Így szülünk mi

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Összehasonlítás, mit javasol a WHO és mi a helyzet a magyar kórházakban. Vezet még út fölfelé. Sok császár, kevés önrendelkezés a magyar gyakorlat.

Nagyon érdekes anyagot kaptunk a babaszoba.hu szerkesztőitől, ami a hazai szülészeti gyakorlatot hasonlítja össze a WHO ajánlásaival. Az anyagban számomra a legmeglepőbb az volt, hogy van olyan magyar kórház, ahol a császármetszések aránya meghaladja az ötven százalékot.

Ha objektíven akarjuk értékelni a magyar szülészetek és szülések helyzetét, akkor azért azt sem érdemes elfelejteni, hogy a WHO ajánlások nem azt jelentik, hogy a világon máshol így mennek a dolgok. Legalábbis, ami a császármetszések számát illeti, az nyilvánvaló, hogy a fejlett országok elég jelentős részében nagyobb az arányuk, mint a kívánatos 10-15 százalék.

Az anyagban található adatok alapjául a Kismama magazin szerkesztői által készített országos kérdőív szolgál, melyet az ország összes működő szülészete megkapott (2013). A császármetszésekkel kapcsolatos információk forrása az OEP (Országos Egészségbiztosítási Pénztár), 2012

A hazai szülészeti gyakorlatot Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1999-es kézikönyvében megfogalmazott ajánlásokkal vetették össze.

Hol szülhet az anya?

WHO: A nemzetközi ajánlás szerint az anya dönthet arról, hol kívánja világra hozni gyermekét.

Magyarország: A szülés helyszíne lehet intézmény – ami nem itt folyik, azt hivatalosan „intézményen kívüli szülésnek nevezik”. Intézmény csak egyféle van: a kórház szülészeti osztálya. A szülőotthonok megszűntek, bábák vezette születésházak pedig még nincsenek. Intézeten kívül szülhet az ember bárhol (otthon, barátnőnél, bérelt lakásban), de ennek feltételei nagyon komolyan szabályozottak. A hatályos rendelet szigorúan kiköti, hogy ki szülhet intézeten kívül, és kik legyenek jelen a szülésnél.

Ki lehet jelen a szülésnél?

WHO: ajánlott tiszteletben tartani azt, hogy az anya kit szeretne maga mellett tudni a szüléskor.

Magyaország: A hazai kórházak 17 százalékában az anya nem választhat szülésznőt, 30 százalékában nem lehet vele dúla. Sok intézményben választani kell az apa és a dúla között, mivel csak egyvalaki jelenlétét engedélyezik. Császármetszés esetén a szülészetek kétharmadában (66%) nem lehet bent az apa a műtét alatt. Vannak intézmények, ahol a babát az anyának csak megmutatják, hozzáérintik egy puszi erejéig, majd többnyire inkubátorban várja, hogy édesanyja fölkeljen. Kevés olyan kórház van, ahol műtét után a babát az édesapa karjaiba (esetenként mellkasára) teszik. Ez a lehetőség a császárral született kisbaba számára nagyon fontos, hiszen pótolhatja a természetes szülést követő korai összebújást az anyukával.

Hogyan szülhet az anya?

WHO: a nő választhat testhelyzetet, és szabadon mozoghat a vajúdás alatt.

Magyarország: A kórházak közel harmadában (27%) erre nincs lehetőség. Ezekben az esetekben a szülések többsége félig ülő, felhúzott lábú, úgynevezett „kőmetsző” pozícióban történik, pedig a WHO-ajánlás is leszögezi: „nyilvánvalóan káros, megszüntetendő a kőmetsző pozíció alkalmazása.”

Mennyit lehet az anyával a baba?

WHO-UNICEF: a babák a nap 24 órájában együtt lehessenek édesanyjukkal, ennek pontos definíciója itt.

Magyarország: A kórházak 4 százalékában az édesanya egyáltalán nem kapja meg a babát, ráadásul a császármetszéssel szült anyák gyerekei is így járnak, pedig külföldi példák bizonyítják, hogy a műtét után megoldható az azonnali bőrkontaktus. Kórházaink több mint egyharmada (35%) nem teszi lehetővé, hogy az édesanya és a kisbaba korlátlanul együtt maradhasson a szülést követő napokban.

Szavazzanak, melyik a legjobb szülészet!

Még egy hónapig (augusztus 18-ig) értékelhetik a hazai kórházak szülészeti osztályait a kismamák a www.azevszuleszete.hu oldalon. A szavazásban minden állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő szülészet részt vesz. Az összesített verseny nyertese mellett három kategóriagyőztest is hirdetnek a szervezők: a szülőszobai ellátás, a gyermekágyi- és újszülött-ellátás, valamint a felszereltség és környezet legjobbjait ismerik el.

A császármetszések hazai gyakorlata

WHO: állásfoglalása szerint a 10-15 százalék feletti császármetszési gyakoriság nem indokolt.

Magyarország: minden harmadik baba császárral születik (36%. Mindössze egyetlen hazai intézmény közelíti meg a WHO-ajánlást 16 százalékos császármetszési aránnyal. Kórházaink egyharmadában (30%) 20 és 30 százalék között van a császárarány. A szülészetek 39 százalékában az anyák 31-40 százaléka szül császárral, további 20 százalékban 40 százalék fölötti a császármetszések aránya. A rekorder intézményben pedig a szülések 56 százaléka császáros.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Koncz Andrea
Koncz Andrea
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Egy tízéves gyermek testében élt a modern festészet egyik legnagyobb mestere

Mindössze harminchat év adatott neki, mégis kitörölhetetlen nyomot hagyott a művészet történetében. Henri de Toulouse-Lautrec, a testi fogyatékossága ellenére fáradhatatlanul alkotó festő és grafikus több ezer művében örökítette meg a Montmartre éjszakáinak táncosait, mulatóit és különc figuráit, s mára a modern festészet egyik klasszikusává vált.

Világom

A misszionáriusok hozták a halált: megrázó titkot rejt az inuit temető

Labrador zord északi partvidékén, a fátlan tundra és a Jeges-tenger közelségében egykor egy különös település állt. Noha Hebron egyszerre volt vallási misszió, kereskedelmi központ és az inuit közösség egyik fontos találkozóhelye, múltját egymást érő tragédiák árnyékolták be.

Offline

Anyja eltiltotta az olvasástól az első Pulitzer-díjas női írót

Edith Wharton élete éppen olyan drámai volt, mint regényeinek hőseié: a New York-i elit aranykalitkájából indulva vált az amerikai irodalom egyik legélesebb szemű kritikusává. Olyan korban született (1862), amikor a nők számára az egyetlen társadalmilag elfogadott cél a jó házasság volt.

Offline

Kevesen ismerik a szerencsesütik titkos történetét: egykor a gazdagok kiváltsága volt

Vajon tényleg Kínából származik a kínai éttermek kedvenc édessége? A válasz nem is lehetne meglepőbb: a szerencsesüti története valójában a 19. századi Japán elegáns teaházaiban kezdődött, és egy világháborús tragédia révén vált az amerikai kínai konyha elmaradhatatlan részévé. De hogyan lett a gazdagok sós csemegéjéből a világ legismertebb jós-süteménye?

Életem

Magyar nyugdíjasok tízezrei kerülhetnek bajba – túl sokáig halogatják ezt a sorsfordító döntést

Hazai viszonylatban az idős korosztály leginkább attól tart, hogy nem megfelelő egészségügyi ellátást kap, vagy elmagányosodik, az idősotthonba költözést azonban elutasítják. Ennek okai közt találhatunk tévhiteket is, de az is tény, hogy az otthonok havi költségei meghaladják egy átlagnyugdíjas pénzügyi lehetőségeit, sokan pedig túl későn hozzák meg a döntést.

Offline

Villámkvíz: ki kinek a párja a világirodalomban?

A világirodalom tele van híres szerelmespárokkal, és sok esetben egy-egy híres regényre vagy színdarabra az alapján emlékszünk, hogy ki kivel jött össze a történet végére. De vajon az egyik név hallatára beugrik a párja is?

Testem

Nyári csípések: ha ezt látod, azonnal fordulj orvoshoz

A melegebb hónapok a szabadtéri programokról, a vízparti pihenésről és a hosszúra nyúló estékről szólnak, ám a felhőtlen kikapcsolódást bármikor tönkreteheti egy-egy kellemetlen rovarcsípés. Míg egyes szúrások csupán múló bosszúságot okoznak, mások komoly egészségügyi kockázatot hordoznak. Nem mindegy, hogy mi csípett meg minket, ahogyan az sem, hogyan reagál rá a szervezetünk. De honnan tudhatjuk, hogy mikor elég egy kis otthoni hűsítés, és mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?

Testem

Nincs mindig jele a korai vesekárosodásnak, pedig roppant veszélyes

A krónikus vesebetegség csendben, szinte láthatatlanul hódítja meg a világot. Egy friss globális elemzés megdöbbentő adatot közölt: 2023-ban már mintegy 788 millió ember élt valamilyen fokú vesekárosodással. Ez azt jelenti, hogy ma a világon minden hetedik felnőtt érintett a problémában.

Offline

Cr, Si, He – tudod minek a vegyjele?

Legújabb kvízünk az iskolapadba repít vissza, azokba az időkbe, amikor a kémiaórán a periódusos rendszerről tanultál – kiderül, mennyire emlékszel az ott elhangzottakra.

Világom

Csak egyetlen napot kapnak egy évben: ezt a tragikus szerelmi legendát egy egész ország ünnepli

Míg a nyugati világban a szerelmesek napját februárban, a fogyasztói társadalom csillogása és vörös rózsák kíséretében ünnepeljük, létezik egy ország, ahol a szerelem ünnepe egy szívszorító, évezredes legendáról és a nyári égbolt ragyogásáról szól. Japánban minden év július 7-én az egész nemzet díszbe öltözik, hogy együtt érezzen két égi szerelmessel, akiket a kegyetlen sors és a Tejút ezüstös folyója választ el egymástól az év 364 napján.