De májjal, hússal, tojással jól kezelhető. Derítsd ki, hogy az egyoldalú táplálkozás, felszívódási zavar vagy rejtett vérvesztés okozza e. És tudod! Egy éves kor alatt ne adj neki tehéntejet!
Már többször írtátok itt a Porontyon, hogy szívesen olvasnátok a gyermekkori vérszegénységről, ezért utánajártunk a témának. Figyelmeztető jelek, tünetek, megelőzés és kezelés.
A vérszegénység a szervezet normál működésű, összes vörösvértestszámának és az ehhez kapcsolódó paraméterek, például a hemoglobinszint-csökkenését jelenti.
A vörösvértestek a vörös csontvelőben képződnek, és a szervezet oxigén és szén-dioxid szállítását végzik. Központjukban található a hemoglobin nevű molekula, mely egy fehérje-vas komplexből áll. Ez köti meg a tüdőnk által belélegzett oxigént, majd elviszi azt a vér útján minden szervünkhöz, és a szervekből, sejtekből a szén-dioxidot felveszi és elszállítja a tüdőbe, ahol kilélegezzük.
Mit jelent a laboreredményben a kevesebb vvt szám?
Csökkenhet a vörösvértestszám, ha nem képződik belőle elegendő, vagy elveszítjük, illetve idő előtt elpusztul. Ezt okozhatják például a vörösvértest veleszületett betegségei, fertőzések, gyógyszerhatás, vas-, B12 vitaminhiány, illetve daganatos betegségek.
Nagyobb mennyiségű, vagy hosszabb időn át tartó kisebb mennyiségű vérveszteség miatt is kialakulhat vérszegénység, például egy nagyobb baleset kapcsán, vagy olyan lányoknál, akiknek a menstruációs ciklusa szabálytalan, és akár 2 hétig is eltart, illetve ha a havi vérzés nagyon bőséges.
Ez hasznos lehet:
A gyermek vizsgálatakor a bőr, a látható nyálkahártyák sápadtak, a fül, a tenyér, talp, a köröm alatti rész fehérebb. Némely esetben szaporább szívverés és szívzörej is hallható. A biztos diagnózis egyszerű vérvétellel igazolható, ahol a vörösvértestszámot, a hemoglobin, a vas szintet és egyéb paramétereket vizsgálnak.
A vérszegénység 4 oka
A vérszegénység hátterében azonban leggyakrabban a vashiányos anémia áll. Amíg a gyerek nő, a testsúlya és testmagassága is változik, addig szervezeténak vasigénye is óriási. Mivel ezzel a szükséglettel sokszor nem képes megbírkózni a szervezet, ezért vérszegénység alakulhat ki.
A helyzetet rontja az egyoldalú táplálkozás, hiszen annak ellenére, hogy sokszor hiába próbálkozunk többféle ételt adni nekik, ők nem mindig fogadják el. Sok kicsinek idegenek az ízek, az ételek külleme, színe, így inkább egy bevált ételből akarnak csak enni. Ez sajnos különösen, ha vasszegény ételeket fogyasztanak, szintén vérszegénység kialakulásához vezethet.
A különböző táplálékfelszívódási zavarral rendelkező gyermekeknél, nem csak a táplálék, de a vas bélrendszerből való felszívása is zavart lehet, mely szintén vérszegénység kialakulásához vezethet.
A negyedik ok a vérvesztés lehet. Itt nem csak a látható, nagy mennyiségű vérzésre kell gondolni, hanem a rejtett vérzéseket is figyelembe kell venni. Ilyen vérezgetés alakulhat ki tejallergiás gyerekeknél. Náluk ugyanis a vastagbél begyullad és a haspuffadás, hasmenés mellett véres székletürítés is jelentkezhet. Ilyenkor általában annyira kevés vér távozik a széklettel, hogy az szabad szemmel nem látható, csak egy idő után a gyermek sápadtsága hívja fel a figyelmet a vérszegénységére és a rejtett vérezgetés lehetőségére.
A gyermekeknél az is speciális helyzetet teremt, hogy a vörösvértest normál száma a különböző életkorokban eltérő. Újszülött korban az élet első napjaiban, ez a szám általában magas, majd fokozatosan csökken, s 2-3 hónapos korra kialakul egy fiziológiás csecsemőkori vérszegénység. amely azonban spontán rendeződik. Aztán a vörösvértestszám fokozatosan, lassan a serdülőkor végére eléri a felnőttkori normál értéket.
A vashiányos vérszegénység rizikótényezői:
- - vegetáriánus étkezés
- - bőséges menstruáció
- - túlzott tejfogyasztás
Ezeket a tüneteket tapasztalhatod a gyereken:
Csecsemőknél, kisgyerekeknél a szellemi-, mozgásfejlődés lelassulását okozhatja, súlyosabb esetben a kicsi testsúlya stagnál, majd csökken. Nagyobb gyerekeknél fáradékonyság, fizikai teljesítőképességük csökkenése, nyűgösség, sápadtság, szédülgetés, fejfájás, ingerlékenység, a gondolkodás zavara, étvágytalanság tapasztalható.
Berepedezhet a szájzug, nehézkesen megy a nyelés, a körmök kanálszerűvé alakulhatnak, fertőzésekkel szemben fokozott lehet a hajlam, súlyosabb esetben ájulás, szaporább szívdobogás is felléphet.
Vas az anyatejben, húsokban, vagy injekció formájában
Ha a vérszegénység kis fokú, akkor gyógyszeres kezelésre nincs szükség, ilyenkor elegendő a vasdús étkezés. Csecsemőkorban erre legjobb az anyatej, mely fél éves korig fedezi a baba szervezete számára szükséges vas mennyiségét.
Ha a baba már nincs anyatejes tápláláson, akkor vassal dúsított tápszerek adhatók. Fél éves kortól vörös húsok, máj, zöldfőzelékek, 10 hónapos kortól tojássárgája adhatók. 1 éves kortól vassal dúsított gabonamagvak, 3 éves kor felett áfonya, szeder adhatóak, melyek kiváló vasforrást biztosítanak a szervezet számára.
Ha az eredmények alapján mégis gyógyszeres kezelésre van szükség, akkor folyamatosan vaspótló készítményt kell adni fólsavval kiegészítve. Kb. 2 hónapi kezelés után kontroll vérkép segítségével lehet megállapítani, hogy a kezelés mennyire volt eredményes, kell e még folytatni vagy sem.
Ritka esetekben a vasat injekció formájában kell pótolni, nagyon súlyos esetben vér adására kerülhet sor. Természetesen, ha a kórelőzmény során felmerül a rejtett vérzés lehetősége, akkor annak megfelelően vizsgálják és kezelik a gyereket.
Hogyan előzhető meg a vérszegénység?
Változatos étkezéssel, ha a gyermek egyoldalúan táplálkozik vitaminok adásával. Ma már több vassal dúsított vitaminkészítmény kapható. Törekedj a minél tovább tartó anyatejes táplálásra, illetve 1 éves kor alatt semmi esetre se adj a kicsinek tejet. Egy éves kor felett pedig figyelj arra, hogy lehetőleg napi fél liter tejnél ne igyon többet.
