A gesztenye az elsők között vethető be a hozzátáplálásban.7-8 hónapos kortól már keverhető egy-két kanál a többi zöldséghez.
A gesztenye jó, a gesztenye finom. Kár, hogy legtöbben csak adalékokkal és műízekkel telenyomott püré változatban pakolják a kosarukba. Nálam a nyerset megveszem, megsütöm, kapirgálom és kukacokat vadászok című eljárás nem tűnik járható útnak. A szemes, fagyasztott gesztenyét – amivel feleannyi melós sincs, mint az úgynevezett massza előállításával – viszont három-négyszeres árban mérik. Így lett nálunk ínyenc csemege ebből, a középkorban még éhhalál ellen bevetett növényből.
Na jó, de mi köze mindennek a babás bloghoz? Csak annyi, hogy a gesztenye, amely érdekes módon a diófélék közé tartozik rendszertanilag, az elsők között vethető be a hozzátáplálásban. 7-8 hónapos kortól már keverhető egy-két kanál a többi zöldséghez. Gluténmentes és természetesen állati eredetű fehérjét sem tartalmaz, így akár allergiások számára is jó táplálék. Szénhidrát tartalma 25-35 gramm, 100 grammonként, így a cukorbetegek inkább kerüljék, de cserébe csak 165 kalóriát tartalmaz, tehát ha nem cukrozzuk, akkor viszont lelkifurdalás nélkül falhatjuk mi is a gyerekekkel együtt. További erénye, hogy sok, azaz 6-7 gramm rostot is beviszünk így a szervezetünkbe.
A cukorkerülést én személy szerint úgy oldom meg, ha nem édességeket gyártok a már emlegetett masszából, hanem szemes gesztenyét használok, mégpedig sós ételekbe csempészve. Ha tárkonyos pulykaragulevest főzök, sok gombával, borsóval, répával, akkor abba nagyon jól belesimul pár szem gesztenye is. Persze lehet belőle krémlevest is csinálni, akár édesen is, rummal és mazsolával, de ha egy mód van rá, a pudingpor kiiktatásával. Elég, ha tejszínnel turmixoljuk.
Ha erőt vesz rajtam a gesztenye-megszállottság, akkor én egyszerűen mindenbe bele tudom pakolni, legyen szó akár májkrémről (tejföllel pépesítve, zsályával fűszerezve a kisütött csirkemájat), fasírtról vagy éppen a sült csirke töltelékéről. A legjobb és legegyszerűbb felhasználási mód, ha egy zacskó fagyasztott kelbimbót meg egy csomag gesztenyét pakolok a tepsibe, fűszerezem, olajjal, balzsamecettel meglocsolom és mehet 20 percet pirulni. A válogatós korszakukat még el nem érő gyerekek és a finnyáskodásból kinőtt felnőttek imádni fogják ezt a köretet.
Azok számára, akik most az undortól csontozókésükbe dőltek, hoztam azért süteményeket is, amelyek szintén a világ legegyszerűbb dolgai, hiszen a kész – továbbra is lehetőség szerint ízesítetlen masszát – kell pár másik dolgokkal összeforgatni. Mondjuk 250 g csokival, 250 g vajjal a szintén 250 g gesztenyét, fűszerezni rummal, vaníliával és ha kell, akkor cukorral is. Iszonyú randa lesz a formába nyomkodandó végeredmény, de az íze! Az megéri.
A gesztenyés keksz se egy kifejezett ördöngösség, 15 deka margarint (vagy inkább vajat), 8 deka porcukrot habosra keverek, 2 tojást egyesével beledolgozok. Végül kanállal addig forgatom, keverem, gyömöszölöm, amíg a 50 deka gesztenyemasszával, 4 evőkanál liszttel és fűszerekkel is egynemű masszává nem válik. Nyomózsákba szuszakolom és mindenféle formákat nyomok ki belőle. 180 fokos sütőben 15 percig sül.
Aztán itt van még az almás-gesztenyés teakenyér, szerintem az ideális uzsonna. 10 dkg vajat, 10 dkg barnacukrot kikeverek, hozzáadok 2 tojást, ismét krémesre keverem. Kerül még bele 25 dkg alma hámozva és reszelve, 20 dkg szemes gesztenye feldarabolva. A 35 dkg lisztet 1 kiskanál sütőporral, 1 csapott kiskanál fahéjjal keverem össze, majd a két masszát egybeforgatom. Sütőpapírral kibélelt formába öntöm, 45-50 perc sütésre van szüksége. Meg nekünk egy nagy bögre almás-fahéjas ízű teára, hogy mellé kortyolgassuk.
Ági, az Ági főz blog szerzője
