Sós víz pusztította el a falut, hófehér romok maradtak utána

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Az utcák még jól kivehetők, de az egykori lakók már csak sejtik, mely házak lehettek az otthonaik. A gyógyító só mára kifehérítette a falu romjait

Az argentin Villa Epecuénről ma már nehéz elképzelni, hogy úgy száz évvel ezelőtt egy igen népszerű üdülőfalu volt, ahol a látogatók kedvükre lubickolhattak a szóbeszéd szerint gyógyító hatású, helyi sós tóban. A 20. század derekán olyannyira felkapott hely lett, hogy jobbára Dél-Amerika más országaiból évente 25 ezer vendég özönlötte el a települést. Közben lakossága is felduzzadt, a több száz üzlettel, szállodákkal és múzeumokkal büszkélkedő falunak a hetvenes években már több mint ötezer lakosa volt.

Órák alatt lett semmivé az üdülőfalu

1985-ben azonban néhány óra alatt minden megváltozott a Buenos Aires tartománybeli településen. A térség ritka időjárási jelenségei elképesztően nagy mennyiségű esőt hoztak, ami annyira felduzzasztotta a Epecuén-tavat, hogy vizét már nem tudta megtartani a gát. A november 10-én történt katasztrófa kapcsán olyan hírek is napvilágot láttak, hogy a tó még a medréből is kibillent, így az lett volna a csoda, ha nem történik tragédia.

1938-ban még senki sem sejtette, hogy szűk ötven év múlva bekövetkezik a tragédia
Fotó: Wikimedia Commons / General Archive of the Nation

Egyre magasabban állt a víz

Epecuént alig néhány óra alatt szó szerint elnyelte a föld, az ott élőknek épp csak annyi idejük volt, hogy magukhoz vegyék a legszükségesebb holmijukat, és elmeneküljenek onnan. A tó először 4, majd a vízszint fokozatos emelkedésével 1993-ra már több mint 10 méter magasan hullámzott Epecuén területén.

A gyógyító só kifehérítette a falu romjait

A víz pedig nem akart mozdulni, közel negyed évszázadig maradt a semmivé lett üdülőfalu területén. 2009-ben azonban megfordult a bő csapadékot hozó időjárás, és a tó elkezdett visszahúzódni.

Ekkor bukkantak elő újra a hullámok fogságába esett épületek, és ekkor látszódott, hogy milyen óriási pusztítást végzett a természet.

A tájat fehérre festette a víz gyógyító sója, az egykor csinos kis falu romba dőlt maradványait pedig nemcsak a víz kezdte ki, hanem az idő vasfoga is megrágta. 

Ha látni szeretnéd, mi maradt Epecuénból, lapozz bele a galériába, amely a képre kattintva nyílik meg.

Galéria ikon

8

Galéria: Sós víz pusztította el a falut
Fotó: SOPA Images / Getty Images

Ha szeretnéd megismerni a világ legérintetlenebb szellemvárosát is, akkor mindenképpen érdemes elolvasnod a Bodie-ról szóló cikkünket.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.

Életem

Megjelent a sertéspestis Magyarországon: ezt kell tudnod, mielőtt húst vásárolsz

Laboratóriumi vizsgálatok igazolták az afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei házisertés-állományban, Vállaj településen. Az eset kiemelt jelentőségű, mivel Magyarországon most először mutatták ki a vírust házi sertésekben, miután a kór 2018-as megjelenése óta egészen idáig kizárólag vaddisznókban volt jelen a betegség.

Önidő

Vagyonokat ér ez a magyar pénzérme: egyetlen darabjáért félmilliót kérnek

Egy rendkívül ritka magyar pénzérme bukkant fel a közelmúltban az egyik numizmatikai Facebook-csoportban: az 1979-es évszámmal ellátott, „Szovjet-magyar közös űrrepülés” feliratú 50 forintos próbaveret a hazai érmegyűjtés egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb darabjának számít, amelyből mindössze néhány tucat, nagyjából 100 példány létezhet.