A gömbölyödő pocak mellett számos kardinális kérdés merül fel anyában, aminek néha több köze van a divathoz, vásárláshoz, mint a praktikához. Ilyen a babakocsi problémája, amivel időről időre mi is foglalkozunk , s nem csak azért, mert előbb-utóbb mindenkiből kismama lesz (kivéve, ha alsógatyát hord), hanem mert a gyártók figyelnek arra, hogy gyerekenként új design jelenjen meg a piacon. Így az a kismama, aki szereti követni a trendet jó, ha figyel, mert különben egyszer csak azt veszi észre, miközben a tesót tolja a piacon, hogy szép csendben kiment a divatból. 
A babakocsi ma már nem csak egy hasznos és alapvetően nélkülözhetetlen használati eszközünk, hanem státuszszimbólum is. Akinek fontos a látszat, elég, ha egy drágább darabba ruház be, s máris ő lehet az irigyelt anyuka a parkban, s még az sem baj, ha az öltözet és a kocsi között minőségbeli lyuk tátong.
Így lehetett ez régen is, ugyanis az első hivatalos babakocsit egy angol nemesi család megrendelésére készítette egy építész 1730-ban, s sokáig csak a gazdagabb családok kiváltsága maradt a gyermek kerekeken való szállítása. A nagy babakocsi-boom csak az 1900-as években robbant, amikor végre egyre több család sétálgathatott, felszabadulva a mázsás fenekek cipeléséből. Ekkor, már több mint száz fajta babakocsit lehetett vásárolni, de hol volt ez a mai választékhoz képest, amikor annyi féle és fajta kocsi közül választhatunk, mint égen a csillag?
Míg anyáink attól őrültek meg, hogy a mély, fekvős, egyenbabakocsinak műanyag, panorámát álmodtak meg a tervezők, kicsit később pedig rácsodálkozhattak a sport-, ülős kocsira, addig nálunk már évszakról évszakra is találkozhatunk újdonsággal. Hol van már a bolygókerék és az állítható támla varázsa?! A fejlesztők annyi szempontot vesznek figyelembe, hogy egy-egy alkotásban annyi befektetett energia van, mint egy grafitszálas versenybicikliben. A mai, korszerű kocsi könnyű, mint a pihe, s oly egyszerű összecsukni, majd kinyitni, hogy akár fél kézzel, fogmosás közben is elvégezhetnénk a műveletet. A legújabb trendek egyébiránt, akár csak az öltözködésben, időről időre visszanyúlnak régebbi formákhoz. Így történhet meg az is, hogy keverednek a néhány évtizede divatos sportkocsik elemei a háromkerekű gyártmányok elemeivel, s így egy igazi XI. századi stílus született. A vonalak már nem olyan kockásak, hanem legömbölyítettek, de egyszerűségre törekszik minden kis alkatrész. Nézzünk néhány kevésbé ismert márkát!
A Bugaboo Cameleon babakocsik is a fenti, futurisztikus hangulatot idézik, mindenféle kiegészítővel, autós üléssel, fekvős mózessel, terepjáró, nagy kerékkel, szúnyoghálóval, mindenestől , kapaszkodjunk meg, 195.000 forint. A Bugaboo Bee már 116.000 forintért is hazavihető, újszülött kortól ajánlják, bár ránézésre egy egyszerű sportkocsi csupán, nagyon könnyűnek és praktikusnak látszik.
A Micralite Toro , hasonlóan a fenti két típushoz, két nagyobb és két kisebb kerékkel van felszerelve, az ülés része pedig olyan, mint egy kis űrkabiné, kagyló alakú és minimális méretű. Szarvacska alakú toló része egy kissé a versenybringákra is emlékeztet, s a kocsit akár már 150.000 forintért is birtokolhatja gyermekünk.
A Silver Cross Dazzle olyan babakocsi, mintha rajzolták volna. A vonalai vékonyak, s kitöltöttek, sehol nincs szabad felület. Az egészen pici babát a kocsihoz tartozó gyerekülésben tolhatjuk, később pedig a minimál stílusban gyártott sportkocsiban. Nem más gyártja a kocsit, mint az angol királyi család beszállítója, ennél jobb ajánlás nem is lehetne neki, ráadásul Jennifer Lopeztől Heidi Klumig ebben tolják a celebek a babáikat. Az életérzés 60.000 forinttól a miénk lehet.
A Stokke Xplory babakocsi nem csak látványban szép, de tudományosan is támogatott. A fekvő-ülő rész jóval magasabban van, mint az átlagos (ha van még egyáltalán ilyen) kocsiknál, s séta közben szemből csodálhatjuk gyermekünket, ő pedig minket. Így a gyerek sem érzi magányosnak magát. A kocsihoz háromféle babahordozó adapter kapható, Maxi Cosi, Graco, Peg Pereg. Olyan könnyen tolhatjuk egy kézzel, hogy fél kézzel foghatjuk közben a gyereket is, vagy szatyrokat. A kocsit használtan sem tudjuk 170.000 forint alatt hazavinni, s csak a táskája kerül 25.000 forintba, a babakocsi újonnan viszont a 250.000 forintot is meghaladja.
;
A jó öreg Quinny azért kicsit ismertebb nálunk is, a Quinny Bazz volt az első igazán meghökkentő kocsi a magyar járdákon, igazi városi, szaladgálós járgány lett. A Quinny Zapp majdnem egyforma a Bazz-al, két kézzel viszont nehezebb tolni, mint a fenti darabokat, mivel a toló kar kétszarvú, a kocsi összecsukása viszont egyszerű, ráadásul a legkisebb csomagtartóba is befér mindkét típus. Boldog Quinny tulajdonosok lehetünk már 100.000 forintért is, s aki egyszer kipróbálta, a következő gyereknél is azt fogja használni.
A fenti néhány kocsi csak töredéke a piacon található kínálatnak. Ha nem mindegy számunkra, hogy milyen babakocsiban jut el velünk gyermekünk A-ból B-be, nem kevés időt kell szánnunk arra, hogy kiválasszuk a számunkra legideálisabb típust. Azon pedig ne hökkenjünk meg, hogy a modern kocsik már jobban emlékeztetnek űrhajóra, mint gyermekszállító eszközre, s az áraktól se essünk hanyatt! Az sem világvége, ha használt kocsiban cseperedik a gyermekünk...
