Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az oltóközpontok megnyitottak, a vakcinák már kaphatók, de oltassuk a gyereket influenza ellen? Néhány dolog, amit az oltásokról tudni érdemes.
Frida már megírta a maga szubjektív, oltásokkal kapcsolatos kálváriáját, ami az adni vagy sem kérdését feszegette, most összeszedtük azt, amit jelenleg tudni lehet ma oltásfronton. Aktív, passzív immunizálás és oltásnaptár.
Az, hogy védőoltást adatunk be a gyereknek, azt jelenti, hogy az élő, legyengített, elölt kórokozó oltás beadása után a szervezet saját immunválasza hozza létre a védő hatást. Ezt hívják aktív immunizálásnak, szemben a passzívval, amikor valójában már kész immunoglobulint juttatnak be a szervezetbe.
Mérlegelj pro és kontra!
Az egyes oltások meghatározott életkorokban adandók, ezt segít észben tartani az oltási naptár. Azonban vannak esetek, amikor nem javasolják, vagy egy későbbi időpontra halasztják az oltás beadását, ilyen lehet egy lázas betegség, valamilyen immunológiai károsodás, esetleg az oltóanyag valamely komponensével szembeni túlérzékenység, vagy bizonyos idegrendszeri betegségek. Ezért javasolják, hogy mérlegeljünk. Vegyük számba az oltások beadása esetén fellépő esetleges komplikációkat, ugyanakkor azon betegségek esélyeit is, amelyek akkor alakulhatnak ki, ha nem oltatunk. Azt sem árt tudni, hogy az egyes oltások egymással kombinálhatók, így az oltások száma csökkenthető.
Frida szubjektív különvéleménye:
„Mostanra odáig jutottunk, hogy - jogosan vagy sem - de sokan megkérdőjelezik a vakcinák szükségességét, mert úgy érzik, a túl sok kemikália pont az ellenkező hatást váltja ki: elnyomja a szervezet védekezőképességét, illetve, mint az oltások esetében, felesleges kórokozókat juttat a szervezetbe. Nem beszélve arról a haszonról, amit a gyógyszergyárak zsebelnek be. A fő ellenérvek közé tartozik még, hogy a legtöbb betegség, ami ellen a kicsik oltást kapnak, már régen eltűnt „a képből”, hazánkból legalábbis biztosan.” Frida az arany középutas megoldást választotta: „a szokásos, „standard csomagot”. Semmi extra, az egyetlen, fertőző agyhártyagyulladás kivételével, amelyet a védőnő tanácsára külön a patikában vételeztünk, és adattunk be.”
Tehát akkor vegyük sorra: vannak kötelező, szabadon beadható, és olyan védőoltások, amiket megbetegedési veszély esetén kell alkalmazni. Íme:
Kötelező oltások
Tbc, tüdőgümőkor: Az elsőként beadandó oltás a BCG (Bacillus Calmette-Guérin), ezt az újszülöttek 6 hetes korukig kapják meg a felkar bőrébe. Az oltás a tuberculosis (tbc, gümőkór) legsúlyosabb formái ellen alakít ki védettséget.
Az oltás helyén sokszor duzzanat, pír lép fel, esetenként akár nedvedző elváltozás is kialakulhat (ez később spontán gyógyul). A csecsemők 6 hónapos korában ellenőrzik az oltás helyét, amennyiben nem észlelhető beszűrődés vagy heg, a BCG oltást meg kell ismételni.
Torokgyík, szamárköhögés, tetanusz, járványos gyermekbénulás: 2, 3 és 4 hónapos korban kerül sor a diphteria (torokgyík), a pertussis (szamárköhögés) és a tetanusz (merevgörcs), valamint poliomyelitis (járványos gyermekbénulás) és a Haemophilus influenza B típusa ellen védő kombinált oltásra. (DTPa-IPV-HiB) Az új oltási rend értelmében a diphteria elleni oltás a korábbival ellentétben nem tartalmaz elölt baktériumot, hanem ún. sejtmentes oltóanyag.
A régi Sabin-cseppet már nem használják, helyette a járványos gyermekbénulás elleni oltás ínaktivált kórokozót tartalmaz. A kisgyermekek 18 hónapos korban ismét megkapják a DTPa-IPV-HiB oltást.
Kanyaró, mumpsz, rubeola: 15 hónaposan kapják a csecsemők a MMR (morbilli - kanyaró; mumpsz - járványos fültőmirigy-gyulladás és rubeola - rózsahimlő) elleni oltást. Ez a vakcina élő, gyengített vírusokat tartalmaz. 11 éves korban megismétlik az oltást.
Amint a gyerek betölti a hatodik életévét, sor kerül a DTPa-IPV oltás ismétlésére, ezúttal azonban a HiB komponens nélkül, majd tizenegy évesen is megismétlik a diphteria és a tetanusz elleni oltást.
A Hepatitis B elleni oltást tizennégy évesen adandó (később ismételni szükséges).
Szabadon beadható védőoltások
Hazánkban ezeket nem kötelező beadatni, a szülők egyéni mérlegelés alapján (és a gyermekorvos javaslatára) kérhetik a beadást (ezek már mind térítésköteles vakcinák).
Rotavírus: Ez egy szájon keresztül beadandó, nem is feltétlen olcsó vakcina. A rotavírus súlyos, hasmenéssel és hányással járó gyomor-bélrendszeri fertőzést okoz. A betegség (főleg kis csecsemők esetén) gyakran vezet kiszáradáshoz és kórházi felvételt is indokolhat.
Bárányhimlő: A varicella (bárányhimlő) elleni oltás következtében a fertőzés esélye jelentősen lecsökken, vagy a betegség sokkal enyhébb lefolyásban jelentkezik, és a szövődmények is megelőzhetők. Beadását olyan fogamzó képes korú nők esetén is érdemes megfontolni, akik vérvizsgálattal igazoltan nem estek át a fertőzésen (hiszen a terhesség korai szakaszában a bárányhimlő súlyos magzati fejlődési rendellenességeket okozhat).
Minden más
Nem kötelező, de megelőző jellegű oltások még például a kullancs encephalitis (agyvelőgyulladás), a meningococcus (agyhártyagyulladás), és az influenza elleni vakcinák.
Tehát akkor mi a helyzet az influenza elleni oltással?
Jelenleg az, hogy például az ÁNTSZ javasolja a védőoltást a várandósoknak és a gyermekeknek is 6 hónapos kor felett. A kiadott közleményük szerint gyermekeket 6-35 hónapos kor között speciálisan gyermekeknek készült vakcinával lehet, sőt ajánlott oltani, hiszen az influenzavírusok súlyos megbetegedéseket képesek okozni nemcsak a kockázati csoportokban, hanem akár egészséges gyermekekben is. 3 és 12 éves kor között a hazai vakcina fél adagja vagy speciálisan gyermekek számára készített oltóanyag adása javasolt. Krónikus beteg fél- és hároméves kor közötti gyermekek számára 5000 adag import oltóanyagot biztosít az egészségügyi tárca. Fél éves kor alatt a gyermekek nem olthatók influenza ellen, ilyen esetben a környezetükben élők kérjenek oltást, mert ezzel nemcsak magukat védik, hanem csökkentik az influenzavírusok átadásának lehetőségét is környezetükben.
