Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Ibrahim Müteferrika (متفرقھ ابراھیم) neve talán nem cseng ismerősen mindenki számára, de története és munkássága az oszmán és a magyar történelem egyik érdekes fejezetét képezi.
Ibrahim Müteferrika, akinek eredeti, magyar nevét nem ismerjük, Erdélyből származó, sokoldalú és művelt személyiségként nagy szerepet játszott a török nyomdaipar kialakulásában és fejlődésében.
Az erdélyi származású nyomdász és tolmács
Ibrahim Müteferrika 1674 körül született Kolozsváron, Erdélyben. Születési neve valószínűleg magyar volt, de az iszlamizáció következtében vette fel az Ibrahim nevet. Fiatal korában nyugati műveltséget szerzett, ennek köszönhetően több nyelven is beszélt. Katonai fogságba esve az Oszmán Birodalomban, áttért az iszlám hitre, és hamarosan az oszmán udvar szolgálatába állt. A “müteferrika” cím az oszmán udvar egyik tisztségét jelenti, amelyet az udvari szolgálatért kaptak.
"Én igénytelen, szegény szolga, Magyarországon, Kolozsvár városában születtem".
Idézet a Riszále-i iszlámije c. kéziratból
Ennek az udvari szolgálatnak a része volt az is, hogy miután az Ausztria elleni függetlenségi harc vezetője, II. Rákóczi Ferenc a végső vereség után száműzetésbe kényszerült – és udvartartásával együtt Rodostóban telepedhetett le –, 1718-ban éppen Ibrahim Müteferrikát bízták meg, hogy Rákóczi mellett a tolmácsi és török titkári teendőket ellássa. Ezt a munkakört egészen Rákóczi haláláig (1735) becsülettel ellátta.
Müteferrika úttörő jelentősége: Az első török nyomda alapítása
1719-ben Ibrahim Müteferrika elnyerte III. Ahmed szultán támogatását, hogy nyomdát alapítson Isztambulban. Ez nem volt kis teljesítmény, hiszen az oszmán birodalomban addig tiltották a nyomdászatot a vallási szövegek kézi másolásának megőrzése érdekében.
Müteferrika azonban sikeresen meggyőzte a vallási vezetőket, hogy a nyomda elősegítheti a tudományok és az irodalom terjedését. Így végül 1727-ben megkezdődött a nyomda működése, és az első kiadvány a "Vankulu Lugatı", egy arab-török szótár volt.
A Vankulu Lugatı az első török nyomtatott könyv, amelyet Ibrahim Müteferrika nyomtatott 1729-ben. Ez az arab-török szótár monumentális munka, amely az arab nyelvű tudományos és vallási szövegek megértését könnyítette meg a törökök számára. A szótár alapjául a 17. századi arab lexikográfus, Van Kulu Mehmed Efendi műve szolgált. A könyv célja az volt, hogy az arab nyelvet és irodalmat közelebb hozza a török olvasókhoz,és segítse az oszmán tudósokat és diákokat a vallási és tudományos szövegek tanulmányozásában. A Vankulu Lugatı kiadása jelentős lépés volt az oszmán kultúra és oktatás fejlődésében.
A nyomdászat és papírgyártás művészete
A nyomda alapításának egyik kulcseleme a megfelelő minőségű papír beszerzése és gyártása volt. Az oszmán birodalomban a papírgyártás hagyománya már évszázadok óta jelen volt, és nagy hangsúlyt fektettek a minőségre. A papírt főként pamutból és lenből készítették, és Müteferrika ismeretei révén továbbfejlesztette a gyártási technikákat, hogy a nyomtatáshoz legalkalmasabb papírt állítsák elő. Emellett tökéletesítette a vízjelek alkalmazását és a papír fehérítésének technikáit, javítva a korabeli nyomtatás minőségén és tartósságán.
A papír előállításának lépései:
- Alapanyag előkészítése: A pamutot és lent apró darabokra tépik, majd vízben áztatják, hogy megpuhuljanak és könnyebben feldolgozhatóak legyenek.
- Főzés és rostok szétválasztása: Az áztatott anyagot lúgos oldatban (például fahamuval vagy mészvízzel) főzik, majd mechanikusan szétválasztják a rostokat.
- Pépesítés: A szétválasztott rostokat vízzel keverve homogén, sima masszát, azaz papírpépet készítenek.
- Öntés és formázás: A papírpépet egy finom hálóból készült szitára öntik és egyenletesen eloszlatják, hogy kialakuljon a papírlap.
- Szárítás és simítás: A nedves papírlapokat levegőn vagy napon szárítják, majd simítják és a kívánt méretre vágják.
A nyomdász Ibrahim Müteferrika hatása és öröksége és a Papírmúzeum
Ibrahim Müteferrika nyomdájának működése alatt összesen 17 könyvet nyomtatott, amelyek közül több tudományos, történelmi és földrajzi mű volt. Munkássága hozzájárult ahhoz, hogy az oszmán birodalomban is elterjedjenek a nyomtatott könyvek, és ezzel felgyorsult a tudományos és kulturális fejlődés. Müteferrika neve mára a keleti és nyugati kultúrák találkozásának szimbóluma lett, és emlékét több műemlék és tudományos munka őrzi.
A törökországi Yalovában található Papírmúzeum (Yalova Kağıt Müzesi) Törökország első papírmúzeuma, amely 2013-ban nyílt meg. A múzeum bemutatja a papírgyártás történetét és technológiáját az ókortól napjainkig, különös hangsúlyt fektetve az oszmán és török papíriparra. Kiállításain láthatóak régi papírkészítő eszközök, dokumentumok és különféle papírtermékek. Az interaktív bemutatók és műhelyek révén a látogatók saját maguk is kipróbálhatják a papírkészítést, így átfogó képet kapva a papír történelméről és jelentőségéről. Természetesen a múzeum egy külön termet szentel Ibrahim Müteferrika munkásságának, így mindenképp érdemes felkeresni, ha éppen Yalova felé vezet az utunk.
