Ez lehet a világ legfurcsább temploma: egyetlen sziklából faragták ki

Olvasási idő kb. 3 perc

Indiában található a Kailászanátha-templom, amely a világ legnagyobb, egyetlen sziklatömbből, tulajdonképpen egy hegyből kifaragott temploma. A tudósoknak máig nem sikerült teljesen megfejteniük, hogyan is készülhetett.

Létezik Indiában, Mahárástra államban, Aurangábád városától minetgy 30 km-re északnyugatra egy varázslatos hely, az Ellórai-barlangok. Három vallás, a buddhizmus, a hinduizmus és a dzsainizmus templomai találhatók itt, ám azon túl, hogy a közeli elhelyezés mutatja, milyen harmonikusan megfértek egymás mellett a különböző felekezetek valaha Indiában, akad még jó pár furcsaság az építmények körül. Például az, hogy a vallási épületeket a sziklából vájták ki valamikor az időszámításunk szerinti 8. század során. Noha az egész hely varázslatos – persze a nagyközönség számára csak azok, amelyek látogathatók: a több mint 100 barlang közül csak 34-et lehet bejárni – talán a legkülönlegesebb közülük a Kailászanátha-templom, a világ leghatalmasabb, egyetlen sziklából vájt temploma.

Mai technológiával sem lenne könnyű feladat

A templom méretei hatalmasak: az alapzata fölé a legmagasabb épület csúcsa 32,6 méterre magasodik, a templom épületei majdnem 100 méter hosszan, és közel 55 méter szélességben húzódnak. Mivel az összes szentélyt a sziklából vésték ki, három oldalról körülöleli őket maga a hegy, egészen különleges látványt nyújtva. A kutatók ma sem tudják, pontosan hogyan készülhetett, ám az akkoriban rendelkezésre álló technológiákat figyelembe véve annyi bizonyos, hogy mindössze vésők és kalapácsok segítségével készítették.

Idézőjel ikon

Különleges módszerrel dolgoztak: nem szemből vésték ki, hanem fölülről lefelé haladtak.

Szinte fölfoghatatlan, hogy tudták a hegyből kivésni ezt a gazdagon, aprólékos faragványokkal díszített sziklatemplomot
Fotó: Mukul Banerjee Photography / Getty Images Hungary

Ez elsőre furcsának tűnhet, ám valójában praktikus érvek szóltak a technika mellett. Sokkal könnyebb lehetett ugyanis kivésni a követeket, mint a helyszínre szállítani az építőanyagot. Nem is ez volt az első ilyen építmény: a kutatók megegyeznek abban, hogy a Virupaksha-templom építészei irányíthatták itt is a munkálatokat, így pontosan tudták, hogyan lehet épületeket kivésni a sziklából, fölülről lefele haladva. Előbb három hatalmas árkot véstek ki, ezzel kialakítva a templom-komplexum határait, majd ezután kezdtek bele az épületek kifaragásába.

Idézőjel ikon

M. K. Dhavalikar indiai történész számításai szerint 250 munkás mintegy 5 és fél év alatt elkészülhetett a munkával.

Az azonban továbbra is rejtély a kutatók számára, hogy mi történhetett a kivésett kővel. Az általánosan elfogadott elmélet szerint, ahogy haladtak, egyszerűen legörgették a kibányászott sziklákat a hegyoldalon. Arra azonban semmiféle feljegyzést vagy történelmi bizonyítékot nem sikerült találni, hogy mi lett a sorsa ennek a rengeteg kőnek – csak az árkokból mintegy 55 ezer köbméternyi származott.

Nézd meg milyen csodákra bukkanhat a látogató a sziklatemplomban – a képre kattintva galéria nyílik!

Galéria ikon

10

Galéria: A Kailászanátha-templom
Fotó: mazzzur / Getty Images Hungary

Hálából készült a sziklatemplom

Létezik persze egy egészen másfajta, sokkal misztikusabb magyarázat is arra, hogyan és miért vésték ki az épületeket a hegyből. A legenda szerint, valaha a régmúltban egy helyi indiai uralkodó, egy korábbi életében elkövetett bűn miatt beteg lett. A legkülönfélébb módokon próbálták meggyógyítani, ám nem jártak sikerrel. A király Mahisamalába utazott vadászni, és az egészségéért aggódó, kétségbeesett királynő Ghrishneshwar (Siva) istenhez könyörgött férje gyógyulásáért.

Megesküdött: ha az uralkodó kigyógyul a rejtélyes kórból, templomot emel az istenség tiszteletére, és addig böjtöl, amíg a templom legmagasabb tornya nem áll.

A király megfürdött egy közeli medencében, és csodával határos módon meggyógyult. Hazaérve hozzá is fogtak a templom építéséhez, ám a legtöbb építész azt mondta: hónapok kellenek ahhoz, hogy az épület legmagasabb csúcsa is elkészüljön. A legendás építész, Kokasa azonban vállalta, hogy egy hét alatt felépíti a tornyot. Véghez is vitte a lehetetlennek tűnő feladatot: fölülről lefelé vésette ki a szentélyt.

A templomot a régészek szerint eredetileg a királynő tiszteletére Manikeshwarnak nevezték, később kapta meg a ma ismert nevet. Ennek eredetéről több elmélet is létezik. A hindu mitológiában Siva lakhelye a Kailász-hegy – egyes kutatók szerint az épületet erre utalva nevezték Kailászanáthának. Mások szerint a vallási épület egy – jóval később készített, híres – domborműnek köszönheti a nevét, amelyen Rávana démonkirály fenyegeti Siva és isteni hitvese, Párvatí Himalájabeli otthonát, a Kailásza-hegyet.

Ennek a különös falunak a története is roppant érdekes: egy hátborzongatóan keskeny sziklára épült!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Szülőség

Gyereknapon azokra is gondoljunk, akiknek túl korán kellett felnőniük

Gyereknapon ne csak a szálló vattacukrot kergető gyerekekre gondoljunk! Ne csak azokra, akik hangja visszhangzik a körhintán, és ne is csak azokra, akik este izgatottan számolják, hány lufit gyűjtöttek aznap. Gyereknapon azokra is gondolnunk kell, akiknek valamiért túl korán kell felnőniük.

Szülőség

Ennyit kapnak SZÉP-kártyára a nyugdíjasok: szinte mindenki jogosult

Akár évi 200 ezer forint támogatást is kaphatnak a nyugdíjasok egy külön SZÉP-kártyára a kormány tervei szerint. A juttatás a jelenlegi elképzelések alapján az idősek döntő többségéhez eljuthatna, és nemcsak pihenésre, hanem élelmiszerre, gyógyszerre és egészségmegőrzésre is fel lehetne használni.

Életem

6 évente kötelező ez a vizsgálat, ha ilyen házban laksz: életet menthet

Komoly kockázatot jelenthetnek a régi, elhanyagolt vagy karbantartás nélküli elektromos hálózatok. Egy karbantartás nélküli rendszer ugyanis nemcsak kiterjedt áramszünetet okozhat, hanem közvetlen tűz-, robbanás- és áramütésveszélyt is jelenthet, sőt közvetve még a víz- és gázvezetékek biztonságát is veszélyeztetheti.

Testem

Miért vagy fáradt még akkor is, ha alszol?

Hiába alszunk eleget, előfordulhat, hogy reggel mégis fáradtan ébredünk. Ennek oka sokszor nem az alvás mennyisége, hanem a minősége. A stressz, a túlpörgés, a horkolás, az alvási apnoé vagy akár a nyugtalan láb szindróma is megzavarhatja az éjszakai pihenést.

Testem

A cöliákia rejtőzködő tünetei: ezek az első intő jelek

Gyakran küzdesz megmagyarázhatatlan fáradtsággal, makacs vashiánnyal, hajhullással vagy kellemetlen szájüregi aftákkal, de az emésztéseddel látszólag minden rendben van? Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a lisztérzékenység, vagyis a cöliákia mindig súlyos hasmenéssel és gyomorgörcsökkel jár, pedig ez az autoimmun betegség más tünetekkel is jelentkezhet. Sokszor egészen finom, atipikus jelekkel figyelmeztet, amelyeket ha hajlamosak vagyunk félvállról venni, komoly egészségügyi károkat okozhatunk magunknak. Összegyűjtöttük a leggyakoribb rejtett tüneteket, amelyek mögött valójában a glutén állhat.

Offline

Bosszút állt a győrieken Napóleon: 40. születésnapján ért sérelme miatt vágott vissza

Az 1809-es győri csata a magyar történelem egyik legfájóbb pontja, ahol a hazai nemesi felkelők csúfos vereséget szenvedtek Napóleon modern hadseregétől. Ám a történelemkönyvek ritkán mesélnek arról, mi történt a harcok után. Augusztus végén a francia császár Győrben szállt meg, ahol a katonák hatalmas bulit csaptak a 40. születésnapja alkalmából. A legenda szerint a mulatság olyan zajosra sikerült, hogy a kialvatlan, dühös ünnepelt radikális bosszút állt: felkapott egy ágyúgolyót, és kidobta azt az ablakon. A golyó azóta is ott áll a győri ház falában – utánajártunk a történelem talán legbizarrabb születésnapi történetének.