Hogyan oldjuk fel a mérgező mondatokat?

Olvasási idő kb. 4 perc

Kicsúsznak a szánkon néha elborult mondatok. De a gyerek nem rokkan bele, ha hajlandóak vagyunk ezeket helyre is tenni. Pszichológus szakértőnk segít.

Nem rég megjelent egy pszichológiai oldalon egy írás arról, mik azok a mondatok, amiket semmilyen körülmények között ne mondjunk a gyereknek, mert ártunk neki. Arra is tesz javaslatokat a cikk, hogy miket érdemes helyette megfogalmazni. Mi is beszámoltunk erről.

Összességében az a mondanivaló, hogy ne a gyereket minősítsük, hanem a tettét. Ne mondjuk például, hogy „az őrületbe kergetsz!”, sem azt, hogy „mi a baj veled?!”, mert ezekkel bűntudatot és szégyent keltünk benne, azt sugallva, hogy valami baj nyilván van vele, illetve, hogy ő felelős az érzéseinkért.

Arra is felhívja a figyelmet, ne próbáljunk félelemkeltésre, fenyegetőzésre alapozni a nevelésben. Inkább fogalmazzuk meg, milyen viselkedéssel nem értettünk egyet, magyarázzuk el, miért nem, és adjunk alternatívát, mit csinálhatna helyette.

Biztos sokakban felmerül, lám, mennyire messze van egymástól a való élet és az elmélet. Vajon kinek a száján nem csúsznak ki ilyesfajta mondatok, mint hogy „az őrületbe kergetsz”? Ha az ember ideges, márpedig a gyereknevelés során ez gyakran előfordul, aligha tudja mindig a legújabb lélektani eredményeknek megfelelően, szakszerűen előadni kritikáját.

Ráadásul, ha megnézzük a fenti mondatokat, ezek nem is a legdurvábbak közé tartoznak. A fenti példákat még el tudjuk képzelni egy alapvetően jó és szeretetteljes kapcsolatban is. Sokkal fájdalmasabb, ha a szülő száján olyasmi csúszik ki, hogy „ha ezt teszed, nem is szeretlek”, pláne, hogy „bárcsak meg se szültelek volna!”.

Az is árnyalható, amit a cikk kifogásol, hogy bűntudatra és félelemre nem szabad alapozni a gyereknevelés során. Azt hiszem, nincs egészséges személyiség ezek nélkül az érzések nélkül, ezek az érettség velejárói. A szégyen valóban nem támogatandó, ilyenkor az ember más előtt nem akar kínos helyzetbe kerülni, ez nem annyira autonóm érzés, ám a félelem előre jelzi, hogy valami rosszra készülünk, a bűntudat pedig, hogy olyat tettünk, ami értékrendünkbe ütközik.

Ha ezek túl erősek, megbénítják a személyt, gúzsba kötik és megkeserítik az életét, de a létezésükre szükség van. Az egészséges gyereknél pedig megjelennek ezek az érzelmek. A bűntudatra utaló jelek egyben annak jelzői, hogy kialakult a felettes én, a személyiségrész, ami immár belülről vezérli az embert, akkor is, ha nem fenyeget a lebukás vagy valamilyen külső büntetés veszélye.

Érdemes leszögezni tehát, hogyha a gyerek bizonyos helyzetekben fél (akár a szülő reakciójától), vagy bűntudatot érez, az nem jelenti, hogy a szülő hibát követett el. De valóban igaz, hogy jó, ha nem ez áll szülő és gyerek kapcsolatának középpontjában, ha nem az ezekkel való manipulációról szól a nevelés.

Ne a gyereket, hanem a viselkedést utáld

Az is mindenképp igaz, hogy próbáljuk elkerülni a gyerek minősítését, megbélyegzését, és inkább helyezzük a hangsúlyt az adott viselkedésre. Így nyitva hagyjuk számára a lehetőséget a változtatásra. Ha elhitetjük vele, hogy rossz (rosszindulatú, hazug, idegesítő stb.), akkor elkeseredik vagy haragudni fog, de nem lesz motivált, hogy változtasson, épp, mivel hisz nekünk. Ha rossz, gonosz, akkor úgyis mindegy.

Valóban jobb az a fajta üzenet, hogy jónak tartjuk őt, olyannak, aki képes a jóra, de néha a rosszat választja (vagy belecsúszik), és arra próbálunk hatni, ez minél ritkábban történjen meg.

Oké, de mit mondjak, ha mégis kicsúszott a számon egy rossz mondat?

Mégis, felmerül, mit tegyünk, ha kicsúszott egy rossz mondat a szánkon. Először is, ne ijedjünk meg, mindenkivel előfordul! Másodszor is, mindent meg lehet beszélni. Valójában már az egészen kicsi gyerekkel is érdemes, akár olyannal, aki még beszélni sem tud, és erősek a kétségeink, mennyit ért meg a mondandónkból.

Mégis, a szülő attitűdje átmegy, valamit megért a belső állapotunkból, a mondandó hangulatából. Meglesz a gyümölcse, ha valaki komolyan veszi a gyereket, saját magát, a kapcsolatukat, és veszi a fáradságot, hogy lehiggadva elmondja: „figyelj, az előbb azért mondtam, hogy az őrületbe kergetsz, mert nagyon megharagudtam rád, mert hiába kértem, ne fröcsköld a spenótot a falra, te folytattad. De ugye tudod, hogy szeretlek! Csak szeretném, ha szót fogadnál. Fáradt vagyok, és nem spenóttakarítással akarom tölteni az egész napot, hanem olvashatnánk helyette mesét, mehetnénk a parkba.”

Az ilyen szülők meglepődve tapasztalják, hogy az egészen kicsi, három éves gyerekek is milyen árnyalt visszajelzéseket adnak a saját érzelmeikről, hiszen beletanulnak, hogy ezekre lehet figyelni, meg lehet fogalmazni. Ez pedig nemcsak a szülő-gyerek kapcsolat szempontjából fontos, hanem a gyerek későbbi lelki egészsége szempontjából is, mert sokkal védettebb mindenféle érzelmileg megterhelő helyzettel szemben, aki képes megfigyelni, mi zajlik le benne, azaz érti magát, az érzelmi reakcióit. Más szóval, van önismerete.

Nem mindegy, miket mondunk, de a szavaknál fontosabb, amit gondolunk, ahogy magunkhoz és a gyerekhez viszonyulunk. Ha az az alaphangulat, hogy a szülő vállalja a felelősséget az érzelmeiért, azért, ha kiborult a bili nála, akkor nem fogja a gyereket megbetegíteni a mondat, hogy „mi a baj veled”. Utána helyére kerülhet, hogy tehetetlen volt a szülő, ideges volt, a feszültsége fogalmazódott meg ebben a mondatban.

Azt is próbáljuk megérteni, miért viselkedett úgy!

Aztán, ahogy megnyugszik a szülő, ránézhet, vajon a gyerek miért viselkedett úgy, ahogy. Valószínűleg nem azért, mert „baj van vele”. És utólag is megértheti, mi volt a gyerek szándéka, mit akart a „rosszalkodással”, akkor sem késő visszajelezni, hogy érti őt. Persze, nem mindegy, hogy az utólag az két perc múlva következik be, vagy két nap múlva, mert az valóban árt, ha addig feszültségben van mindenki. De ha csak pillanatokról beszélünk, és közben eszmél a szülő, hogy elveszítette az önkontrollt, és képes megnyugtatnia magát, majd a gyereket, akkor mindent tisztázni lehet.

Cziglán Karolina pszichológus

Allergodil a család minden tagjának

Allergodil a család minden tagjának

A szénanátha és az egész éven át tartó allergiás nátha tüneti kezelésére az Allergodil orrspray 6 éves kortól adható. Allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás és orrnyálkahártya-gyulladás megelőzésére, tüneti kezelésére Allergodil szemcsepp használható 4 éves kortól. Hosszútávú segítség az allergiára.

További információkért kattints ide.

hirdetés

Cziglán pszichológus Karolina,
Cziglán pszichológus Karolina,
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Veszély leselkedik a magyar autósokra: ezt kell tenned, ha útközben te is meglátod

Fokozott figyelmet kérnek az autósoktól és a kerékpárosoktól a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei, akik az ilyenkor vándorló, hazánkban őshonos mocsári teknősökre hívták fel a figyelmet. Az állatok vonulási útvonala akár forgalmas helyeket is keresztezhet, így megnövelve a baleseti kockázatot.

Világom

Vészjósló fordulat az ebolajárványban: a halálos kór gyorsabb a szakembereknél

A Kongói Demokratikus Köztársaságban pusztító ebolajárvány már hosszabb ideje terjedt, mire az orvosok azonosították a vírust, ami jelentősen hozzájárult a helyzet súlyosbodásához. Ugyanakkor az ebola viszonylag sérülékeny vírus, és terjedése is korlátozott: közvetlen érintkezéssel fertőz, nem pedig a levegőben terjed. Emiatt rendkívül kicsi az esélye annak, hogy globális fenyegetéssé váljon.

Életem

10 fokkal esik vissza a hőmérséklet – ekkor jön az enyhülés

A hét első felében még kitart a nyárias meleg, kedden és szerdán helyenként 33-34 fokot is mutathatnak a hőmérők, ám csütörtöktől markáns lehűlés érkezik. Egy hidegfront hatására akár 10 fokkal is visszaeshet a nappali hőmérséklet, miközben erős szél és elszórt zivatarok is megzavarhatják az addigi zavartalan napsütést.

Szülőség

Allergia gyerekkorban: mikor nem szabad halogatni az orvost?

Kisgyerekkorban, sőt, csecsemőkorban is jelentkezhet allergia, mely az immunrendszer túlzó reakciója egy alapvetően ártalmatlan anyagra. Az allergia kezelése fontos a tünetek enyhítése miatt, de előfordulhat, hogy asztma is kialakul a következtében, ami mindenképpen orvosi beavatkozást igényel.

Offline

Sydney, Melbourne vagy Canberra: tudod, mi Ausztrália fővárosa?

A világ 193 független országa között jó néhány akad, amelynek fővárosát könnyű összekeverni, míg másokét talán még álmodból felébresztve is rávágnád. Kvízünkből most kiderül, mennyire vagy otthon a világ fővárosaival kapcsolatos földrajzi tudnivalókban.

Testem

Ezért baj, ha félsz az MR-től: a vizsgálat eredményét is befolyásolja

Bár az MR-vizsgálat egy teljesen fájdalommentes, életmentő diagnosztikai eljárás, a betegek jelentős része valóságos rémálomként éli meg a bezártságot és a gép félelmetes kattogását. A túlzott szorongás azonban nemcsak lelkileg viseli meg a pácienst, hanem a vizsgálat sikerét is közvetlenül veszélyezteti. A pánik miatti önkéntelen mozgások ugyanis tönkretehetik a felvételeket, ami téves diagnózishoz vagy a procedúra megismétléséhez vezethet. Mitől félünk a legjobban az MR-gépben, és hogyan játszható ki a stressz a pontos eredmény érdekében?

Szülőség

Évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában – és ez a magyar családokat is érinti

Egyes becslések szerint évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában. Van, aki néhány órán belül előkerül, olyan is, aki napokig, hetekig nincs meg, és van, akit soha nem találnak meg. Soha nem került elő a hatéves Etan Patz sem, aki 1979. május 25-én reggel iskolába indult, de sajnos nem érkezett meg oda. Az ő emlékére jött létre az eltűnt gyermekek világnapja.