot érnek. jó lenne erről is egy cikk... szép napot!

  • 2015.03.11 20:32:32Rébusz

    Azért nekem ez így nagyon általános. A gyerekek igényei nem egyformák. Fejlesztőjáték a vízfesték vagy a gyurma is, de senki nem mondaná, hogy pedagógiailag ne lenne hasznuk, tehát várjuk meg, míg a gyerek megkaparint egy tollat és elkezdi a falat firkálni vagy a vajszínű textilbőrkanapét, mert ugye a gyerekeknek "elég" az otthoni eszköztár, minek játék.. A hangszerboltban vásárolt gyerekhangszerek is egészen máshogy szólnak, mint a játékboltokban kapható műanyag társaik. Ha egy gyereknek affinitása van a zenéhez, akkor hagy legyen lehetősége "csinálni" is azt, ez is hozzátartozik ahhoz, hogy foglalkozom vele, tehát biztosítom a számára szükséges ingereket. Ha a szelektív szemetest akarja rámolni, azt is ráhagyom, persze. A játszótéri jelenethez: honnan tudja azt egy külső szemlélő, hogy egy anyuka mióta van kint a gyerekkel és a játszótér után hazamegy-e? (tapasztalatom szerint az anyukák egész nagy kört le szoktak futni ilyenkor, mert máskor nehezen tudnak kimozdulni). Szerintem, sokan úgy is vannak vele, hogy inkább viszik a teljes homokozószettet, mert ha a gyerkőc éppen homokozni akar, de nincs náluk semmi, akkor majd másik gyerektől és szülőktől kell majd sűrű bocsánatkérések közepette kölcsönkérni majd visszaadni a gyerkőc által elcsent homokozószettet...

  • 2015.03.11 21:21:15fityfirity

    Ancsimancsi, mire 4-5hónapos lesz a 8hetesed, boldog leszel ha BÁRMIVEL (PL zenélő akármi) le tudod kötni a figyelmét 7 percre, míg kiszaladsz a postáért.

  • 2015.03.12 00:27:06gchg

    "Most őszintén: tényleg szükség volt a kilencedik hordozókendőre?" Ezen jót nevettem. Nekem is volt valaha kilenc, de megjött a jobbik eszem, és most már elég három. :D Egyébiránt magamra ismertem: első gyerekemet várva én is hatalmas szatyrokkal tolattam haza a bababoltból. Most (3. gyerek) nem győzöm kerülgetni meg a férjemmel a padlásra felpakoltatni a rengeteg felesleges holmit. A kevesebb több.

    (Egyébként vígan el lehet lenni 100 ezres babakocsi, légzésfigyelő, hintőpor és popsikrém nélkül is. Gyurmát meg házilag főzök, sokkal jobb, és a szőnyegből is kijön.)

  • 2015.03.12 08:30:55sarocker

    "Ja, játszani pedig nem a sok ezerbe kerülő, tíz nyelven hellózó, villogó-daloló, színes-szagos fejlesztő játékokkal szeretnek a legjobban, hanem az üres kézkrémes tubusokkal. Pedig az ember a lelkét kiteszi."

    Ebben minden benne van. Otthon mivel játszik a legszívesebben a gyerek? Gyakorlatilag bármivel, ami nem játék. Egy akármilyen fadarabot olyan tulajdonsággal ruháznak fel a képzeletük révén, hogy nincs az a színes-szagos műanyag vacak, ami megközelítené. A feleségemmel a közeli hozzátartozóknak már ki is adtuk az ukászt: nincs több játék, mert megfulladunk tőle, elég volt, úgysem játszik vele a gyerek két napnál tovább.

SZÓLJON HOZZÁ!

Kórházfigyelő

  • Budapesti kórházak
  • Vidéki kórházak

Kérdezz szakértőnktől

Dr. Gyarmati Andrea gyermekgyógyász válaszol.

Kérdezni szeretnék »

Travelo utazási ajánlatok

Hirdetés