A Colosseum szinte mindent tudott, amire egy mai, modern stadion is képes. A létesítmény Róma építészeti csodája, amely egyebek között híres azokról a mérnöki sajátosságokról, amelyek megkülönböztetik más ókori építményektől. Több olyan jellemzővel is rendelkezik, amit a modern épületeknél sem egyszerű kivitelezni.
Az évszázadok során a Colosseum átvészelt több földrengést, tűzvészt, vandalizmust és fosztogatást. Minden természeti és emberi csapás ellenére ikonikus sziluettje ma is az ősi mérnöki munka bizonyítékául szolgál. Gazdag történelmével és építészeti megoldásaival napjainkban is lenyűgözi a látogatókat.
Hatalmas tömeg befogadására volt alkalmas
Már önmagában a Colosseum ovális kialakítása is érdekes, hiszen épp ennek az alakzatnak köszönhető, hogy a több mint 50 ezer néző befogadására alkalmas épület mindenki számára optimális kilátást biztosított. (A legmerészebb becslés szerint 87 000 fő is helyet foglalhatott a Colosseum lelátóin.) A 80 bejárattal rendelkező ingatlan szintén a rendezvényekre érkező tömeg kényelmét szolgálta. Emellett pedig még számos olyan sajátossággal rendelkezett az épület, ami mindenképpen előnyére vált.
Árnyékoló és vízi csata
A Colosseum egyik legfigyelemreméltóbb tulajdonsága a veláriumként ismert lehúzható teteje volt, amelyet képzett tengerészek, matrózok üzemeltettek. Ez az árnyékoló rendszer megvédte a nézőket a napfény káros hatásaitól.
A Colosseum sokoldalúságát bizonyítja, hogy a hagyományos sportrendezvények és egyéb erőpróbák mellett tengeri csatákat is rendeztek az arénában, amit el is lehetett árasztani.
Élénk felületek és graffitik
A Colosseum folyosóit a rómaiak élénk árnyalatokra festették, egyebek között vörösre, világoskékre, zöldre és feketére. Vannak régészek, akik azt állítják, hogy a stadion külső fala is festve volt. A Colosseum egyetlen sértetlen belső átjárója helyreállításának köszönhetően az eredeti színes freskók egy része ma is megtekinthető. De nemcsak a freskók voltak az egyetlen dekorációs elemek a Colosseumban. Miután az elmúlt évtizedben megtisztították az épület falát, kiderült, hogy a gladiátorok és az arénába érkezők is sokszor graffitiket firkáltak a falakra.
Róma leghíresebb császára soha nem járhatott az arénában
Ha a Római Birodalomra gondolunk, nagy valószínűséggel elsőként Julius Caesar neve jut az eszünkbe. Talán még lelki szemeink előtt el is képzeljük, ahogyan a híres császár gladiátorcsatákat néz a Colosseumban, miközben egy pohár bort kortyolgat. Bár a Colosseum és Julius Caesar valóban a Római Birodalom meghatározó ikonjai, a kettőnek soha semmi köze nem lehetett egymáshoz, ugyanis a Colosseum i. sz. 80-ban épült meg, míg Julius Caesart majdnem 125 évvel korábban meggyilkolták.
Akár a modern építészet vívmánya is lehetne
Ez a kőből és betonból készült monumentális emlékmű több tízezer rabszolga erejével, munkájával épült fel. A Colosseum időtállóságát bizonyítja rendkívüli tartóssága és szilárdsága. A mérnöki pontossággal megtervezett és az építészek precizitásával kialakított boltívek, boltozatok és a különböző kőfajták innovatív alkalmazása hozzájárult a szerkezeti integritáshoz, lehetővé téve, hogy ellenálljon az idő próbájának.
Titkos átjárók is épültek
A Colosseum alatt számos szoba és földalatti átjáró is volt. Ezekben a helyiségekben tartották fogva azokat az állatokat és gladiátorokat, akik a fenti arénában a közönség előtt megküzdöttek egymással. Az épület sajátossága az arénában lévő 36 csapóajtó is, melyekkel még izgalmasabbá lehetett tenni a sokszor életre-halálra menő küzdelmeket.
Az ókori rómaiak azt hitték, hogy az elesett gladiátorok vére meggyógyíthatja az epilepsziát, a lónyál pedig kezeli a libidót. Ha mindez még nem lenne elég abszurd, összegyűjtöttünk még néhány olyan orvosi eljárást, ami hátborzongató volta ellenére az ókorban bevett szokásnak számított.
