Sokk: minden tizedik gyereket ér szexuális bántalmazás

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az öngyilkossági kísérletek oka a gyerekkori molesztálás a nőknél 20-22 százalékban, a férfiaknál 9-10 százalékban.

A gyermekkori szexuális visszaélések növelik az öngyilkossági kockázatot egy friss kutatás szerint. Eddig is sejtettük, hogy ez így van, de most a kutatók 9 eddigi tanulmány 6 országban felvett adatait összegezték, így összesen kilencezer résztvevővel számolták újra az összefüggést. Bár az érintettek arányát hazánkban is rendszerint alábecsüljük, de a valódi szám sokkoló: a kutatók szerint minden tizedik magyar gyereket ér szexuális bántalmazás.

És a kutatási eredmények teljesen egyértelműek: azok, akiket 16-18 éves koruk előtt szexuálisan molesztáltak, később kétszer nagyobb eséllyel kíséreltek meg öngyilkosságot nem molesztált társaiknál. A kutatók további tervei között szerepel, hogy az öngyilkossági viselkedést közelebbről is megvizsgálják, ugyanis sokféle módon lehet öngyilkosságot megkísérelni, illetve elkövetni.

„Az önkárosító magatartás a halálesetek jelentős részét teszik ki világszerte. Ha pontosan megértjük, mindez hogyan függ össze a gyermekkorban elszenvedett szexuális visszaélésekkel, talán tehetünk valamit a megelőzés érdekében” – fogalmaztak a kutatók.

A tanulmányba ezért több ország eredményeit is bevonták: Ausztráliában, Kanadában, Svájcban, Új-Zélandon, Hollandiában és az USÁ-ban felvett adatokkal dolgoztak. Azt, hogy gyermekkori szexuális visszaélés áldozatai voltak-e az átlagosan 18 éves résztvevők, részben saját bevallásuk, részben pedig orvosi dokumentációjuk alapján döntötték el. A végső eredmények szerint azok, akiket 18 éves koruk előtt molesztáltak, kétszer nagyobb eséllyel kíséreltek meg véget vetni az életüknek, mint azok, akiket nem ért ilyen típusú bántalmazás.

A későbbi öngyilkosságot más tényezők is befolyásolhatják, mint például családi környezet, egyéb traumatikus események gyermekkorban (családtag halála, más típusú bántalmazás), fennálló pszichiátriai betegségek, de ezeket a tényezőket a kutatók kiszűrték.

Gyakran ki sem derül, miért kísérelt meg öngyilkosságot valaki

Az eredményeik szerint egyáltalán nem kevés esetről van szó: a nők körében tapasztalt öngyilkossági kísérletek 20-22 százaléka mögött, azaz nagyjából minden ötödik eset mögött gyermekkori molesztálás áll. Férfiak esetében ez az arány valamivel kisebb, 9-10 százalék, azaz a férfi öngyilkosok közül csak nagyjából minden tizedik eset hátterében található gyermekkori szexuális zaklatás.

A tanulmány szerzői szerint az öngyilkosság megelőzésével foglalkozó stratégiák kidolgozásakor sokkal jobban oda kellene figyelni a gyermekkori molesztálásra, mint kockázati tényezőre. Ugyanígy, az öngyilkosságot megkísérelt páciensek későbbi terápiájánál is gondolni kell arra, hogy molesztálás állhat a háttérben. Manapság gyakran előfordul, hogy ha az öngyilkosságon átesett beteg csak röviden találkozik pszichiáterrel, pszichológussal, a gyermekkori bántalmazás szóba sem kerül. A szakemberek nem gondolnak rá, hogy ez mennyire gyakori, a páciensek pedig nem hiszik, hogy gyerekkori élményeiknek köze lenne a felnőttkori öngyilkossági vágyukhoz.

És a molesztált gyerekek agya is eltérő

Ez még nem minden: ha szexuálisan zaklatnak egy gyereket, az nem csak az öngyilkossági kockázatot növeli, hanem az agyának szerkezetében is eltéréseket okoz. Egy korábbi kutatás során ugyanis kimutatták, hogy a gyermekkorukban molesztált nőknek felnőve vékonyabb az érző agykérgüknek az a területe, amelyik a nemi szervekből jövő érzéseket dolgozza fel.

A kutatást vezető Dr. Nemeroff szerint ez összefüggésben állhat azzal, hogy gyakran kevesebb örömet okoz nekik a szex. A fejlődésben lévő agy még nagyon érzékeny a károsító hatásokra, agyunk csak nagyjából 23 éves korunkra éri el végső fejlettségét, ezért a gyermekkori zaklatás, molesztálás, illetve bántalmazás hatásai felnőttkorra is fennmaradnak. Azt, hogy ezek a hatások felnőttkorban milyen mértékben visszafordíthatóak, még nem tudjuk, ennek a kérdésnek a megválaszolásához további kutatásokra lesz szükség.

A közvélemény általában alábecsüli a molesztált gyermekek számát, pedig a világon több millió gyermeket zaklatnak szexuálisan: a WHO adatai szerint évente 150 millió kislány és 73 millió kisfiú válik molesztálás áldozatává.

Magyarországon minden tizedik gyerek lesz szexuális bűncselekmény áldozata, ők főleg a 13 év körüli lányok és a 7 év körüli fiúk közül kerülnek ki. Az esetek 60-90 százalékában nem az utcán véletlenszerűen leszólító cukrosbácsi az elkövető, hanem a gyerek rokoni vagy baráti körébe tartozik. A gyerekek gyakran hallgatnak a dologról, még szüleiknek sem merik elmondani, pedig ha időben szakemberhez fordulnak, a káros következmények csökkenthetők.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Veszélyes szuvenír: ezért ne hozz haza növényt a külföldi nyaralásodról

A külföldi utazások során mindannyian szeretünk apró emlékeket gyűjteni, amelyek hazatérve a csodás nyaralásra emlékeztetnek bennünket. Sokan azonban a hűtőmágnesek és képeslapok helyett valami különlegesebbre vágynak: egy egzotikus virágmagra a helyi piacról, egy mediterrán leanderre az út széléről vagy egy különleges fűszernövényre. Bár a szándék ártatlan, a szakemberek szerint a zöld szuvenírek hazacsempészésével óriási biológiai kockázatot vállalunk. Egyetlen apró, egészségesnek tűnő hajtás is elég lehet ahhoz, hogy pusztító kártevőket szabadítsunk a hazai kertekre és a mezőgazdaságra.

Testem

Nemcsak finom, de az agyat és a szívet is védi: ez a nyári gyümölcs igazi csodafegyver

A nyár derekán a piacok polcai és az erdőszélek bokrai roskadoznak a sötétlila, szinte feketébe hajló, lédús bogyóktól. A szeder sokak abszolút kedvence, de a legtöbben csupán ízletes, szezonális nassolnivalóként tekintenek rá. A legújabb tudományos kutatások viszont rávilágítanak, hogy ez az apró gyümölcs valójában egy igazi, hazai szuperélelmiszer. Rendszeres fogyasztásával ugyanis elképesztő módon támogathatjuk a memóriánkat, védhetjük a szívünket, és még az anyagcserénket is egyensúlyban tarthatjuk.

Offline

Alapkvíz töriből: ki volt a magyar király a mohácsi vész idején?

A magyar történelem során számos olyan esemény történt, amely nagymértékben befolyásolta az ország sorsát. Ilyen például a mohácsi csata is. Azzal, hogy hogyan végződött, bizonyára te is tisztában vagy, de vajon az is megvan, kinek az uralkodása alatt történt? Teszteld a tudásodat!

Testem

Így előzd meg a strandok rettegett lábfertőzését

A tavaszi és nyári meleg, párás időjárás a legtöbbünk számára a szabadságot és a strandolást jelenti, a mikroszkopikus gombák számára viszont a tökéletes Kánaánt. A magasabb hőmérséklet és a fokozott izzadás miatt a bőrünk hajlatai gyakrabban válnak nedvessé, ami ideális környezetet teremt a kórokozók elszaporodásához. Ha nem figyelünk, a kellemetlen viszketésből komoly egészségügyi probléma is kialakulhat.

Offline

Egy tízéves gyermek testében élt a modern festészet egyik legnagyobb mestere

Mindössze harminchat év adatott neki, mégis kitörölhetetlen nyomot hagyott a művészet történetében. Henri de Toulouse-Lautrec, a testi fogyatékossága ellenére fáradhatatlanul alkotó festő és grafikus több ezer művében örökítette meg a Montmartre éjszakáinak táncosait, mulatóit és különc figuráit, s mára a modern festészet egyik klasszikusává vált.

Világom

A misszionáriusok hozták a halált: megrázó titkot rejt az inuit temető

Labrador zord északi partvidékén, a fátlan tundra és a Jeges-tenger közelségében egykor egy különös település állt. Noha Hebron egyszerre volt vallási misszió, kereskedelmi központ és az inuit közösség egyik fontos találkozóhelye, múltját egymást érő tragédiák árnyékolták be.

Offline

Anyja eltiltotta az olvasástól az első Pulitzer-díjas női írót

Edith Wharton élete éppen olyan drámai volt, mint regényeinek hőseié: a New York-i elit aranykalitkájából indulva vált az amerikai irodalom egyik legélesebb szemű kritikusává. Olyan korban született (1862), amikor a nők számára az egyetlen társadalmilag elfogadott cél a jó házasság volt.

Offline

Kevesen ismerik a szerencsesütik titkos történetét: egykor a gazdagok kiváltsága volt

Vajon tényleg Kínából származik a kínai éttermek kedvenc édessége? A válasz nem is lehetne meglepőbb: a szerencsesüti története valójában a 19. századi Japán elegáns teaházaiban kezdődött, és egy világháborús tragédia révén vált az amerikai kínai konyha elmaradhatatlan részévé. De hogyan lett a gazdagok sós csemegéjéből a világ legismertebb jós-süteménye?

Életem

Magyar nyugdíjasok tízezrei kerülhetnek bajba – túl sokáig halogatják ezt a sorsfordító döntést

Hazai viszonylatban az idős korosztály leginkább attól tart, hogy nem megfelelő egészségügyi ellátást kap, vagy elmagányosodik, az idősotthonba költözést azonban elutasítják. Ennek okai közt találhatunk tévhiteket is, de az is tény, hogy az otthonok havi költségei meghaladják egy átlagnyugdíjas pénzügyi lehetőségeit, sokan pedig túl későn hozzák meg a döntést.

Offline

Villámkvíz: ki kinek a párja a világirodalomban?

A világirodalom tele van híres szerelmespárokkal, és sok esetben egy-egy híres regényre vagy színdarabra az alapján emlékszünk, hogy ki kivel jött össze a történet végére. De vajon az egyik név hallatára beugrik a párja is?

Testem

Nyári csípések: ha ezt látod, azonnal fordulj orvoshoz

A melegebb hónapok a szabadtéri programokról, a vízparti pihenésről és a hosszúra nyúló estékről szólnak, ám a felhőtlen kikapcsolódást bármikor tönkreteheti egy-egy kellemetlen rovarcsípés. Míg egyes szúrások csupán múló bosszúságot okoznak, mások komoly egészségügyi kockázatot hordoznak. Nem mindegy, hogy mi csípett meg minket, ahogyan az sem, hogyan reagál rá a szervezetünk. De honnan tudhatjuk, hogy mikor elég egy kis otthoni hűsítés, és mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?