Maradni vagy menni? Bölcsiből oviba

Olvasási idő kb. 3 perc

Baj-e, ha a gyerek nem beszél annyit, amennyit a bölcsisnéni szerint kéne? Naná, hogy baj.

Mikor érdemes az óvodába küldeni a bölcsis gyereket: ha mi azt érezzük, mehetne, vagy ha a gondozónő mondja?

Olivérnaplónk folytatódik.

Az utóbbi hetekben gondolatban eléggé ott voltunk már, hogy pár hónap és ovisok leszünk, mígnem az egyik délután, mikor mentem Olivérért, a gondozónője felvetette, hogy ha akarjuk, Olivér maradhat a bölcsiben még egy évet. Vagy inkább javasolják, mert jobb lenne így.

Pár percig szólni sem bírtam, mert miért is, miért éppen most, meg különben is, mi van már. Mondtam, hogy eléggé meglep ez a dolog, hiszen már azt gondoltam, miután elküldtek minket nevelési tanácsadóhoz – idézem – a „sajátos nevelési igény megállapításához”, sajátos neveési igényt nem tudtak megállapítani. Mi több, a gondozónőket is pont nemrég kérdeztem, hogyan látják Olivért, és azt mondták, „nem lesz vele semmi gond”. Most akkor tényleg nem értem már ezt az egészet.

Nem vagyok elfogult, legalábbis tudom kívülről, reálisan nézni a gyerekemet és a képességeit. És igen, tisztában vagyok vele, hogy kissé éretlen, mert nem beszél folyékony mondatokban, nem mond locsolóverset, viszont ő is folyamatosan beszél, kommunikál, mesél, napi szinten több új szót mond, és rövid mondatai is vannak. Egyre többen, egyre jobban megértik, mit akar. Nagyon eszes gyerek, apró részletekből, amiket még sokszor én sem veszek észre, kitalál dolgokat, egy-egy mozdulatból, helyzetből levágja a miérteket. Rendkívül nyitott, barátságos, szeret ismerkedni, csak úgy odamenni neki szimpatikus gyerekekhez, felnőttekhez és beszélgetni kezd velük.

De már megint bizonyítgatok, amit nem akarok. Egyszerűen a beszéd az, amit fel lehet róni neki mint hibát. A férjem is felhívta a gondozónőnket, és részletesen kifaggatta Olivérről. Hogy mondja el, ő mit lát, mit gondol, miben másabb, mint a többiek, szerinte maradjon-e vagy menjen oviba. Végülis azt mondta, hogy ne maradjon, mert évet veszít, és 4 és fél évesen mégsem jó kezdeni az óvodát, de ő olyan ovit javasol, ahol „integrált” (ezt mondta) oktatás zajlik, ahol szakemberek foglalkoznak vele egész nap.

A bölcsődei gyógypedagógussal még nem tudtunk találkozni, elvileg ő a fő kezdeményező, az ötlet szülője, mint annak is, hogy Olivér sajátos nevelési igényű gyanús. A korábban már megismert nevelési tanácsadó hölgyet is felhívtam, megkérdeztem, mi a véleménye, de ő a múltkori felháborodását folytatva nem érti, minek merült fel egyáltalán a kérdés. Az óvoda egyedül akkor nem javasolt, ha a gyerek nem szobatiszta. Olivér viszont az. Na, puff. Most itt a másik véglet is.  Amióta ez kiderült, sokan elmondták véleményüket. Nagyon érdekes, szinte mindenki mást mond. A férjem leginkább azért nem akarná, hogy Olivér legyen majd a legidősebb a csoportban, mert nála is ez volt, szegény augusztus 31-én született, így erősen évvesztes. Ő kifejezetten rossz élményekkel gondol arra, hogy az oviban, az iskolában és mindenhol ő volt a legnagyobb. Kisgyerekes anyuka ismerőseink közül többen is a maradás mellett érveltek, mondván, ott kevesen vannak, ha jól elvan ott, akkor jobb, mint az ovi, mert ott már kevesebb figyelmet kap. Volt, aki szinte irigykedett, mert ő szeretné, ha a gyereke még maradhatna itt, a felhőtlen játszadozós bölcsiben, ami családiasnak számít az ovihoz képest. Felmerült az is, hogy az ovis körülmények között talán begyorsulna a fejlődése, de az is, hogy nem. Én azt a véleményt tartom per pillanat, hogy oké, maradjon, de csak januárig. Az még nagyon sok idő, addig is behozhatja a lemaradását, és évet sem veszít. Feltéve, ha az ovi is belemegy ebbe.

Mondjuk esélyes, mert több ismerős is januárban kezdett ugyanitt, talán nálunk is menne ez a dolog. A beszoktatásban meg segítség lehet, hogy lesznek ott volt bölcsis társak, ismerősök. Most ennek az ügynek a felgöngyölítése zajlik, hamarosan nyílt napra megyünk, hogy megismerjük az óvodát, és megtudjuk, ők mit javasolnak ebben a helyzetben. És holnap a védőnőhöz van jelenésünk a kötelező 3 éves kori felmérés miatt, na meg azért is, hogy megkérdezzem, neki mi erről a véleménye.

Folytatjuk.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

olvir
olvir
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Két ország vitatkozott ezen a pici sziklán: felváltva tűztek zászlót a Hans-szigetre

Mindössze 130 hektár, és még kopár meg lakatlan is, mégis két ország csaknem ötven évig vitázott rajta – a Hans-szigeti konfliktus azonban nem pont úgy zajlott, ahogyan azt egy határvitáról „elvárnánk”. Noha a felek között hosszú ideig politikai kérdéssé vált az ügy, nézőpontjaikat egészen békés módon közelítették egymáshoz.

Szülőség

Újszülöttek pelenka nélkül: nem ősanyaság, ez az EC

Az EC, azaz elimination communication – magyarul Természetes Csecsemőhigiénia – a baba jelzéseire és természetes ürítési ritmusára épülő szemlélet. A lényege, hogy a pelenka rutinszerű használata helyett a szülő a megfelelő pillanatban kínál fel ürítési lehetőséget a gyereknek. Az ilyen fajta együttműködés akár már az első hónapokban elkezdődhet.

Offline

A világ első női detektíve mentette meg Lincolnt a haláltól

Amikor a huszonhárom éves, megözvegyült Kate Warne 1856-ban besétált Amerika leghíresebb nyomozóirodájába, a férfiak vélhetően csak mosolyogtak rajta, ő azonban történelmet írt. Nemcsak ő lett a világ legelső női magánnyomozója, ő mentette meg Abraham Lincolnt egy merénylettől is.

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.