A nők azért nem szülnek, mert túl sok a trauma

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A Kino moziban telt ház előtt rendezték meg azt a beszélgetést, melynek eredeti témája az lett volna, hogy miért szül egy nő, de aztán pillanatok alatt az otthonszülés kontra kórházi háborúba csöppentünk.

Mostanában minden hétre jut egy szülésről szóló rendezvény, múlt héten a Freedom for birth című film kapcsán rendeztek kerekasztal beszélgetést, most pedig arra keresték a résztvevők a választ, hogy miért nem szülnek a nők.

A Kinoban várandós nők és kisgyerekes anyukák, civil szervezetek képviselői és bábák voltak jelen, meg persze a beszélgetés résztvevői. A Születésház által rendezett kerekasztal beszélgetésen jelen volt  Lesley Page-t láthatóan sokan várták, ő a Brit Királyi Bábakollégium elnök, de ott volt Horváth Ildikó a Emberi Erőforrások Minisztériumának Egészségügyért Felelős Államtitkárságától, Görbicz Adria bába, és egyetlen férfiként dr.Csákány György, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház osztályvezető főorvosa.

Miért nem szülnek a nők?

A beszélgetés az első öt percben jutott el arra a konklúzióra,hogy a magyar nők azért nem szülnek sok gyereket, mert negatív tapasztalatokat szereztek a szülés során, és nem kapták meg azt a befogadó és családbarát környezetet, mely a háborítatlan szülés jellemzője. Page-től megtudhattuk, hogy Svédországban és Angliában az elmúlt évtizedben 22 százalékkal nőtt a születések száma, mely a bevándorlók mellett annak köszönhető, hogy a a szülés ott sokkal "nőbarátabb", mint nálunk. Az is kiderült, hogy ahol sok császármetszést végeznek, ott kevés a gyerek.( Magyarországon jelenleg 1 nőre 1,3 gyerek jut)

Horváth Ildikó próbálta finomítani a helyzetet, szerinte inkább a munkaerőpiac és a szociokultúrális közeg miatt alakult így. Majd egy önvallomásból az is kiderült, hogy  "egy családbarát kormány, nem családbarát minisztériumában dolgozom", és a közigazgatásban dolgozók többgyerekes anyáknak bizony nehéz élete van.Arra sajnos nem kaptunk választ, hogyan akarna ezen a kormány változtatni, milyen terveik vannak a családbarát munkahelyek kialakítására.

Tovább boncolgatva a kérdést, kiderült, hogy a nők és a gyerek megítélése a társadalomban csapnivaló, és nincs presztízse a gyerekes anyáknak. Dr. Csákány pedig kifejtette, hogy millió érvet hallott már, miért nem szül valaki. Bezzeg az Egyesült Királyságban, ahol a nők be vannak vonva a testüket érintő egészségügyi döntésekbe, és a bábákkal személyes kapcsolatot tudnak kialakítani, már a várandósság alatt, és nem a fejük felett döntenek.


Varró Szilvia, aki vasmarokkal irányította a beszélgetést, felolvasta azokat a 2009-es adatokat, melyből kiderült, hogy még mindig rutinszerűen végzik a borotválást és beöntést, hogy nem engedik a szülés során a pozícióváltást, hogy első gyereknél még mindig kötelező a gátmetszés. Csákány szerint ennek az az oka, hogy a rendszer változása lassan halad, egyébként pedig nem végeznek felesleges beavatkozásokat, ergo ezekre szükség van. Annak ellenére teszik ezt, hogy nálunk fejelettebb egészségüggyel rendelkező országokban nincs így, de ők biztosan máshogy csinálnak valamit.

Szülésznővel vagy orvossal szüljünk?

Persze lehet irigykedni az angol rendszerre, ahol színésznők vezetik a szüléseket, és csak akkor avatkozik közbe orvos, ha az feltétlen szükséges. A cinikus Csákány doktor szerint, amíg paraszolvencia van, addig nálunk nem fog a rendszer működni.. Mondta ezt annak ellenére, hogy a Jahn Ferenc kórházban, az országban egyedülálló módon, így működik a rendszer.

De ne gondoljuk, hogy csak a nők félnek az orvos nélküli szüléstől. A kórházban dolgozó 40 szülésznőből, mindössze 18 vállalta, hogy önállóan vezet le szülést. Az ilyen típusú szülést választó nők száma viszont egyre nő.

Mocskos anyagiak

A beszélgetés résztvevőinek egy része azt fájlalta, hogy míg a kórházi szülést az OEP teljes mértékben finanszírozza, addig az otthonszülést a magán egészségügybe tolták át. Ennek hátulütője, hogy csak azok számára elérhető, akik meg tudják fizetni. A támogatók szerint például súlyos diszkriminációt jelent, hogy a negatív vércsoportú anyának beadandó injekció ára a kórházban ingyenes, addig otthonszülés esetén ez 30.000 Ft. Jelenleg két cég kapta meg a szükséges engedélyeket az otthonszülés elvégzésére, ennek ára 150.000 Ft, és ki kell fizetni pluszban a neonatológus kiszállási díját, aki megnézi a babát.

Aki ezt az összeget kifizeti az akár számlát is kap, míg egy szülész-nőgyógyász hálapénze 50-100000 Ft, plusz ehhez jön még a választott szülésznő paraszolvenciája. Természetesen ezek után nem jár számla.

A beszélgetésen az is elhangzott, hogy a jogszabály bevezetése óta kevés otthonszülést regisztráltak, illetve, hogy november 1-től változik az ambuláns szülésre vonatkozó jogszabály. Az elnevezés azt takarja, hogy ha valaki a kórházban szül, és nincs semmilyen probléma a szülés során, néhány órával később haza mehessen. Ez eddig igencsak nem volt érdeke a kórháznak, hiszen az OEP finanszírozás által jobban járt, ha a mama még néhány napot bent maradt a kórházban.

Császár vagy sem?

Vita bontakozott ki arról is, hogy a tervezett császárt - amikor az anya kéri a műtétet,de azt valójában semmi nem indokolja - választók fizessék ki a műtét költségeit, illetve, hogy ezt miért is vállalják be az elfoglalt orvosok. Jelenleg a rendszer az, hogy egy mondvacsinált indokkal vezetik fel a kórlapra a császár indikációját,legyen az rövidlátás, vagy relatív téraránytalanság. A cinikus doktor szerint, amíg a szülészek minden gond nélkül bevállalják, addig marad a rendszer, úgy ahogy van.

Nagy felismerésekre nem jutottak a beszélgetés résztvevői,az sem derült ki, hogyan kapcsolódik az otthonszülés ahhoz, hogy a nők több gyermeket vállaljanak a jövőben, de az kiderült, hogy akár intézményben, akár otthon szül valaki, a háborítatlan szülés élményét szeretné megkapni.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Ez történik az agyadban, ha zajban dolgozol

Nap mint nap hangok vesznek körül bennünket: beszélgetések, utcazaj, zümmögő berendezések vagy éppen a háttérben szóló zene. Bár ezek többségét tudatosan észre sem vesszük, agyunk folyamatosan dolgozik azon, hogy feldolgozza őket.

Testem

Így hat a hangulatodra, ha mindennap kávézol

A kávéfogyasztás a bélmikrobiom befolyásolásán keresztül az agyra is hatást gyakorol, függetlenül attól, hogy koffeines vagy mentes verziót iszunk. A hatás pozitív, de eltérő a két változat esetében.

Szülőség

Ezért mondjuk, hogy „ezüstkanállal a szájában született” – különös hiedelem áll mögötte

Ha valakire azt mondjuk, hogy ezüstkanállal a szájában született, mindenkinek azonnal a kiváltságosok, a gazdagok és a gondtalan jólétbe pottyant szerencsések jutnak az eszébe. A modern nyelvhasználatban ez a szólás a kiérdemeletlen luxus és a jómódú származás szinonimája lett. De gondolkoztál már azon, hogy miért pont egy kanál szerepel ebben a képben, és miért pont ezüstből?

Szülőség

Így nyaralhatsz biztonságosan terhesen

Várandósság alatt is lehet utazni, de ilyenkor érdemes bizonyos szempontokat figyelembe venni. A terhesség utolsó szakaszában a repülés már nem ajánlott, a napozási szabályok is módosulnak, és a kismama a nyaralás alatt is fontos, hogy figyeljen a teste jelzéseire.

Testem

Ekkora a Covid-vakcinák valódi kockázata: 100 millió oltás hatását vizsgálták meg

A koronavírus-járvány megfékezésében fontos szerepe volt a vakcináknak, de sokan tartottak a mellékhatásoktól. Egy utólag elvégzett, mintegy 100 millió beoltott ember adatait vizsgáló tanulmányban kimutatták, hogy valóban megemelkedett néhány betegség kialakulásának kockázata, de a rémhírek alaptalanok, a számok értelmezése ugyanis sokszor téves.