Világörökséggé válni manapság nem csak pozitív következményekkel jár. A rangos listán szereplő helyszíneknek a turisták okozta károkkal is meg kell küzdeniük. Hihetetlen dolgokra képesek az emberek egy-egy jól sikerült fénykép érdekében, mint sem törődve azzal, mi marad utánuk.
Hatalmas változást hozott az elmúlt száz esztendő az emberiség életében. Míg az 1900-as évek elején legfeljebb a leggazdagabbak és a legkiválóbb szakemberek jutottak el a régmúlt emberek által épített örökségünk feltárása miatt az ókori csodákhoz, manapság bárki, aki megengedheti magának, ősi köveken, csodálatos természeti képződményeken taposhat. A rengeteg turista azonban nyomot hagy, nem is akármilyet.
Már a tavalyi, tragikus hegymászóbaleset idején is számtalan cikk született azzal kapcsolatban, micsoda visszafordíthatatlan károkat okozhatnak a nem megfelelően viselkedő vagy túl nagy számban érkező turisták épített vagy természetszerűen jelen lévő örökségeinkben, manapság attól hangos a külföldi sajtó, micsoda problémákat és visszafordíthatatlan változásokat idéz elő a túl sok turista a legendás japán hegy, a Fuji környékén.
A turizmus rombol
Gyalogoskaravánok okoznak komoly, a látogatókat és a hegymászókat is órákig feltartóztató forgalmi akadályt, és szeméthegyeket hagynak maguk mögött a természet értékeit nem tisztelő látogatók.
A hegyen egykor vadőrként dolgozó Mikura Sakurai a CNN-nek adott interjújában igazán borúlátóan nyilatkozott az emberi jelenlétről.
„Jelenleg túl sok ember van a hegyen.”
Tíz év alatt kétmillióról ötmillióra nőtt azok száma, akik évente ellátogatnak a Japánban található UNESCO világörökségi helyszínre. De nem csak a turisták számára kedvelt célpont a Fuji, évről évre egyre több hegymászó próbálja ki magát a csúcs felé vezető úton. Idén eddig százezernél is többen indultak neki, a szezon júliusban kezdődött, tehát ez korántsem a végleges szám, mintegy 65 ezren fel is jutottak 3776 méter magasba.
Tíz éve a világörökség része a Fuji
A kerek évszám miatt a japánok még inkább aggódnak, hiszen nemcsak folyamatosan nő a látogatók száma, de az idei év kiugrónak ígérkezik. A hegy azonban már most is kapacitása végét járja.
S míg a világörökség részévé válásnak egyúttal azzal is kellene járnia, hogy sokkal jobban vigyázunk magára az örökséggé vált területre, úgy tűnik, sokkal nagyobb terhelésnek és erodációnak van kitéve a helyszín, és a minősítés csak ront a várható, későbbi állapotán.
„A túlturizmus – és minden ebből eredő következmény, mint a szemét, a növekvő CO2-kibocsátás és a vakmerő túrázók, ezek jelentik a Fudzsi-hegy számára a legnagyobb problémát” – mondja Masatake Izumi, a jamanasi prefektúra kormánytisztviselője, a csúcs szakértője.
Magyarország még nem aggódik
Bár világszerte egyre több intézkedést vezetnek be a turizmus káros hatásainak enyhítésére, hazánkban egyelőre mindenki arrafelé kirándul, amerre szeretne, korlátozások egyelőre nincsenek érvényben.
Szinte hetente érkeznek a hírek arról, hogyan rongálták meg a világ kulturális örökségének egyes elemeit a látogatók, legyen szó az antik épületekről, festményekről vagy természeti értékekről. Hazánkban sem ismeretlen fogalom a túlturizmus.
Az Economx nemrég az Oroszlánytól hat kilométerre található Bokodi-tóval, illetve a partján található lebegő faluval kapcsolatos visszásságok miatt foglalkozott a témával. A páratlan látványt nyújtó, stégeken keresztül a vízfelszínre épített házaival büszkélkedő települést ugyanis nyaranta olyannyira elárasztják az önjelölt fotósok, hogy magántulajdonra fittyet hányva sétálnak be az életvitelszerűen ott élő lakók portáira a jobb látószöget keresve.
A hegytetőre vezető tíz túraútvonal közül a legnépszerűbb a Gogome. Hatvan évvel ezelőtt általa vált elérhetővé a Fuji, akkoriban épült meg ugyanis a Fuji Subaru-vonal, mely a csúcshoz vezető út felénél ér véget. Eddig lehet manapság autóval is megközelíteni legmagasabb pontját, a látogatók 90 százaléka is körülbelül idáig jut fel. Buszok, taxik és autók egyaránt segítséget nyújtanak a kényelmesebb turistáknak, s míg korábban leginkább a helyieket és a hegyek szerelmeseit érdekelte a szentként tisztelt magaslat, mióta az UNESCO-listán is szerepel, egyre több a külföldi. A hegymászók kiindulópontja is a Gogome lett, azonban a nagy tömeg miatt már a természetjárás sem élvezhető.
„A túrázók hordái a hegy korlátozott illemhelyeit és négy egészségügyi állomását is egyre nagyobb nyomás alá helyezik” – teszi hozzá Masatake Izumi.
Disneylanddé vált világörökség
Így nevezik a japán szakemberek a Fujit, amióta kiderült, komoly megpróbáltatás nemcsak a helybeli lakosoknak, de a hegynek magának is az a hatalmas embertömeg, amely látni szeretné teljes pompájában a felhőkbe vesző ormokat.
„A hegy négy útvonala közül a legnépszerűbb ötödik állomáson több-busznyi túrázó áramlik felfelé a Yoshida-ösvényen. A hegy tisztaságának megőrzésére 1000 yen adományt kérünk tőlük, amit aztán a hely megtisztítására fordítunk, ám ezt nem mindenki fizeti ki, és ez elszomorít. Kötelező belépési díjat kellene fizetni, ennél sokkal magasabbat, így csak olyan látogatók jönnének, akik igazán értékelik a Fuji örökségét” – összegzi Tomoyo Takahashi, a hegy természetvédelmi alapjának munkatársa.
A turisták miatt a hegymászók is elégedetlenek, pedig ők azok, akik valóban értékelik a szépséget és a hely szellemét – bár egyre több köztük is a kalandor, akinek a Fuji csak egy pipa a meghódított csúcsok képzeletbeli listáján.
Minőségtől a mennyiségig
„A hegyi ösvényeken kialakuló torlódások és forgalmi dugók a hegymászók elégedetlenségének fő forrásai, mivel a napfelkeltét látni vágyó túrázók a csúcs közelében gyűlnek össze, és négy órába telik megmászniuk egy olyan szakaszt, amelyet korábban két óra alatt megmásztak – panaszkodik a Tokiói Egyetem nemzeti parkokra szakosodott szakértője, Kiyotatsu Yamamoto is. A sok ember mellett az is komoly problémát jelent, hogy szinte senki nem tud már időpontot foglalni a környékbeli szállodákba a turisták miatt. A hegymászók kifejlesztették a golyómászás taktikáját, azaz késő délután indulva, egész éjjel úton vannak, majd napközben egy nyilvános illemhely zárt magányában alszanak – tönkretéve ezzel a kiépített infrastruktúra használhatóságát is. Sok golyómászó a tiltott zónákban táborozik le, majd maga mögött hagyja a feleslegessé vált felszerelését.”
A hatalmas mennyiségű szeméttől a mesterséges intelligencia segítségével igyekeznek megszabadulni. Ez nem is csoda, elvégre Japánról van szó, a híresen fejlett ország a modern technika minden vívmányát kész bevetni a hegy megmentése és megtisztítása érdekében. E-bike-okkal járőröznek a helyi rangerek, és figyelik, hol mennyi szemetet hagynak el, majd a GPS-adatokat rögzítve térképezik fel, hol szorul a természet segítségre. A világörökséggé válás óta eltelt évek során közel 1000 tonna szemetet sikerült összeszedni.
Stoptáblát kaptak a hegymászók is
Az elmúlt évek során a hegymászók számát is korlátozták, s bár hatalmasnak tűnik ez a szám is, mára csak töredékük, napi 4000 ember indulhat a csúcstámadásra. A helyi városvezetés az autóforgalmat is megszüntetné. Bár már egy ideje csak elektromos járművekkel lehet a hegy feléig eljutni, teljesen kizárnák a buszokat és a személygépkocsikat is az utakról, helyette a könnyebben szabályozható mennyiségű utassal közlekedő helyi érdekű vasutak létrehozását tervezik. A csúcsra is csak azokat engednék fel, akiknek érvényes szállásfoglalásuk van a menedékházakban.
A hegy szakértői nem bíznak abban, hogy a jelenlegi szabályok változtatnak a látogatók mentalitásán. „Nem lehet, hogy csak várunk a javulásra;most kell megküzdenünk a túlturizmussal” – összegzik.
