Elszaporodtak az algák a Balaton bizonyos részein. Ezek az élőlények nyálkahártya-irritációt, asztmatikus tüneteket, gyerekeknél lázat, hányást és hasmenést is okozhatnak.
A Balaton vizének hőmérséklete és algaösszetétele alapvetően még a télre jellemző értékeket mutat – derül ki a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet jelentéséből. A Siófoki-medencében azonban nagymértékű biomassza növekedést tapasztaltak a szakemberek.
Komoly veszélyt is okozhatnak a balatoni algák
Az ezredforduló óta feljegyzett februári eredményekhez képest közel háromszoros biomassza növekedést mutattak a mérések a Siófoki-medencében – közölte az intézet. „Hasonló növekedést figyeltünk meg tavaly augusztusban, amikor a fonalas cianobaktériumok több évtizedes kihagyás után újra nagy tömegben jelentek meg” – írták. Mindkét tóterületen a 3 ezred milliméternél kisebb, úgynevezett pikoalgák domináltak.
A pikoalgák biomasszája a Keszthelyi-medencében az időszakra jellemző értékekhez képest közel kétszer, míg a Siófoki-medencében tízszer nagyobb volt.
Az egykori Országos Közegészségügyi Intézet által készített tájékoztató szerint a kékalgák által termelt toxinok nemcsak a vízi élővilágra hatnak, hanem az emberi szervezetre is veszélyesek lehetnek. A vízpermettel az orrba, légutakba és szembe kerülő kékalgák nyálkahártya-irritációt, asztmás tüneteket okozhatnak. Fürdőzőknél bőrirritációt, a véletlenül lenyelt vízzel az emésztőrendszerbe kerülve pedig lázat, hányást és hasmenést idézhetnek elő. Ez utóbbi különösen gyermekeknél gyakori, és sokszor súlyos problémákat okozó jelenség.
