Velence bár utánozhatatlan, méreteiben überelhető: csatornahálózatánál ugyanis csak egy nagyobb van Európában, és ez az angliai Birminghamben található!
Számos európai városnak könnyű dolga van, hiszen hatalmas folyók kacskaringóznak végig rajtuk. Angliában nem ez a helyzet, de feltalálták magukat az emberek, hiszen csatornákat hoztak létre annak érdekében, hogy árut szállíthassanak. Birminghamben a mai napig megvannak az egykor kialakított csatornák, melyek bár már csak a szabadidős tevékenységeknek kedveznek, merőben más arcot mutatnak, mint a velenceiek.
Velencénél is hosszabb csatornák
A birminghami csatornáknak különösen az ipari forradalom idején volt jelentőségük, hiszen többek közt a vízi szállítás volt az oka annak, hogy a város egyfajta központként funkcionált. Velencében a Canal Grande hossza sem éri el összességében a 4 kilométert, ehhez 150 kisebb vízi útvonal csatlakozik az olasz városban 400 híddal. Vajon ehhez képest milyen adottságokkal rendelkezik Anglia második legnagyobb városa?
Anglia második legnagyobb városa 56 kilométernyi csatornával rendelkezik, ám a víz nem áll meg Birminghamben, és csaknem Manchesterig elmegy, így
több mint 160 kilométeren át ível.
A tervezés a XVIII. században alkotó mérnök, James Brindley érdeme, akiről a város a csatorna egyik partját nevezte el. A tervező eredetileg malmok építéséért felelt, elég valószínű, hogy a csatornák irányába annak hatására fordult érdeklődése, hogy meg kellett oldani az ott keletkező termékek szállítását.
Az ipari forradalom éveiben a csatornán idővel éjjel-nappal közlekedtek a szállítóhajók, szenet, vasat és egyéb árukat cipelve. A jelenleginél jelentősen hosszabb is volt ekkoriban a hálózat, közel 275 kilométeren át kanyargott a városban, és egyre több és több árut szállított.
A XIX. század végére már 8,5 millió tonnányi teherrel közlekedtek a hajók a vizeken.
Nehezen tisztították a csatornákat
Volt azonban a csatornákkal egy komoly gond: meglehetősen nehézkes volt a karbantartásuk, ráadásul nagy összegeket emésztett fel. Ma is nehéz megoldani, hogy ne szeméttel teli vizekben kelljen hajózni, igaz, manapság már kanapékat és egyéb tárgyakat is beborítanak a csatornákba, de valószínűleg akkoriban is gondot okozott a szemét, valamint a különböző vegyi anyagoknak a vizekbe kerülése. Hogy legalább a tisztítási munkálatokat egyszerűsítsék valamelyest,
a hálózat egyes részeinek kiegyenesítését választották az 1820-as években megoldásként.
A végső érvet azonban nem ez jelentette a vízi útvonalak hanyagolása mellett, hanem a vasút megjelenése. Ahogyan az fejlődni kezdett, egyre olcsóbb alternatíváját jelentette a vízi szállításnak. Az utolsó fuvar 1980-ban indult el Birminghamből, s bár azóta is hajók uralják a vizet, ezek jellemzően turista- vagy lakóhajók. Ezek némelyike akár életvitelszerű lakhatásra is alkalmas.
Egész más itt a hangulat, mint Velencében
A parton más típusú, szabadidős tevékenységekre is bőven akad alkalom: futni, biciklizni vagy a számos vendéglátóhely egyikére beülni nagyon hangulatos módja a sportnak vagy épp a kikapcsolódásnak. Már csak azért is, mert ezek a csatornák bárkiben felidézhetik a Birmingham bandája világát: a sorozatot ugyan nem itt forgatták, de sztorija szerint itt játszódik.
Tény, hogy a velencei gondolások, a Szent Márk tér madarai, a Sóhajok hídja vagy más olasz látványosságok egészen eltérő hangulatot teremtenek, mint a birminghami csatornák, de talán kifejezetten jó is, hogy a napfényes dolce vita mellett egy ilyen ködös-esős, iparibb, bár tagadhatatlanul vonzó látványt nyújtó csatornarendszere is van a világnak.
Nem ez az egyetlen csoda Birminghamben! A város könyvtárának hetedik emelete izgalmas titkokat rejteget!
