Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tartson a gyerek első életévében két szőrös állatot, és felezze meg vele az allergia és az asztma esélyét!
Az utóbbi hetekben többször felmerült, hogy vajon pici gyerek mellett szabad-e, egészséges-e háziállatot tartani, különösen a lakásban. Nekünk ugyan nincs se kutyánk, se macskánk, de a nagyszülőknél például van egy „benti” macska, a barátnőmék pedig két óvodáskorú kisfiúval és egy középkorú labradorral osztoznak a lakáson. Persze, akármennyit porszívóznak, minden csupa kutyaszőr, ráadásul állítják, hogy ez kifejezetten egészséges.
Kicsit utánaolvasva meglepődve vettem tudomásul, hogy igazuk van: ez nem csak hogy nem árt a gyereknek, hanem még direkt jót is tesz neki. Mi több, egy állat nem is elég, még jobb, ha számtalan macskával és kutyával élünk egy háztartásban.
Minél több, annál jobb
Korábban azt hittük (és az allergológusok is azt hitték), hogy a lakásban tartott kutya vagy macska növeli a kutya- vagy macskaszőr allergia esélyét. Ezzel szemben az eredmények nem ezt igazolják: a kettő vagy több lakásban tartott állattal együtt élő gyermekek körében sokkal ritkábbak az allegiás megbetegedések egy kutatás szerint.
A kutatók 474 egészséges csecsemő fejlődését követték hét éves korukig. Köztük 220 olyan gyerek volt, akik nem éltek együtt állatokkal, 184 kisgyermek pedig úgy nőtt fel, hogy legalább két kutya vagy macska is lakott a lakásban. Hét éves korukra a kutyátlan-macskátlan gyerekekkörében gyakrabban fejlődött ki kutya- vagy macskaszőr allergia. Például az állat nélkül felnövő gyerekek 15,5 százaléka, az egy kutyával vagy macskával felnövők 11,6 százaléka, míg a minimum két állattal (értelemszerűen minimum két kutya vagy két macska vagy egy kutya és egy macska) lakó gyerekek 7,7 százaléka lett hét éves korára allergiás a macskaszőrre.
Ritkább az asztma is
Ez nem minden: az állatokkal együtt élő gyerekek esetében ritkábbak voltak a hiperreaktív és irritábilis légutak, amelyek az asztma kockázati tényezői. A különbség lányok esetében is fennállt, a kisfiúk azonban még kifejezettebben profitáltak a helyzetből: a kutyás fiúk körében 45 százalékkal ritkábbak voltak az irritábilis légutak a kutyátlanokéhoz képest. Az állat nélküli gyerekek körében nem csak az állatszőr-allergia volt gyakoribb, hanem a poratka-, a pázsitfű- és a parlagfű-allergia is.
A kutatók szerint a porszívózást azért nem kell abbahagyni: ez a jelenség ugyanis nem a szőrnek, hanem az állatok szájában lakó baktériumoknak köszönhető. A kutya és a macska szájában olyan baktériumok élnek, amelyek által termelt anyagok (endotoxinok) aktiválják az immunrendszer egyes részeit. Az immunrendszer ilyesfajta aktivitása azonban nagyon különbözik az allergiás tíusú aktivitástól, ezért az utóbbi háttérbe szorul.
Mikor kell kutyát tartani?
Egy másik tanulmány szerint az állatok jelenléte a későbbi allergia szempontjából az élet első egy évében fontos. A kutatók ugyanis tovább is figyelemmel kísérték a fent említett hét éves gyerekeket, amíg azok be nem töltötték 18-dik életévüket. A különbségek itt is fennmaradtak: a kutyátlan-macskátlan gyerekek közül tinédzserkorra is több lett az allergiás. Azok a gyerekek, akik életük első egy évében kutyával éltek egy lakásban, fele akkora valószínűséggel lettek kutyaszőr-allergiások 18 éves korukra, mint akik kutya nélkül érték el az egyéves kort.
A macskákkal kapcsolatban hasonló eredményeket kaptak: egyéves korig macskával élő gyerekek tinédzserkorra kisebb eséllyel kaptak macskaszőr-allergiát. Érdekes módon a későbbi allergia jelenlété nem befolyásolta, hogy összesen hány évig éltek együtt az állattal a gyerekek. Ugyanígy az is mindegy volt, hogy későbbi életkorban volt-e négylábú a közelben vagy sem, kizárólag az első életév számított ebből a szempontból.
Vagyis a másfél éves gyereknek már hiába veszek kutyát. Illetve, nyilván nem hiába, hiszen megőrül értük, még a legrondább utcabeli tacskókeveréknek is boldogan csahol és haza akarja hozni, csak hát a lakásban tartott bármilyen állat rengeteg plusz feladatot varr a szülők nyakába.
