8 fontos szabály, hogy a gyerek túlélje a biciklizést

Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Egy bringás apa összegyűjtötte, mit kell tudni biciklizés előtt- itt aztán mindent megtalálsz a kitámasztó keréken át a V-féktől a csapágyakig.

Életem legjobb dobása volt, amikor a tricikliről – amivel mellesleg úgy közlekedtem, mint egy őrült – átültem egy kölcsönbiciklire, hogy megtanuljak vele menni cirka 5 évesen. Az apró hiba csak az volt, hogy a fék, az nem fogott, vagy inkább nem tudtam, hogy fog. Végül kísérőmet hátrahagyva a főutat keresztezve a bukszusban találtam magam.
Most megtudhatod, mire kell figyelned, ha azt szeretnéd, hogy a kölyök biztonságban tanuljon meg bringázni, ne úgy, mint én.

1. Döntsd el, milyen típusú bicikli kellene a gyereknek

A gyerek korábbi járműveit, illetve a pénztárcánkat figyelembe véve gondoljuk, hogy melyik lenne jó neki: pedál nélküli futóbicikli, esetleg oldalkerekes bringa, amiről később le lehet szerelni a kereket, vagy esetleg olyan, amit egy rúddal mi tartunk egyenesben addig, amíg a gyerek meg nem tanul egyensúlyozni vele.

Az említettek közül kezdésnek talán a legjobb a futóbicikli, mert a bringázásban elsősorban az egyensúlyozást nehéz megtanulni, a tekerés ösztönössé válik. A futóbringa lényege, hogy gyerekünk lábbal hajtja magát előre, és oldalkerekek híján ösztönösen kénytelen egyensúlyozni.

Fontos, hogy olyat válasszunk, amelyiknek állítható az ülésmagassága, így gyerekünk méreteihez igazíthatjuk a kerékpárt. Ez kb. 10-20 ezer forint. Az oldalkerekes bringa alapvetően lassabb módja a tanulásnak, és nehezebben alakul ki a reflexszerű egyensúlyozás, hiszen az oldalkerekek támasztékot adnak, de ezeken lehet állítani úgy, hogy egyre feljebb rakja őket az ember, így már csak kanyarodásnál segítenek, majd amikor már biztosabban megy a dolog, le is lehet őket szerelni. Egy ilyen gyerekbicikli  kb. 20 ezer forintnál kezdődik. Végül a rúddal egyensúlyozó megoldást inkább csak Popeye-alkarú, sportos, kötélidegekkel rendelkező apukáknak ajánlom, azaz leginkább nem ajánlom senkinek.

2. Magyarázd el a kölöknek, mi is ez

Fontos, hogy a gyerek tudja, hogyan is néz ki ez az egész, miben más a bicikli, mint a tricikli, vagy a kisdömper, vagy a lábbal hajtós kismotor. Van rajta fék, nem csak a lábat letéve lehet megállni. Gyermekünk korához mérten magyarázzuk el, hogy mi hogyan működik, amilyen kis tech-geek némelyik srác, inni fogja a szavainkat.

3. Ne a hipermarketben vedd meg!

Fontos tisztázni, hogy általában nem érdemes hipermarketben megvenni a 20 ezer forint alatti, biciklinek látszó tárgyakat. Legalábbis nem, ha nem akarjuk, hogy a gyermekünknek valami komolyabb baja legyen. Ezek ugyanis a legtöbb esetben nem felelnek meg azoknak a minőségi követelményeknek, amelyeknek szélsőséges helyzetben egy normális kerékpár megfelel. Gondolok itt a váz hegesztéseire, a külső gumik, kerekek, fékek minőségére.

Egy kerékpár, bármily egyszerű szerkezetnek is tűnik, minden porcikájának megfelelőnek kell lennie ahhoz, hogy biztonságosan lehessen közlekedni vele. A fogyasztóvédelem ugyan szúrópróbaszerűen ellenőrzi a legtöbb kerékpárt, amelyet forgalomba hoznak, figyelik, különös tekintettel a gyerekbringákra, hogy vannak-e kiálló, vagy más sérülést okozó alkatrészek, de még így is bőven marad a boltokban a veszélyes típusokból.

A megoldás tehát: kerékpár szaküzlet, sportbolt. Azért is fontos ilyen helyen vásárolni, mert a kerékpár összeszerelését ott helyben elvégzi a szakember, illetve fontos tanácsokkal tudnak minket segíteni pl. a méretválasztás terén.

4. A jó gyerekbicikli aranyszabályai

A jó gyerekbringa közelebbi szemrevételezésre olyan, ami jó eséllyel nem vágja le a kezét, nem nyúzza le a bőrét, nem csípi be az ujját.

Lehetőleg ne legyen nagyon nehéz, mert egy nehéz bringát megállítani is nehezebb. Ez bizony sajnos gyakran előfordul a gyerekbicikliknél, hiszen nem lehet 20-30 ezer forintból alumíniumvázas kerékpárt kihozni, így a legtöbb acélvázas, gyakran súlyuk vetekszik a felnőtt bringákéval.

A váznak alacsony legyen az átlépési magassága, hogy vész esetén könnyebben le lehessen ugrani bringáról.

Hamar és biztonságosan meg lehessen vele állni: pl. kicsiknek érdemes inkább kontrásat választani, mert a kisgyerek keze nem olyan erős még, hogy kellő mértékben meg tudja húzni a fékkarokat. Ha már nagyobb a gyerek (elmúlt 4 éves), akkor a szabadon futó (nem kontrás), kétfékes a nyerő. Ez esetben V-fékes legyen ez, ugyanis általában sokkal könnyebben behúzható, és hatékonyabb is, mint a pl. a patkófék.

A kerekek legyenek csapágyazottak a megfelelő gördülés és tartósság miatt, alumínium felnivel (abronccsal) a könnyebb gyorsítás-lassítás érdekében, tömlős (belsővel ellátott) gumikkal, hogy megfelelő tapadásuk legyen, és ne rázza szét a macskakő a gyereket.

Ha kitámasztó kerekes bringát vásárolunk, nézzük vagy kérdezzük meg, hogy milyen anyagból készültek a kerekek (lehetőleg gumi futófelülettel rendelkezzenek), és, hogy merevített legyen maga a kitámasztó, hiszen nem mindegy, hogy kanyarban bírja-e az igénybevételt, vagy sem.

Kellően állítható legyen a kormány (legalább a dőlésszöge), az ülés (magassága, dőlésszöge), a fékkarok távolsága állítható legyen (létfontosságú a megállíthatóság szempontjából).

Zárt láncvédővel rendelkezzen, amely európai uniós biztonsági előírás.

5. Gondoskodj a biztonságról!

Ha forgalomban fogunk közlekedni gyermekünkkel, ne feledkezzünk meg a Kresz által előírt kötelező felszereltségről sem. Ezek: fehér színű első lámpa, vörös színű hátsó lámpa, vörös színű hátsó prizma, két egymástól független fék, csengő, borostyánsárga színű küllőprizma legalább az első keréken.

Fontos, hogy 12 év alatti gyerek főútvonalon nem kerékpározhat a Kresz szerint, azonban ő használhatja a járdát helyette.

6. Ok. Ezek mind rendben, na de mekkorát vegyél?

Az tény, hogy nem lehet sok évre egy bringát venni, sőt nem is érdemes különböző szükségmegoldáshoz folyamodni (pl. a megfelelőnél nagyobb kerékpár vásárlása), mert a végén gyermekünk fogja kárát látni a spórolásnak.

Ránézésre úgy lehet megállapítani a kellő méretet, hogy ülő helyzetben, oldalról nézve a pedál (hajtókar) 3 órás állásánál a gyerek térde egy vonalban legyen a pedállal, miközben felsőteste, karjai se legyenek túlságosan behajlítva, vagy kinyújtva. Csak olyan szakboltban vásároljunk, ahol elég időt szánnak ránk, és végigpróbálhatjuk a lehetőségeket a gyerekkel. A következő táblázat is segítségünkre lehet (forrás: fehervarkerekpar.hu):

* életkor tartomány: nagyban függ a gyermek biztonságérzetétől illetve termetétől.
** lábhossz: a talajtól a combtőig mért centiméteres érték.

7. A beállítás, karbantartás a te dolgod

Szakboltok a megfelelő beállítást elvégzik, azonban figyeljünk a gyerekre, kérdezzük meg, hogy jól ül-e, nem nehéz-e húzni a féket stb. Általában az alapvető beállításokat nem nehéz elvégezni otthon sem, de ha mégis úgy érezzük, forduljunk inkább egy bringabolt munkatársaihoz.

A gondosan összeszerelt és beállított bicikliknél is időről időre ellenőrizni kell az alkatrészek állapotát. A legfontosabb a fékek állapota (fékpofák mennyire kopottak, kell-e állítani rajta a jobb fékhatás érdekében stb.), a lánc feszessége (egy laza lánc, ha rossz pillanatban esik le, óriási esést okozhat), a pedál csavarja nem lazult-e ki, a külső gumik állapota, a kerekekben lévő levegőnyomás megfelelő-e.

8. Ami nélkül nincs bringázás: sisak nélkül sehová!

Ha tehát mindezek rendben vannak, és megszereztük a srácunknak is tetsző bringát, egy dolgot ne felejtsünk el, bukósisakot vásárolni. Itt arra kell figyelnünk, hogy a gyerek jól érezze magát benne, legyenek rajta szellőzők, viselése ne jelentsen nyűgöt a nyári melegben sem, és a legfontosabb, hogy úgy lehessen rögzíteni, hogy ne tudjon leesni, hátrabilleni. És ha már megvettük, soha ne hagyjuk otthon!

Aki többet szeretne tudni a sisakkérdésről, olvassa el ezt itt.

Ok, tehát kisütött a nap, tökfödők a helyükön, apa megemésztette a vasárnapi ebédet, anyunak is leér a lába a bringájáról, indulás!