Nem verem a babát, ez csak mongolfolt

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Mielőtt valaki ránkhívja a gyámügyet, utánanéztem, miért van a lányomon nagy, el nem múló kék folt. Nem betegség, nem sérülés, ez bizony mongolfolt.

Kátyának köszönhetően új kifejezéssel találkoztunk a napokban: a mongolfolttal. Másfél hónapos lányom keresztcsont-tájékán ugyanis egy eltűnni nem akaró, elmosódott határú, kékes-lilás folt okozott némi aggodalmat a családi körben. A sérülési nyomnak tűnő foltra nem sokkal a születése után azt hittem, talán annak az eredménye, hogy a bába rosszul fogta meg, amikor kicuppant belőlem, úgyhogy ennek akkor nem is tulajdonítottunk nagy jelentőséget.

Ám a dolog csak nem halványodott, hétvégén pedig anyámban az a gyanú is felmerült, hogy talán a babahordozó töri fel a gyerek fenekét. Úgyhogy még mielőtt az a vád ért volna egy idegentől, mondjuk a védőnőtől, hogy bántalmazzuk a kislányt, az interneten kerestem rá arra, mi okozhat (talán egyfajta betegség?!) ilyen nyomokat egy babán. 

A magyarázat meglepő, hiszen mindamellett, hogy soha életemben nem hallottam még a mongolfoltról, a babás-mamás magazinok nem is foglalkoztak vele, a fellelhető pár cikk szerint ez nem is olyan ritka jelenség Magyarországon. 

A mongolfolt (más néven mongol kék folt) egy veleszületett melanocitózis, egy szabálytalan alakú, halvány szélű, jóindulatú jelenség, amelyet nem betegség okoz. Erwin Bälztól kapta a nevét, aki úgy gondolta, ez a folt csak a mongoloid rassz jellemzője. Az elszíneződések 3-5 éves korra általában eltűnnek, de pubertáskorra szinte mindenkinél. A színe leggyakrabban kék, de lehet kékesszürke, kékesfekete és barna színű is. 

A mongolfoltok általában a keresztcsontnál találhatók, de háton, arcon és végtagokon is fordultak már elő. A jelenséget a melanocitákban található melanin okozza, amik beszorulnak az irhába. 

Mongolfolt

Előfordulásuk 90-95 és 80-85 százalékos a kelet-ázsiai és az indián csecsemők esetében, míg a kaukázusiak mindössze 5-10 százaléka rendelkezik mongolfolttal. Egy Coria del Río nevű spanyol kisvárosban szintén gyakran születnek mongolfolttal rendelkező gyerekek, ezt pedig azzal magyarázzák, hogy itt volt japán első hivatalos spanyol követsége a 17. század elején. 

Háziorvosunk szerint Magyarországon se ritka, bár nem tudta megmondani, hogy milyen gyakori az előfordulása, erről ugyanis eddig még nem készült statisztikai adat. Ráadásul, mivel a magyar szaklapok nem sokat foglalkoznak a jelenséggel, a legtöbb esetben sérülésnek tulajdonítják a szülők, nem foglalkoznak vele, vagy csak észre sem veszik.

Bälz nézete alapján, ha ezek a foltok a mongolok rasszjellegei közé tartoznak és más népnél is előfordulnak, mongol beolvadásra vagy keveredésre vallanak. Mások viszont csökevényes, visszafejlődésben lévő jellegnek tartják, ami arra utal, hogy az ember bőre egykor sokkal festékdúsabb volt. 

A téma rendesen megosztja az internetezőket, elég volt csak a hoxa.hu fórumára bekukkantanom, máris éles vitát olvashattam az eredetét illetően. 

"Mária Terézia idejében kitalálták a finnugor elméletet, azóta a világban sajnos általános nézetként terjedt el, hogy Mongólia környékéről származunk. Korábban ez a nézet nem létezett, mesterségesen lett kitalálva. Viszont azóta szokás mongol leszármazottaknak tekinteni minket a világban, innen a kifejezés. Kétségtelenül kimutatható a rokonság, ám tőlük származtatni minket olyan, mintha azt mondanánk: a nővérem az anyám, pusztán arra a megfigyelésre alapozva, hogy arcvonásai hasonlítanak az enyémekre. Tény viszont, hogy a mongolfolt jelenség MAGYAR származásra utal, olyan gyermekeken figyelhető meg, akikben MAGYAR vér csörgedezik. Lehet ettől függetlenül benne cigány, sváb, szuahéli, bantu, kínai vér is, de a jelenség nem ehhez köthető, hanem a MAGYAR származáshoz" - írta az egyik fórumozó, míg mások arra esküsznek, hogy a mongolfolt csak színtiszta magyar felmenőkkel rendelkező csecsemőknél fordul elő, egyesek pedig azt írják, tudomásuk szerint a jelenség félvéreknél gyakoribb. 

A vita szerintem teljesen felesleges, már csak az hiányozna, hogy valaki kirakja az asszonyt otthonról, mert az mongolfoltos gyereket szült, vagy épp nem szült olyat - ki-ki teóriájához igazodva. Mindenesetre jó tudni, hogy saját gyerekünk esetében nem kell megijedni, ha felfedezzük a múlni nem akaró foltot, és a gyámhatóságot sem kell feltétlenül egyből hívni, ha hasonlót veszünk észre a szomszéd kertben nyáron meztelenül szaladgáló kiskölykön. Nálatok van/volt ilyen? 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Csak egyetlen napot kapnak egy évben: ezt a tragikus szerelmi legendát egy egész ország ünnepli

Míg a nyugati világban a szerelmesek napját februárban, a fogyasztói társadalom csillogása és vörös rózsák kíséretében ünnepeljük, létezik egy ország, ahol a szerelem ünnepe egy szívszorító, évezredes legendáról és a nyári égbolt ragyogásáról szól. Japánban minden év július 7-én az egész nemzet díszbe öltözik, hogy együtt érezzen két égi szerelmessel, akiket a kegyetlen sors és a Tejút ezüstös folyója választ el egymástól az év 364 napján.

Világom

Félig sziklaszirt alá építették ezt a falut: olyan, mintha másik bolygón járnánk

Spanyolország lenyűgöző tájai és városai között van egy kis település, amiről egy képet látva első pillantásra nehéz eldönteni, hogy nem csak egy mesterséges intelligencia által generált képet látunk-e. A dél-spanyol Setenil de las Bodegasban ugyanis a házak nem a sziklák lábánál épültek, hanem részben alattuk, vagy sok esetben a sziklába vájtan helyezkednek el. A település több utcája fölött hatalmas kőtömbök tornyosulnak.

Testem

Kiderült: ezért gyakoribb a nőknél a demencia

Az Alzheimer-kór és a demencia különböző típusai évtizedek óta komoly fejtörést okoznak az orvostudománynak, de van egy statisztikai tény, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni: a diagnosztizált betegek közel kétharmada nő. Sokáig ezt a száraz tényt elintézték annyival, hogy a nők átlagéletkora magasabb, így egyszerűen több idejük van megbetegedni. Egy friss, a ScienceAlert oldalon ismertetett kutatás azonban rávilágított, hogy a válasz sokkal inkább a hormonokban, egészen pontosan az ösztrogén hiányában keresendő.

Édes otthon

A dúsan virágzó rózsa titka: ezt a 2 dolgot kell nyáron megtenned érte

A rózsa a kertek örök kedvence, ám a lenyűgöző júniusi virágzás után sok udvarban szomorú látványt nyújtanak a felkopaszodott, elnyílt bokrok. Kevesen tudják, hogy a rózsák képesek lennének egészen a nyár végéig folyamatosan és dúsan ontani magukból a bimbókat, ha a kánikulában nem hagynánk őket magukra. Létezik két olyan kritikus gondozási lépés – a nyári metszés és a megfelelő, célzott tápanyagpótlás –, amelyeket ha elmulasztasz, a növény leáll a virágzással, és minden energiáját a magérlelésre fordítja.

Szülőség

Így nem árt a képernyőidő a gyereknek: ezt a 3 dolgot fontold meg

Ma már nagyon jól tudjuk, hogy nem mindegy, a gyerek mennyi időt tölt a képernyő előtt, azonban úgy tűnik, fontosabb az, hogy mit csinál a képernyő előtt. Amíg a digitális eszköz a gondolkodásban segít, addig hasznos, ha azonban gondolkodik a gyerek helyett, vagy a cél csak az, hogy csend legyen, akkor káros lehet.

Testem

Kiváltható bármivel a naptej? Tények és tévhitek a fényvédelemről

A naptejet nagyon sokan nem szeretik, mert körülményes használni, ráadásul mesterséges anyag, féltik tőle a bőrüket. Sokan étkezéssel igyekeznek a bőrük védelmét erősíteni, vagy úgy érzik, ez a szerv képes megvédeni magát, ahogyan tette évezredeken keresztül, de a helyzet sajnos megváltozott, és ma a naptej használata nem kikerülhető, ha a bőr védelméről van szó.

Testem

Ezért ébredsz magas vércukorral: érdemes komolyan venni a hajnali jelenséget

Sok cukorbetegséggel vagy inzulinrezisztenciával élő ember számára ismerős a bosszantó forgatókönyv: a lefekvés előtt végzett mérés még tökéletes értéket mutat, az ébredés utáni első ujjbegyes teszt viszont indokolatlanul magas vércukorszintet jelez. Ilyenkor a legtöbben rögtön a vacsorában keresik az okokat, és bűntudatot éreznek, pedig a háttérben nem feltétlenül az étkezés áll. A reggeli magas értékek mögött összetett biológiai folyamatok, hormonális hatások és terápiás tényezők is meghúzódhatnak, amelyeket fontos időben felismerni.

Offline

Nem véletlenül van tele állatokkal Frida Kahlo híres képe: drámai események állnak a háttérben

A mexikói születésű Frida Kahlo azon kevés festők közé tartozik, akiknek egyedi stílusát a képzőművészetekben kevésbé jártas szem is gyakran felismeri; és aki saját festői látásmódjával egy olyan vizuális világot teremtett, ami évtizedekkel túlélte őt – népszerűsége pedig a mai napig töretlennek tűnik. Az ikonikus vizualitás mellett azonban a latin-amerikai művésznő karakterével a szenvedés is – már életében – összefonódott, tragikus sorsa gyakran festményeiben öltött formát.

Offline

Neki köszönhetjük a Jancsi és Juliskát: Dorothea Wild ihlette a leghíresebb Grimm-meséket

Amikor a Grimm fivérek nevét halljuk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy Jacob és Wilhelm maguk találták ki a gyerekkorunkat végigkísérő, sokszor rémisztő történeteket. A valóságban azonban a testvérpár inkább elszánt gyűjtő volt, mintsem szépíró. Járták a vidéket, történetmesélőket kerestek, a legnagyobb kincsükre pedig közvetlenül a szomszédságukban bukkantak rá. Egy fiatal, élénk képzelőerejű lány, Dorothea Wild nélkül a világ ma sokkal szegényebb lenne: ő volt az a rejtélyes múzsa és mesemondó, akinek a Jancsi és Juliskát, valamint számos más, halhatatlan klasszikust köszönhetünk.

Világom

Aquapark a 17. században: rejtett szökőkutakkal fröcskölte le sznob vendégeit a salzburgi érsek

Képzeljük csak el, hogy a 17. század elején járunk. Elegáns, selyembe és bársonyba öltözött arisztokraták, grófok és püspökök sétálgatnak egy csodálatos barokk kastély kertjében, halk zene szól, az asztalok roskadoznak a finom falatoktól. A házigazda intésére a vendégek helyet foglalnak a márványasztal körül, ám az emelkedett hangulatot hirtelen sikoltozás töri meg: a kőpadokból és a földből váratlanul jéghideg vízsugarak lövellnek a magasba, bőrig áztatva a gyanútlan, merev etikett szerint feszengő úri társaságot. Mindez nem egy modern kandi kamera forgatókönyve, hanem a salzburgi Hellbrunn-kastély mindennapos valósága volt bő négyszáz évvel ezelőtt.