Ha zavar, hogy nem tudod, kikkel tölt a gyerek napi 6-8 órát, tegyél ellene: készíts levlistát, kérdezz, kommunikálj.
Sokat nem tudunk arról, mi történik az oviban egész nap. Bemegy a gyerek a hivatalba, ott... gondolom reggeliznek, játszanak, ebédelnek, alszanak, azután meg megyek érte. Legalábbis így képzelem.
De nem tudom, kik vannak ott, milyenek azok a gyerekek, csak sejtésem van arról, milyen impulzusok érik álló nap az Elsőszülöttet.
Elhatároztam, hogy ezen változtatni kell.
A fiam tavaly kezdte a közintézmény-látogatást, átmentünk a beszoktatások, és én, mint kezdő anyuka próbáltam lépést tartani a fejleményekkel. "Tisztasági csomag, még pelenka, dupla adag zsebkendő, anyuka, elfelejtette? ezen a héten maguk a sorosak a gyümölccsel, igen, és kéne még pelenka, meg szappan, és egy másik cipőt kérünk ide bentre, ezt nem tudja a gyerek egyedül bekapcsolni..." (Na igen, egy kétéves gyerek nem tudom, milyen cipőt tudott volna, és különben is, mit gondolnak ezek, hogy nekem annyi pénzem van, hogy akkor csak úgy elmegyek egy boltba és veszek egy másik szandált, amelyik a bölcsisnéninek jobban tetszik?! Teljesen meg voltak sértődve, amikor csak a következő hónap elején vittem be az új benti cipőt.)
Idén már rutinból nyomom. Tisztasági csomag? Pipa! Gyümölcshetesek vagyunk? Előre tudtam! Pelus? Már nem is kell! Abba mondjuk belefutunk még néhanapján, hogy nincs bent külön zacskó az esetleges balesetek esetére, és más zacsijában kapjuk meg a pisis ruhát, de hát ennyi kell.
Idén ugyanis szervezettek vagyunk
Tavaly egész évben zavart, hogy aránylag keveset tudtam a csoporttársakról. Oké, hogy Elsőszülött Lilibe szerelmes, meg Bálinttal játszik, de alapvetően ennyit tudtam róluk – a nevüket. Meg egy idő után megismertem az anyukákat-apukákat, akikkel két gyerekelkapós lihegés közben összeköszöntünk.
Idén viszont más a helyzet.
Megelégelve a fentieket, elhatároztam, hogy idén még év elején összeszedem a csapatot. Csináltam a csoportnak levlistát, és kitettem az ajtóra a felhívást, hogy csatlakozzon mindenki. Bár a papírt az ovi vezetője leszedette, mondván tilos a szülőknek szervezkedni (mire számít, pucsra?!?), azért a csoport háromnegyede rajta van. Először színházba mentünk együtt – ketten jöttek el, de mindannyian nagyon jól éreztük magunkat.
Azután a Télapót is így verbuváltuk, a lelvistán jelentkezett a felhívásunkra az egyik apuka.
Utána a karácsonyi ajándékokkal kapcsolatban írogattunk, és összeszervezve sokkal kevesebb pénzből sokkal jobb élménnyel ajándékoztuk meg a gondozónéniket.
Figyelmeztetjük egymást, ha jön a védőnő nyolcra (hogy valaki ne fél tízkor essen be), meg arra, hogy holnap Állatkertbe mennek, netán arra, hogy 2-án még nincs ovi valamiért.
De a lényeg csak most jön.
Keddenként ugyanis nálunk csoportbuli van. Hol egy játszótéren, hol rotációban valamelyik családnál, kaja az van, amit viszünk, innivaló dettó, de még soha nem volt panasz az ellátásra.
Megismertem Zsoltit és az anyukáját, az elbűvölő Lejlát és mamáját Évát, rájöttünk, Döncinek és Misinek pont ugyanolyan szőke a haja, és azt is tudjuk, Franciska miért van mindig piros zokniban.
Megismertük egymást és azt, kivel, milyen környezetben tölt a gyerekünk naponta 6-8 órát.
Megnyugodtam. Minden rendben. Még akkor is, ha Bebu egy szót sem szól róla otthon.
-------------------------------------------------------------------------------
Hogyan csinálj szuper csapatot?
1. készíts levelezőlistát a csoportnak (legegyszerűbb pl. a Googlegroups-on)
2. Beszéld meg az óvónénikkel, hogy kitehess egy papírt az ajtóra/faliújságra, és ha megengedik, írd ki a csoport levlistájának elérhetőségét vagy a telefonszámodat, megjelölve, mi a levlista célja
3. Indíts párbeszédet! Szervezzetek közös kirándulást, korcsolyázást, jelezzétek, ha valaki jó zeneovis foglalkozást vagy úszóedzést lát, és ne féljetek olyan témákat sem megbeszélni, amelyek nem feltétlenül szervesen kapcsolódnak az ovis léthez, de fontosak lehetnek, pl. kérdések eészséggel kapcsolatban, stb. Nálunk így derült ki, hogy hörgőgyulladás-járvány van...
Hidd el, megéri. Nekünk legalábbis bejött.
