Varázslatos látványt nyújtanak azok a ragyogóan kék tavacskák, melyek szépségükben vetekednek a valódi tengerekkel. Magyarországon több ilyen helyet is megcsodálhatunk.
A hazai tengerszemek valójában bányatavak, és valamelyik hegységben alakultak ki. Nevükkel ellentétben édesvizűek, a Magas-Tátra lengyel oldalán található Halas-tó lengyel nevének (Morskie Oko) tükörfordítása magyarul.
Megyer-hegyi tengerszem
Ezt a helyet egy korábbi online szavazáson Magyarország legszebb természeti csodájának választották, ami nem véletlen, hiszen a Sárospatak fölött elhelyezkedő terület látványa valóban lélegzetelállító.
A „Bodrog-parti Athénnak” is becézett Sárospatak közelében található, 303 méter magas Megyer-hegy gyalogosan is megközelíthető egy túraösvényen. 1907-ig bányamunkák folytak a területen, innen vájták ki a hegy kemény kőzetét, amiből malomkövek készültek. Ennek köszönhetően alakult ki a hatalmas gödör, amelyben az összegyűlt esővíz tavat formált az évek során. A tengerszem tehát valójában egy felhagyott malomkőbánya. Legmélyebb része 6 és fél méter, körülötte sziklafalak tornyosulnak.
A területet 1997-ben nyilvánították természetvédelmi területté, és az Aggteleki Nemzeti Park kezelésében áll.
Jósvafői tengerszem
A smaragdszínű tavat 1924-ben a Baradla-barlangból karsztforrásként csörgedező Jósva-forrás felduzzasztásával hozták létre. Korábban malom működött itt, majd villanytelep, ma már egész évben látogatható kirándulóhely. A tóban nem ajánlott fürdeni, hiszen a vize nyáron is csak 10°C.
Az Aggteleki Nemzeti Park területén fekvő tengerszemhez egy erdei sétányon lehet eljutni. Partjáról mesebeli látvány a zölden csillogó víz, a fölötte átfutó fahidak és a völgyben álló malom.
Apci tengerszem
A Mátra déli lábánál találjuk meg az Árpád-kori falut, Apcot. Itt fekszik a gyönyörű tengerszem, a kristálytiszta vizű Széles-kő bányató. Az 1920-as években andezitet bányásztak a területen, majd a bányászat 1960-ban leállt. A bánya gödre megtelt talajvízzel és csapadékkal, ma már különleges látványt nyújt az odalátogatóknak, és 1955 óta természetvédelmi terület.
Rudabányai tengerszem
Türkiz színével tündököl a borsodi tengerszemnek is nevezett Rudabányai-tó. Már a középkoran is bányásztak a területen, a kitermelés 1986-ban szűnt meg. Ezután a csapadék feltöltötte a bányát és ezzel letrejött Magyarország legmélyebb tava, amit szürke és vörös sziklák vesznek körül. A 80 méter széles és 300 méter hosszú tavat tanösvény övezi, amit kényelmesen körbejárhatunk.
Erdőbényei tengerszem
Tokaj-Hegyalja legrégebbi településén fekszik az a tengerszem, ami a korábban itt működő Hubertus-kőfejtő üregében alakult ki. A bánya a bezárás után megtelt vízzel, jelenleg horgásztóként működik.
A tó egy könnyű sétával megközelíthető, mivel a község közepén fekszik, körülötte pedig izgalmas túraútvonalakat találunk.
Ha még többet szeretnél tudni a kirándulások jótékony hatásáról, olvasd el ezta cikkünket.
