Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Tíz hónap távlatából szinte semmit nem csinálnék máshogy. Egyetlen dolgot kivéve: időben megtanulna cumisüvegből enni. Mert most szívás, hogy nem tud.
Az első gyerekem jelenleg tíz hónapos, és szupercuki. Bár kezdő anyaként rengeteg dologban bizonytalan vagyok, utólag visszagondolva az elmúlt hónapokra, szinte semmit sem csinálnék máshogy. Egyetlen dolgot kivéve: időben megtanítanám cumisüvegből enni.
A cumisüveg először a baba pár napos korában került elő, mivel kevés volt a tejem, és tápszerpótlásra szorult. Nem sokat kellett neki adni, csupán 20-30 ml-t esténként, azt viszont minden igyekezetünk ellenére képtelenek voltunk kiskanállal, kispohárral, fecskendővel vagy egyéb alternatív módon a babába juttatni, így maradt a jó öreg cumisüveg.
Ami nem csak az elhivatott szoptatási tanácsadónk, de még a konzervatív védőnő szerint is veszélyes, hiszen ebben az életkorban cumizavart okozhat. „Persze, ha majd nem akar szopni, tápszeren is fel lehet nőni” – mondta a védőnő, de a hangsúlyából azért kiderült, hogy mélységesen elítéli a szerencsétlenkedésünket. Végül sikerült megszabadulni a tápszertől és a cumisüvegtől is, a baba kéthetes korától kezdve kizárólag anyatejet evett.
A következő mérföldkő kéthónapos korában jött el, amikor két alkalommal is el kellett mennem valahová, és nem volt biztos, hogy szoptatásra hazaérek. Így lefejt tejet hagytam otthon cumisüvegben, amival apa vagy nagymama meg tudja etetni a bébit, ha késnék. Meg is próbálták, de ez teljes kudarcba fulladt: a kisbaba szájába folyt a cumisüvegből a tej, ő próbálta az anyamellnél bevált technikával, vákuumot képezve szívni, de a cumisüveg más technikát igényel. Így a baba mérgesen fuldoklott, köpködött, hadonászott, majd sírva kibekkelte azt a húsz percet, amit késtem. Lehet, hogy nem akart üvegből enni, de inkább úgy tűnt, akarna, csak nem tud.
Eljött a harmadik hónap, az okos könyvem pedig ekkor ajánlja a cumisüvegre szoktatást. Ilyenkor már biztosan nem alakul ki cumizavar, viszont még elég rugalmas a kisbaba az új dolgok megtanulásához. A könyv szerint lefejt tejjel kell próbálkozni etetésidőben vagy kicsit korábban (az éhes baba ideges, ezért előfordulhat, hogy kevésbé fogadja el), vagy kicsit később (az éhes baba éhes, ezért előfordulhat, hogy könnyebben elfogadja).
Gondolkodtam a dolgon, megkérdeztem a barátnőimet is, akik mind azt mondták, hagyjam a fenébe, teljesen felesleges, hiszen tudom szoptatni, és mindjárt meg tudom tanítani rendes pohárból inni is. A cumisüvegfázist egyszerűen ki lehet hagyni a babák életéből. Rendes anya meg sem vásárolja. Mivel utálok fejni, és igen bonyolultnak és fáradtságosnak tűnt lefejni a tejet csak azért, hogy aztán áttöltsem egy üvegbe, és azzal szenvedjek, így aztán - főként lustaságból - hallgattam rájuk, és nem erőltettem a dolgot.
Teltek a hónapok, engem kissé aggasztott, hogy nem tud cumisüvegből enni, mert mi van, ha, mittudomén, ki kell húzni a bölcsességfogamat és sokat kell várni a fogorvosnál, de aztán elkezdtük hozzátáplálni, hát akkor maximum sütőtökpürén fog élni fél napig. Mígnem kilenc hónapos korában csapdába kerültem. Ugyanis kevés lett a tejem.
Persze, olyan nincs, hogy kevés tej: az anyatej termelése megfelelő szoptatási gyakorlattal akármeddig fenntartható, csakhogy a megfelelő gyakorlat az igény szerinti szoptatást jelenti, ami mondjuk jól hangzik, kivéve, ha a kisbaba éjjel-nappal óránkénti szoptatásból tudja fedezni az igényét.
A Magyar Gyerekorvosok Társaságának is az a véleménye, hogy a babáknak egyéves korig főleg anyatejet, ennek hiányában anyatejpótló tápszert kell kapniuk. Az egészséges fejlődéshez szükséges fehérjéket, aminosavakat ugyanis ezek tartalmazzák. Ami engem illet, szívesen adnák a kisbabának egy kis tápszert is az anyatej mellé. Csakhogy pohárból még nem tud inni, cumisüvegből meg nem tanítottam meg.
Persze, a kilenc hónapos babát is meg lehet tanítani a cumisüveg használatára végtelen türelemmel. Csak sokkal nehezebb, mint a három hónapos babát lett volna. Kérdés, hogy van-e értelme, vagy most már hagyjam a fenébe? Végülis már tud inni pohárból, a teáját meg is issza. Csak az a baj, hogy amikor nem kér többet, azt onnan lehet tudni, hogy a poharat ügyesen ellöki magától, ötből négyszer kiverve azt a kezemből. A cumisüveget is kiveri a kezemből, csak abból nem is iszik előtte. Apa kezéből is kiveri. Éhesen is, jóllakottan is, cukros teával töltve is.
Azt hiszem, mi most már ellavírozunk így a baba egyéves koráig, szoptatgatom gyakran, itatgatom pohárból, próbálom rábírni a csőrös pohár használatára, egyelőre kevés sikerrel. De mennyivel könnyebb lenne az élet, ha csak betölteném a tápszerét a cumisüvegbe és szépen elszopogatná! Vagy ha hosszabb vonat- vagy autóutakon nem kellene szoptatnom és/vagy kispohárral szerencsétlenkednem, hanem csak előkapnám az ördögi üveget, tápszerrel vagy almalével.
Persze, így is ki lehet bírni. De ha lesz még egy gyerekem, három hónaposan keményen tréningezni kezdem, az tutifix.
Az utánam jövőknek azért itt van néhány tipp. Hogyan tanítsuk meg cumisüvegből inni a szoptatott babát, amíg nem késő.
- Kezdjük a baba háromhónapos kora tájékán, ekkor még rugalmasabbak, de nem lesznek cumizavarosak.
- Válasszunk olyan cumisüveget, aminek a szívókája legalább méretében emlékeztet a mellbimbónkra, és testhőmérsékletű anyatejjel próbálkozzunk.
- Az üveget ne anya, hanem bárki más – apa, nagyi, bébiszitter – kínálja a babának. Az ennyi idős babák pontosan tudják, hogy bár a műanyaggal próbálod átverni őket, a jó cucc ott van a pulóvered alatt.
- Édesítsd? Vérmérséklet kérdése, én cukrot nem adnák fél-egy éves kor alatt, egyeseknek beválik, ha az üvegbe töltött anyatejet vagy tápszert almalével keverik. Ezt főleg nagyobb babák esetén érdemes próbálni, kizárólag szoptatott csecsemők esetén ne vegyük elő csak ezért az almalevet.
- Ne add fel. A szakértők szerint nem jó, ha kétnaponta újabb típusú cumisüveget vagy csőröspoharat vásárolunk, hátha majd az (én is ebbe a hibába estem). Válasszuk ki inkább az egyiket, és azzal kínálgassuk nyugodtan és türelmesen, ha kell, akkor hetekig. Előbb-utóbb sikerülni fog. Vagy felnő a gyerek enélkül.
