Máig rejtély, hogyan alakult ki ez a tó: néhány éve még alig tudott róla valaki

Olvasási idő kb. 1 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Noha semmi köze az időnként szökőkútszerűen kitörő képződményekhez, mégis Gejzír-tó a neve annak a rejtélyes oroszországi állóvíznek, amelyről nem is olyan régen még senki sem tudott.

Az Altaj-hegység mélyén épp csak hullámzó, mindössze 30 méter széles Gejzír-tó olyan tiszta, mintha térdig érne benne a víz, pedig a mélysége valójában a 2 métert is eléri. Türkizkékjét csupán a tótükrön lágyan fodrozódó fehér iszap- és agyagkörök törik meg.

Máig tisztázatlan, hogyan is jött létre. 

Először is fontos leszögezni: hiába Gejzír-tó a neve, területén egyetlen forró vizű, időnként kitörő gejzír sincs. Különös mintázatát a fagyos föld alatti patakok – egy nagy és négy kisebb – adják, amelyek áramlásukkal a tó felszínéhez közel emelik az iszapot és a finom homokot. És bár ezek tartják hidegen is a tavat, az mégsem fagy be soha.

A rejtélyes tónak – a neve ellenére – semmi köze a gejzírekhez
Fotó: Stanislav Kaznov / Wikimedia Commons

A rejtélyek tava

A tó kialakulása máig rejtély, egy elmélet szerint egy 2003-as földrengés hozta létre. Ennek ellenére a sűrű erdő ölelte képződményről évekig szinte senki sem tudott, 2010 környékén viszont, amióta a turisták felfedezték, népszerű úti céllá vált az oroszok körében. Az emberi lét nyomai már jól láthatók a területen: amellett, hogy fákat vágtak ki a tó jobb elérése érdekében, fadeszkákkal kirakott utat is építettek.

Ha szeretnél a magasból rápillantani a világ legmélyebb tavára, itt lélegzetelállító képeket láthatsz.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.