Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A sport világának kapuja nem zárul be akkor, ha valakit baleset ér vagy valamilyen érzékszervi károsodással él: segítséggel a sízés vagy a snowboardozás sem lehetetlen: erről szól az adaptív sportok világa.

Osbáth Tibor hétéves kora óta, fokozatosan veszít látásából, mostanra leginkább fényeket és árnyakat érzékel csak már. Bodnár Krisztina szklerózis multiplexe miatt nem mozoghat szabadon, de ha férjével síel, szárnyakat kap. Az adaptív téli sportok többet jelentenek egyszerű testmozgásnál: az elvesztett képességek dacára a szabadságot adják meg sok embernek hazánkban is, mentális segítséget is nyújtva mindennapjaikban.

Segítséggel sízni, snowboardozni is képes lehet szinte bárki
Fotó: skynesher / Getty Images Hungary

Az adaptív sport kifejezés egyre kevesebb ember számára hangzik szokatlanul: a szókapcsolat az olyan sportokat takarja, melyekben kisebb-nagyobb módosításokat hajtanak végre annak érdekében, hogy a legkülönbözőbb szervi hátrányokkal élők is űzhessék azokat. A paralimpiákon könnyen követhető, milyen sokféle módon lehet sportokat adaptálni az eltérő képességekre

A látás, hallás gyenge mivolta vagy akár teljes hiánya sem lehet akadálya annak, hogy valaki sportolhasson, a végtaghiányra vagy az izmok gyengeségére is léteznek megoldások.

Hatalmas segítség sízőknek

Mára az sem lehetetlen, hogy ezeket akár hazánkban is elérhessék az érintettek. A tradicionálisan rizikósként megítélt téli sportok, mint a sí, a snowboard vagy a biatlon is élvezhetővé és biztonságossá tehetők a megfelelő eszközök használatával, melyekhez Magyarországon is hozzáférhetnek az érintettek. Az eszközök ára általában borsos, ha valaki sajátot vásárolna belőlük, de azok, akik a Normafa Síiskolába járnak sízni, snowboardozni vagy ülősízni, az iskola saját eszközeivel élvezhetik a szabadságot, a sebességet, és hazavihetik magukkal azt a tudást, amellyel igazi havon is próbára tehetik magukat.

Ha tetszett a cikk, olvasd el Oksana Masters paralimpikon életének történetét is!

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Krónikus betegség jele lehet, ha semmit sem ér a fogyókúra

Hiába a sanyargató koplalás, a kalóriaszámlálás és a kimerítő edzések, a kilók a csípőről és a combokról egyszerűen képtelenek mozdulni, miközben a felsőtest szinte teljesen elfogy? Sokan nem is sejtik, de a sikertelen életmódváltás mögött nem feltétlenül a motiváció hiánya vagy genetikai hiányosság áll. A lipödéma egy évtizedekig félreértett, krónikus és progresszív betegség, amely sejtszinten és genetikailag is teljesen eltér a klasszikus elhízástól.

Offline

Utálta az állatkerteket Gerald Durrell, mégis saját parkot hozott létre

Gerald Durrell neve hallatán mindenkinek a vidám korfui gyerekkor és a felejthetetlen állattörténetek jutnak eszébe. A huszadik század leghíresebb brit természettudósa azonban nemcsak imádta az élővilágot, de elszánt harcos is volt: szívéből gyűlölte a korabeli állatkerteket, amelyeket puszta állatbörtönöknek tartott. Mivel a világ nem akart változni, saját kezébe vette az irányítást, és létrehozta a saját parkját Jersey szigetén, amely teljesen átírta a fajmegőrzés szabályait.

Életem

A gyerekek daganatos betegségéhez nincs útmutató: apák a betegágy mellett

Amikor egy gyermeknél daganatos betegséget diagnosztizálnak, a szülők világa egyetlen másodperc alatt omlik össze. Miközben az édesanyák a kórházi ágy mellett harcolnak, az édesapákra gyakran a láthatatlan háttérország szerepe hárul: nekik kellene fenntartaniuk az egzisztenciát, vezetni a háztartást, gondozni a testvéreket, és ami a legnehezebb: érzelmi kősziklaként funkcionálni. De vajon mibe kerül ez a néma helytállás férfiként? Három érintett édesapa megrázó őszinteséggel mesélte el, milyen az automata üzemmód a gyerekonkológián, miért fizethetnek a férfiak a hallgatásért a saját egészségükkel, és miért nem szabad szégyent csinálni a segítségkérésből.

Offline

Tudod, milyen nemzetiségűek a leghíresebb írók?

A világirodalom híres alakjainak származási helye gyakran visszaköszön az alkotásaikban is, így egy-egy ország kultúra mélyen egybe tud fonódni egyes írókkal. Kvízünkből megtudhatod, hogy mennyire ismered a híres irodalmi alkotók származási országait.

Mindennapi

Sok pénzt spórolhatnak a magyar autósok: friss adatok érkeztek a kötelező biztosításokról

Jó hír érkezett a magyarországi autósok számára, ugyanis jelentősen csökkent a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) átlagos díja. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen közzétett Kgfb-indexéből kiderül, hogy az idei első negyedév végén a normál használatú személyautók üzembentartói átlagosan 55 407 forintot fizettek az éves kötelező biztosításukért.

Édes otthon

Ne csak a vázába tedd, ha elkezdődik a szezon: 7 dolog, amire jó a levendula

A levendula évezredek óta kíséri az embereket. Régen a nyári napforduló idején mágikus célokra is használták: tűzbe dobták, koszorúba fonták, és úgy tartották, hogy véd a betegségektől és az ártó energiáktól. Manapság elsősorban dekorációként és gasztronómiai alapanyagként ismert, ugyanakkor az egészségmegőrző házi praktikák között is régóta fontos szerepe van.