Ilyen volt, amikor a Balaton jegén korcsolyázhattunk: régi idők telei

Olvasási idő kb. 1 perc

A telek régen mások voltak, mint manapság, ahogyan erről retró képgalériánk is tanúskodik. Korcsolyázás az udvaron vagy a Balaton jegén: mindkettő lehetséges volt.

Manapság ritkán fordul már elő, hogy annyira hideg legyen egy tél, ami lehetővé teszi tavaink jegén a korizást vagy a hokizást. Amikor vékony jégpáncél alakul ki, sokan fel is kerekednének, hogy csússzanak a Velencei-tavon vagy a Balatonon, de nem biztos, hogy ez olyan biztonságos, mint amilyen izgalmasnak ígérkezik.

Régen azonban gyakorta jelentősen hidegebbek voltak a telek, mint manapság: ekkoriban egyszerű volt egy iskola udvarát vízzel felönteni, esetleg egy lakótelepi tér közepén alkalmi jégpályát teremteni. Nem kellett ennyit gondolkozni azon sem, hogy mikor biztonságos egy tó jegére csúszni: bár volt, aki inkább két kerékkel indult el ilyenkor is, ahogyan azt galériánk tanúsítja.

A képre kattintva megnyílik a galéria, utána még folytatódik a cikk is!

Galéria ikon

8

Galéria: Ilyen volt, amikor a Balaton jegén korcsolyázhattunk: régi idők telei
Fotó: Péterffy István / FORTEPAN

Persze, ahogyan ma, úgy annak idején is várt mindenkit a Városligeti Műjégpálya is: hazánk legnagyobb állandó jégpályája még a 19. század végén született meg, és már a múlt század második felében is hatalmas tömeget vonzott rendszerint. Megépítése előtt egyébként rendszerint a Duna jegén csúsztak a fővárosaik: ez ma már szinte teljesen elképzelhetetlen lenne több okból is. 

Ha tetszett ez a képgaléria, ajánljuk a régi karácsonyokat, illetve karácsonyi képeslapokat bemutató összeállításainkat is!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezen a reptéren úgy érezheted magad, mint egy erdőben

Egy repülőtér általában a rohanásról, a sorban állásról és a zajról szól. Van azonban egy különleges reptér a világon, ahol már az érkezés pillanatában lelassul minden, és a természet közelsége fogadja az utazót.

Édes otthon

Ennek a kerti trükknek ne dőlj be: keserű csalódás lesz a vége

A közösségi médiát az utóbbi időben elárasztották azok a videók, amelyek szerint a papír tojástartó a tökéletes, időspóroló eszköz a tavaszi hagymások és a dughagymák elültetéséhez. A kertészeti szakértők szerint azonban ez az „okos trükk” nemhogy nem könnyíti meg a munkát, de egyenesen tönkre is teszi a drága virághagymákat.

Életem

Ha ez igaz rád, több pénzt hozhat az AI

Felmérések szerint főként azok profitálnak az AI megjelenéséből, akik eleve magasabb képzettségű, jobban fizetett munkakörökben dolgoznak. Aki rendszeresen használ mesterséges intelligenciát elemzésre, szövegalkotásra, programozásra vagy döntés-előkészítésre, könnyebben növelheti a teljesítményét, és ezzel az alkupozícióját is.