Andrew Wakefield és a nagy autizmusoltás-kamu

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Az ember, akinek az oltásellenességet köszönhetjük, és akinek motivációja persze nem volt más, mint a jó öreg pénz. Az "autizmusoltás" története.

Sokszor,több cikkben is utaltunk már arra, hogy az a kutatás, amely alapján az MMR oltást (és tágabban, a védőoltásokat általában) oltásellenes körökben összefüggésbe szokás hozni az autizmussal valójában hamisított volt. De külön erről a történetről még nem írtunk. Eddig, mert most itt van Wakefield "doktor" és a kamukutatás története.

1998 februárjában jelent meg a világ egyik legrangosabb orvosi magazinjában, a Lancetben az a cikk, amely oly mértékben ásta alá hosszú évekre az emberek védőoltásokba vetett bizalmát, hogy az egészségügyi szakemberek olyan betegségek ismételt, járványszerű terjedésétől tartottak, mint a kanyaró vagy a szamárköhögés, melyek pedig már hosszú évek óta nem jelentettek igazán veszélyt a gyerekek tömegeire, legalábbis a nyugati társadalmakban. A cikk főszerzője, egy Andrew Wakefield nevű londoni orvoskutató azt állította, hogy egy 12 gyerek bevonásával végzett vizsgálatának eredményei szerint ok-okozati kapcsolat mutatható ki az MMR-oltás (ez egy kombinált, a mumpsz, a kanyaró és a rubeola ellen védő oltás, amit 1988-ban vezettek be Nagy-Britanniában) és az autizmus, illetve a súlyos vastagbél-gyulladás kialakulása között.

Fotó: Peter Macdiarmid

Wakefield valójában már korábban megkezdte kereszteshadjáratát a védőoltás ellen, a lavina azonban a cikk megjelenése után indult el. Wakefield arra buzdította a szülőket, hogy ne adassák be gyerekeiknek az MMR-oltást, helyette válasszanak monovalens (nem kombinált, csak egy-egy betegség ellen védő) oltásokat a fenti három betegség ellen, melyeket egy-egy év különbséggel adassanak be. Sikerrel járt: míg 1994-ben még az angol anyák majd 90%-a megbízhatónak tartotta az MMR-oltást, ez az arány a 2000-es évek elejére alig haladta meg a 60%-ot, és nagy mértékben csökkent a beadott MMR-oltások száma is: volt, ahol a 2000-es évek elejére 80% alá esett az adott évben beoltott gyerekek aránya, ami erősen fertőző betegségek esetén, mint például a kanyaró, már olyan alacsony átoltottsági érték, hogy nem valósul meg a betegség elleni védettség csoportszinten, azaz ismét az a veszély fenyeget, hogy járvány tör ki.

A hisztéria gyorsan átterjedt az USA-ra is, ahol Wakefield – aki állítása szerint erkölcsi kötelességének érezte az oltás elleni küzdelmet – már „autizmusjárványról” beszélt. Harcos oltásellenes csoportok buzdítottak nem csak az MMR, de minden oltás mellőzésére. Ennek eredményeképpen az 1990-es évek végén született gyerekek közül becslések szerint az USA-ban 125000 nem kapta meg az MMR-oltást.

Majdnem sikerült...

Egy Brian Deer nevű oknyomozó újságíró azonban beleásta magát az ügybe, és évekig tartó, szívós munkával igencsak meglepő dolgokra bukkant. Kiderítette, hogy két évvel a nevezetes cikk megjelenése előtt egy Richard Barr nevű ügyvéd szép pénzért felbérelte Wakefieldet (összesen majdnem félmillió fontot kapott a doktor), hogy gyártson a majdan a bíróság előtt is megálló bizonyítékokat az MMR-oltás ellen. Barr indítéka pofonegyszerű volt: sok pénzt remélt az oltást gyártó gyógyszergyárak ellen indított kártérítési perekből, melyekhez a felpereseket azon családok köréből kívánta toborozni, akik érintve érzik majd magukat az ügyben. Barr mögött pedig egy harcos oltásellenes szervezet, a JABS állt. Ezt a csoportot olyan szülők hozták létre, melyek arra gyanakodtak, hogy gyermekük autisztikus tüneteiért az MMR-oltás tehető felelőssé. Tehát a kezdet kezdetétől arról volt szó, hogy bármi áron, de „bizonyíték” kell az oltások veszélyességéről.

Ezek után nem meglepő, hogy a vizsgálati eredményeket több helyen is meghamisították, hiszen hozni kellett az elvárt eredményt, azaz az oltás veszélyességét alátámasztó adatokat. Például, noha a tanulmány azt állította, az autisztikus és emésztőszervi tünetek alig napokkal az oltás beadását követően jelentkeztek a gyerekeknél, kiderült, hogy valójában egyetlen egy gyereknél lehetett diagnosztizálni regresszív autizmust, és nála is az oltás beadása

előtt

jelentkeztek a tünetek. Szintén beszédes, hogy sem Wakefield – akit erre a munkáltatója később felszólított –, sem más kutatók nem tudták megismételni a kísérleti „eredményeket”, azóta sem, márpedig a tudományos világban alapvetés, hogy az, hogy valaki egyszer bizonyított valamit, nem elég: egy kísérlet, vizsgálat csak akkor állhat meg, ha az eredmények reprodukálhatóak.

Fotó: Peter Macdiarmid

Az már csak hab volt a tortán, hogy a vizsgálatba bevont 12 gyerek nagy része – micsoda véletlen! – a JABS-hoz vagy Richard Barrhoz köthető szülők gyereke volt.

De más dolgok is kiderültek: alig kilenc hónappal az előtt, hogy Wakefield arra kezdte buzdítani a szülőket, hogy ne adassák be gyerekeiknek a kombinált oltást, kérelmet nyújtott be az angol szabadalmi hivatalhoz: egy kanyaróellenes oltás szabadalmát. Nem kell különösebben rosszindulatúnak lenni ahhoz, hogy az embernek rögtön az jusson eszébe, milyen jól jött volna Wakefieldnek, ha betiltják, vagy legalábbis besározzák az MMR-oltást.

Deer 2004-ben lépett a nyilvánosság elé a nyomozása eredményeivel. Óriási botrány lett, még Tony Blair is megszólalt az ügyben. Ő is az MMR-oltás mellett foglalt állást, kérte a szülőket, hogy adassák be azt a gyerekeiknek. A Lancet bocsánatot kért, a tanulmányt visszavonták, Wakefield – aki a mai napig tagadja, hogy szándékosság állt volna az ügy hátterében – orvosi engedélyét bevonta a kamara. 2011-ben a British Medical Journal több lapszámon át foglalkozott az üggyel, összeszedve a legfontosabb részleteket.

Mi a helyzet most?

Érthetetlen módon még mindig sokan hisznek Wakefieldnek, holott dokumentumok, hangfelvételek és jegyzőkönyvek bizonyítják, hogy előre megtervezett és szisztematikusan felépített rágalomhadjáratról volt szó, ahol a jó öreg indíték a pénz volt. Szerencsére a józan ész is hallatja a hangját: 2011-re a szigetországban a gyerekek 91%-a megkapta az MMR-oltást, azaz az oltottság elérte a Wakefield-féle rágalomhadjárat előtti szintet. Az USA-ban azonban nem ilyen rózsás a helyzet: húsz éve nem volt annyi kanyarós eset, mint mostanában.

Számos kutatás foglalkozott már és foglalkozik ma is az autizmus és az oltások esetleges összefüggéseivel, de soha, senkinek nem sikerült összefüggést találnia.

Amit a fenti cikk nem állít:

  • Nem állítja, hogy az oltásoknak nem lehetnek mellékhatásaik.
  • Nem állítja, hogy a gyógyszergyárak jótündérek, akik merő emberbaráti szeretetből működnek.

Az angolul tudó, rengeteg idővel rendelkező elszánt olvasók minden részletre kiterjedően is tájékozódhatnak az ügyről: http://briandeer.com/mmr/lancet-summary.htm

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Dövényi Ibolya Mária
Dövényi Ibolya Mária
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Magyar grófnő volt a kétes szerelmi ügyeiről híres Savoyai Jenő herceg fő bizalmasa: szép Loriként ismerték

Savoyai Jenő herceg nevét hallva mindenkinek a zseniális, kíméletlen törökverő hadvezér jut eszébe, akinek magánéletét és nők iránti hűvösségét rengeteg pletyka övezte a bécsi udvarban. Volt azonban egy lenyűgöző szépségű és rendkívül éles eszű magyar grófnő, Strattmann Eleonóra – vagyis a „szép Lori” –, aki előtt a merev stratéga minden falat lebontott. Palotája a hadvezér mindennapi menedékévé vált, ahol nemcsak kártyáztak, hanem sorsfordító politikai és hadi döntések is születtek.

Életem

Ezt teszik veled a reelsek és az állandó görgetés

A rövid videók görgetése komoly problémákat is okozhat hosszabb távon. Bár jó érzést ad maga az elfoglaltság, az önértékelésre, a koncentrációra és a kognitív képességekre negatívan hathat. Leszokni azonban nem könnyű róla, hiszen az agy jutalmazórendszerét aktiválja.

Testem

Gyermekvállalás 35 év felett: ennyi sikertelen próbálkozás után javasolt a kivizsgálás

A gyermekvállalás tervezésekor sok pár szembesül azzal, hogy a fogantatás nem történik meg az első néhány hónapban, ami komoly aggodalmakhoz vezethet. Szakértők szerint ez bizonyos ideig teljesen normális, ám a kivizsgálás ideális időpontját döntően a nő életkora határozza meg. Miközben 35 éves kor alatt egy év sikertelenség után érdemes lépni, 35 év felett a petesejtek minőségének romlása miatt már hat hónap után javasolt orvoshoz fordulni. Milyen rejtett betegségek írják felül az időkorlátokat, és miért elengedhetetlen, hogy a férfiak is részt vegyenek a folyamatban?

Szülőség

Felháborító szabályt hozott a fapados légi társaság – vizsgálat indult ellene

A Ryanair azon gyakorlatát vizsgálja a brit versenyhatóság, hogy ha a gyerekek mellé szeretnének ülni a szülők a repülőn, azért helyjegy árat kell fizetni. A légitársaság szerint azonban a szülők egyszerű felnőttként fizetik a különdíjat, miközben díjmenetesen legfeljebb négy gyermek számára foglalhatnak helyet maguk mellett.

Testem

Így rombolja egészségedet a hanyag fogmosás: szívbetegséget is okozhat

Vagyonokat költünk vitaminokra, szuperegészséges ételekre és méregtelenítő kúrákra a hosszú élet reményében, miközben az egyik legnagyobb egészségügyi kockázatot figyelmen kívül hagyjuk . Egyre több tudományos kutatás bizonyítja, hogy a hanyag szájhigiénia és a fogágybetegségek szívbetegséget, cukorbetegséget, sőt Alzheimer-kórt és rákot is okozhatnak.

Offline

Csak a tollát próbálgatta Rubens, mestermű született a firkából

Ritka lap került elő Rubens egyik jegyzetfüzetéből: az egyik oldalán a mester pár zseniális vonással három alakot vázolt föl, a másikon pedig levelet írt patrónusa nevében, hogy érdeklődjön: hogy áll egy festmény készítése. A lap jóval többet árul el a flamand művészről, mint elsőre gondolnánk.

Offline

Kifosztották a magyar vasutat, ez maradt belőle

A magyar vasúti közlekedésnek is megvolt a maga Trianonja, az országhatárok módosítását követően a vasútvonalak kétharmada, a szerelvények háromnegyede elveszett. Pedig a századfordulón még Európa élvonalába tartozott a közlekedés ezen formája.