Ilyen volt, amikor a Balaton jegén korcsolyázhattunk: régi idők telei

Olvasási idő kb. 1 perc

A telek régen mások voltak, mint manapság, ahogyan erről retró képgalériánk is tanúskodik. Korcsolyázás az udvaron vagy a Balaton jegén: mindkettő lehetséges volt.

Manapság ritkán fordul már elő, hogy annyira hideg legyen egy tél, ami lehetővé teszi tavaink jegén a korizást vagy a hokizást. Amikor vékony jégpáncél alakul ki, sokan fel is kerekednének, hogy csússzanak a Velencei-tavon vagy a Balatonon, de nem biztos, hogy ez olyan biztonságos, mint amilyen izgalmasnak ígérkezik.

Régen azonban gyakorta jelentősen hidegebbek voltak a telek, mint manapság: ekkoriban egyszerű volt egy iskola udvarát vízzel felönteni, esetleg egy lakótelepi tér közepén alkalmi jégpályát teremteni. Nem kellett ennyit gondolkozni azon sem, hogy mikor biztonságos egy tó jegére csúszni: bár volt, aki inkább két kerékkel indult el ilyenkor is, ahogyan azt galériánk tanúsítja.

A képre kattintva megnyílik a galéria, utána még folytatódik a cikk is!

Galéria ikon

8

Galéria: Ilyen volt, amikor a Balaton jegén korcsolyázhattunk: régi idők telei
Fotó: Péterffy István / FORTEPAN

Persze, ahogyan ma, úgy annak idején is várt mindenkit a Városligeti Műjégpálya is: hazánk legnagyobb állandó jégpályája még a 19. század végén született meg, és már a múlt század második felében is hatalmas tömeget vonzott rendszerint. Megépítése előtt egyébként rendszerint a Duna jegén csúsztak a fővárosaik: ez ma már szinte teljesen elképzelhetetlen lenne több okból is. 

Ha tetszett ez a képgaléria, ajánljuk a régi karácsonyokat, illetve karácsonyi képeslapokat bemutató összeállításainkat is!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nem csak izomláz miatt feszülhet a vádli: ezzel a tünettel azonnal fordulj orvoshoz

A vádli feszülését és a láb duzzanatát a legtöbben elintézik annyival, hogy biztosan túl sokat sétáltak vagy elfáradtak a nap végére. Az orvosok azonban arra figyelmeztetnek, hogy ezek a hétköznapinak tűnő panaszok a mélyvénás trombózis legelső tünetei is lehetnek. Ha a vérrög elszabadul, az életveszélyes tüdőembóliához vezethet, ezért bizonyos jelek esetén tilos halogatni a segítséget. Utánajártunk, hogyan lehet megkülönböztetni az ártalmatlan izomlázat a trombózistól, és melyek azok a vészjelzések, amelyekkel azonnal orvoshoz kell fordulni.

Testem

Komoly bajt is jelezhet, ha nem érzed az illatokat: ilyen esetben sürgősen fordulj orvoshoz

A szaglás megromlását vagy elvesztését hajlamosak vagyunk egy egyszerű náthának vagy a COVID utóhatásának tulajdonítani, ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a háttérben sokszor komolyabb fül-orr-gégészeti vagy neurológiai betegségek állnak. Miközben az orrpolip vagy a krónikus arcüreggyulladás is elfojthatja az illatokat, a hirtelen, féloldali vagy kísérőtünetekkel jelentkező szaglásvesztés akár súlyos idegrendszeri problémát is jelezhet. Utánajártunk a szaglászavarok különböző típusainak, és annak, hogy pontosan mikor kell azonnal fül-orr-gégészhez fordulni.

Offline

Ide járt nyaralni a monarchia elitje: az Adria Nizzájának is nevezik

Pálmafák, századfordulós luxusvillák és a tenger morajlása: nem kell Franciaországig utaznod, ha igazi riviérai hangulatra vágysz. A horvátországi Kvarner-öbölben fekvő Opatiját nem véletlenül nevezték a Monarchia idején az Adria Nizzájának. Ez a csodálatos klímájú kisváros volt a császári udvar, az arisztokrácia és a művészek első számú menedéke. Itt épült fel az Adria legelső luxusszállodája is a Déli Vasút igazgatójának köszönhetően, amelynek Kristálytermében egykor maga Ferenc József és Sisi királyné is megfordult.

Életem

Vészjósló folyamat indult a magyar erdőkben: beavatkozást sürgetnek a szakemberek

A klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályos időszakok és az erdőtüzek kockázata miatt a magyar erdők jövője ma már nemcsak természetvédelmi, hanem társadalmi kérdés is. A szakértők szerint szemléletváltásra lenne szükség az erdőgazdálkodásban, mert hosszú távon nem lehet kizárólag gazdasági szempontok alapján kezelni az erdőket.

Offline

Emlékszel, mikor élt Bulgakov? Híres írók villámkvíze

Sokak egyik legkevésbé kedvelt iskolai tananyaga az írói életrajzok voltak. Egy-egy író születési és halálozási dátumának az ismerete azonban segíthet abban, hogy nagyjából elhelyezzük az adott alkotó pályaképét a fejünkben.

Édes otthon

Kevesen ismerik a trükköt: konyhai hulladékkal festheted át kerted legszebb virágát

A hortenzia nemcsak az óriási, látványos viráglabdáival hívja fel magára a figyelmet, hanem egy egészen különleges, kaméleonszerű tulajdonságával is: képes megváltoztatni a színét. Ha unod a megszokott árnyalatokat, nem kell drága vegyszerek után nyúlnod a boltban. Csupán a talaj pH-értékét kell módosítanod, amit egyszerű konyhai és kerti hulladékokkal – például kávézaccal, tojáshéjjal vagy épp a kerti sütögetésből megmaradt hamuval – is könnyedén elérhetsz. Eláruljuk a legpraktikusabb házi trükköket, amikkel te magad határozhatod meg, hogy kék vagy éppen rózsaszín virágok díszítsék a kertedet.

Testem

Ilyenkor jelez komoly bajt a derékfájás: ne vedd félvállról!

Szinte nincs olyan ember, akinek ne fájt volna már a dereka egy nehéz nap vagy egy rossz mozdulat után. Mivel népbetegségről van szó, hajlamosak vagyunk egy legyintéssel elintézni, és bevenni egy fájdalomcsillapítót. Ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy bizonyos kísérőtünetek fellépésekor tilos halogatni az orvost. A lábba sugárzó zsibbadás, a végtagok gyengesége vagy a vizelettartási problémák olyan „vörös zászlók”, amelyek komoly idegrendszeri sérülést, gyulladást vagy akár daganatos folyamatokat is jelezhetnek. Utánajártunk, melyek azok a vészjelek, amelyekkel azonnal a sürgősségire kell sietni.