Magzati kortól egy éves korig a legveszélyeztettebbek a bébik, autizmust, figyelemzavart okozhatnak. Flourid, mangán, növényvédők és permetezőszerek.
Az utóbbi évtizedekben egyre többet hallunk olyan, korábban kevésbé ismert gyermekkori fejlődési zavarokról, mint az autizmus, az ADHD (hiperaktív figyelemzavar), vagy a diszlexia. A kórképek gyakoribbá válásának sok oka lehet.
Elképzelhető, hogy részben csak „papíron” nőttek a számok: néhány évtizteddel korábban még más diagnosztikai kritériumok alapján állapították meg az autizmust, és az új rendszerben olyan gyerekek is betegnek számítanak, akik a régi szerint még kívül estek a kategórián. Emellett természetesen az is felmerül, hogy egyes fejlődési zavarok valóban gyakoribbak lettek.
Új mérgező vegyületek
A Lancet c. neves szaklapban megjelent cikk szerzői szerint a fejlődési zavarok gyakoribbá válása legalábbis részben az idegrendszerre mérgező hatású anyagok széles körű, ipari használatával függ össze. Hogy egész pontosan milyen anyagokról lehet szó, az továbbra is kutatás tárgyát képezi, de néhányat már sikerült azonosítani közülük.
Egy 2006-os tanulmány öt, potenciálisan veszélyes vegyületre hívta fel a figyelmet (ólom, arzén, toluol, metilhigany, poliklorinát-bifenil), a mostani cikk pedig ezeken kívül még hat kémiai anyagot sorol fel, amelyek negatív hatást fejthetnek ki a gyermekek idegrendszeri fejlődésére. Ezek
- a fluorid,
- a mangán,
- egy tetrakloroetilén nevű oldószer,
- a DDT nevű rovarirtó
- a klórpirifosz nevű növényvédőszerként használt vegyület
- és a polibromid-difenil-éterek.
A kutatók a fenti kémiai anyagok elterjedt használata és a gyermekkori fejlődészavar között az alábbi összefüggéseket találták:
- a mangán csökkent intellektushoz, csökkent matematikai képességekhez és hiperaktivitáshoz vezethet.
- A túl magas fluoridtartalmú ivóvíz szintén csökkenti az IQ-t: azokon a területeken, ahol ilyen víz van, átlag hét ponttal alacsonyabb a gyermekek intelligenciahányadosa.
- A DDT a fejlett országokban már tiltólistán van, de néhány fejlődő országban még használják, és idegfejlődési zavarokat okozhat.
A kipufogógáz is káros
A tanulmány szerzői szerint ezeken kívül még sok egyéb olyan vegyület lehet forgalomban, amely a levegőbe vagy az ivóvízbe kerülve károsítja az adott területen élő kisgyermekek idegfejlődését: gyanúsnak tűnik például a műanyagokban és kozmetikai termékekben lévő biszfenol-A, de a szénmonoxid is. Egy kaliforniai vizsgálat szerint például az autók kipufogógázából származó korom és egyes gázok az autizmus gyakoribbá válásával voltak összefüggésbe hozhatóak.
Ebbe a vizsgálatba a kutatók 279 autista és 245 egészséges gyermeket vontak be, és a születési anyakönyvi kivonatukon szereplő lakcím, valamint a szülők által megadott későbbi lakcímeik segítségével állapították meg, hogy a magzati kortól kezdve egyéves korig milyen mértékű légszennyezettségnek voltak kitéve a gyerekek. (Az adott időszakra, adott területre jellemző légszennyezettségi adatok a Környezetvédelmi Hatóságtól származtak).
Eredményeik szerint azok a gyerekek, akik magzati korban és/vagy az első életévben autóforgalom okozta légszennyeződésnek (magyarul kipufogógáznak) voltak kitéve, nagyobb eséllyel tartoztak később az autista csoportba.
Mik ezek a betegségek?
Az autizmus részben genetikai, részben környezeti eredetű idegfejlődési zavar, amely főként a szociális kapcsolatokat és a kommunikációs képességet érinti, súlyos formájában értelmi fogyatékossággal is jár. Pontos okait még ma is kutatják.
Ugyanígy nem tisztázott a hiperaktív figyelemzavar (ADHD) eredete sem: vezető tünetei a figyelemzavar, hiperaktivitás és impulzivitás, amely feledékenységgel és csökkent iskolai teljesítménnyel jár együtt. Enyhébb formájában pszichopedagógiai eszközökkel javítható, súlyosabb esetekben gyógyszerrel kezelik.
További aggasztó jelenség lehet, hogy a fentihez hasonló kutatásokban gyakran csak a diagnosztizált gyermekeket vizsgálják, azaz azokat, akik szemlátomást, orvosilag igazoltan diszlexiások, autisták vagy ADHD-sok. Ezen kívül azonban rengeteg olyan gyerek lehet még, akik agyfejlődését befolyásolták a káros vegyületek, csak éppen nem kaptak diagnózist, mert állapotuk nem éri el a betegségkategóriát, csupán „simán” figyelmetlenebbek, fejlődésük kissé lemarad a többiekéhez képest, rosszak a kommunikációs készségeik, vagy rosszul teljesítenek az iskolában.
Az ártatlanság vélelme a vegyszereket is megilleti?
A szakértők szerint az a gond, hogy az iparban használatos új vegyületeket és technológiákat mindaddig biztonságosnak tartják, amíg be nem bizonyosodik ennek az ellenkezője. Persze, akár évtizedekbe is kerülhet, mire kiderül, hogy valamelyik mérgező, és addigra már számtalan esetben okoztak idegfejlődési rendellenességet vagy más betegségeket.
A tanulmány szerzői példaként említik az azbesztet, amely remek szigetelőanyag, csak éppen tüdőazbesztózist, rákot, szívbetegséget és szélütést okozhat. Az azbeszt egészségkárosító hatását sokéves, elterjedt használat után fedezték csak fel, ezután a legtöbb fejlett államban, így hazánkban betiltották.
A szakértők szerint ez így nincs rendben: létre kellene hozni egy olyan hatóságot, amely az iparban használatos új vegyületeket még a bevezetés előtt teszteli és csak akkor engedélyeztetik, ha biztonságosnak bizonyulnak. A tanulmány szerzői enyhén apokaliptikus vízióval zárják következtetéseiket: „az idegrendszer fejlődésére mérgező hatású, eddig felismert anyagok egészen biztosan csak töredékét képezik az összes mérgező anyagnak, amelyek nap mint nap a környezetbe kerülnek. Gyermekeinket világszerte ismeretlen hatású, potenciálisan mérgező vegyületeknek tesszük ki, amelyek lassan, de biztosan lerombolják intelligenciájukat, zavart okoznak viselkedésükben, rontják teljesítőképességüket, ezáltal társadalmi károkat okoznak, kiváltképpen a fejlődő országokban.”
