13-15 millió a gyerek, mire felnő. Vagy több

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A csecsemő még csak 25 ezer forintunkba kerül havonta, az egyetemista már 90 ezerbe. Viszont az elmúlt években a gyerekre fordítható összeg csökkent.

A csecsemő havonta átlagosan 25 ezer, egy egyetemista viszont havonta akár 90 ezer forintjába is kerül a szülőknek, derült ki abból az 1200 fős, reprezentatív felmérésből, amit a Generali Biztosító végzett el. A megkérdezettek között gyerekesek, és hamarosan gyereket vállalni szándékozók voltak, utóbbi csoport a gyerekvállalás költségeit picivel magasabbra becsülte, mint a ténylegesen gyereket nevelők. Összesen, a főiskola vagy egyetem végéig egy gyerek felnevelésének költsége 13-15 millió forintot tesz ki. A három évvel ezelőtti hasonló kutatás eredménye a főiskola végéig 14,3 millió volt - vagyis reálértéken a családok valamivel kevesebbet tudnak a gyerekre fordítani most, mint három évvel ezelőtt.

A felmérés - értelemszerűen - kimutatta, hogy a gyerekek növekedésével a költségek is emelkednek, bár a szülők részéről a korral előrehaladva enyhén csökken az anyagi felelősségvállalás. A szülői támogatást leginkább az befolyásolja, hogy a gyermek rendelkezik-e bármilyen saját bevétellel, vagy sem, a szülők 48 százaléka támogatja (vagy tervezi támogatni) anyagilag a már önálló, saját jövedelemmel és otthonnal rendelkező, felnőtt gyermekét is.

A megkérdezettek számára a legfontosabb cél a továbbtanulás, és az otthonteremtés elősegítése.

A jelenlegi és leendő szülők egyetértenek abban, hogy minél idősebb egy gyermek annál több anyagi terhet jelent majd számukra. De mennyit is költünk a gyerekre havonta? A kutatás szerint:

  • Csecsemőkorban 24.721 forintot
  • Bölcsődéskorban 27.644 forintot
  • Óvodáskorban 30.093 forintot
  • Általános iskolás korban 36.970 forintot
  • Középiskolában 48.734 forintot
  • Egyetemista/főiskolás korban 90.163 forintot

Ezek alapján egy gyerek felnevelésének költsége a felsőoktatási tanulmányok végéig átlagosan 13-15 millió forint. Mivel itt átlagról van szó, természetesen vannak családok, ahol ennél jóval kevesebb jut, és olyanok is, akik akár a többszörösét költik a gyerekre.

Mik a legfontosabb célok?

  • A továbbtanulás: 73 százalék szerint
  • Az otthonteremtés támogatása 57 százalék szerint
  • Általános pénzügyi megtakarítás későbbi célokra: 34 százalék szerint

Érdekes, hogy a még csak gyermeket tervezők magasabb arányban takarítanának meg a leendő gyermekük egészségügyi ellátására (40 százalék) és külföldi továbbtanulására (29 százalék), mint akik jelenleg is szülők (22 és 19 százalék).

Az, hogy egy gyerek a születéstől a felsőfokú tanulmányok befejezéséig 13-15 millió forint plusz költséget jelent, egy átlagos magyar család számára igen megterhelő lehet. Mindez egybevág egy három évvel ezelőtti kutatásunk eredményével: akkor a gyermekvállalás küszöbén lévők, kisgyermekesek úgy vélték, hogy gyermekük felnevelése 14,3 millió forintba kerül majd a családnak a főiskola elvégzéséig. Összegszerűen tehát a szülők ugyanannyira becsülik a gyermekeik ellátását, mint pár évvel ezelőtt, de mindez azt jelzi, hogy reálértéken kevesebb pénz jut már egy gyermek felnevelésre – hangsúlyozta Paál Zoltán, a Generali Biztosító vezérigazgató-helyettese.

Aki szeretne ilyesmit számolgatni, a Generali oldalán találhat egy érdekes kis kalkulátort, amelyben a gyerekvállalás mindenféle költségei kalkulálhatók, az egyes tételek meglehetősen jól személyre szabhatók. És csak a végeredmény láttán ájulunk el, nekem csak az ötéves felsőoktatás költségeire több, mint 10 millió forint jött ki. Egy gyerekre. Pedig tényleg nem egymilliós tandíjat írtam be.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Koncz Andrea
Koncz Andrea
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.