Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Aki repült már, annak az alábbi szöveg olyan, mint egy fohász. „A felszálláshoz kérem, csatolják be a biztonsági öveket, zárják az önök előtti asztalokat, kapcsolják ki elektronikus készülékeiket, és az ülések háttámláját állítsák függőleges pozícióba.” A légiutas-kísérő dallamos hangon megkér mindenkit a biztonsági szabályok betartására. De mi történik, ha a renitens utas nem kapcsolja ki a mobilt?
Talán a biztonsági öv funkciójára nem fontos kitérni, de a függőleges háttámla például azért fontos, hogy ha gyorsan kell kiszállnunk a helyünkről, akkor már se a tálca, se a támla ne akadályozzon minket. Az ablaksötétítőket is felhúzatják ilyenkor, hogy ha megsérülne a gép törzse, azt az ablakokon keresztül is fel lehessen gyorsan mérni. A laptop nem maradhat szabadon az utastérben, nehogy valakit kupán vágjon reptében. A mobiltelefon működése viszont nem tisztázott, hogy hogyan zavarhatja meg egy olyan komplex szerkezet elektronikáját, ami egy 78 tonnás tömeget képes 10-11 ezer méter magasan a levegőben navigálni.
A repülőgép navigációja
A légi navigáció és kommunikáció nagyjából egyidős a repüléssel, a gép pilótája és a légiforgalmi irányító élőszóban rádióadáson keresztül kommunikálnak egymással. Egy speciális angol nyelvű kódrendszerben beszélnek, amit fóniának hívnak. Mindezek a biztonságot szolgálják, a rádióberendezés például azért is annyira egyszerű, hogy a meghibásodás lehetőségét minimalizálja.
A felszállás-leszállás kezdetektől fogva rádiónavigációs állomások segítségével történik, melyet az 1990-es évektől már műhold-technológia (GPS) is kiegészít. A jelenleg használt digitális technológia természetesen sokkal fejlettebb, mint néhány régebbi, analóg technológia, és a zajvédelem is sokkal erősebb, átgondoltabb. Mindezt sok kutatás előzte meg. Ugyanúgy kutatások és sajnálatos balesetek is bebizonyították, hogy elektronikus eszközeink jelet sugározhatnak ugyanabban a frekvenciasávban, mint a repülőgép kommunikációs és navigációs berendezései, és ez elektromágneses interferenciát, azaz zavart okozhat.
Az ok, amiért ezeket az eszközöket repülés közben nem tanácsos használni, hogy az eszközök jelei összeadódhatnak, és így okozhatnak a repülőgép berendezéseiben problémát.
Ezért nem lehet telefonálni a repülőgép leszállásakor
Az érintett hatóságok világszerte elkülönített frekvenciasávokat kezdtek kialakítani a különböző felhasználási célokra, mint például a mobiltelefonálás, valamint a repülőgépes navigáció és kommunikáció, hogy azok ne zavarják egymást. De akkor miért tiltják a globális szabványok megléte mellett továbbra is a mobiltelefonok használatát a fedélzeten? Az egyik ok a földi interferencia.
A földre telepített repülőgép-navigációs állomásokat a kis mobileszközünk nem tudja megzavarni. De a radarberendezések működésére a telefonos adótornyok már hatással vannak. Ha a földi hálózatok felett repülő utasok mindannyian rákapcsolódnak a toronyra, akkor az akár interferenciát is okozhat a repülőgép berendezéseivel. Erre a hírközlési hatóságok már megfelelő szabályzást vezettek be, így a mobilszolgáltatók a repülőterek környékén speciális feltételek mentén működhetnek.
Veszélyt jelent vajon az 5G a repülésbiztonságra?
Természetesen, ami a mobilhálózatokat illeti, az elmúlt évek legnagyobb változása az új szabványra való áttérés. A nagyobb sebességű adatátvitelt jelentő 5G vezeték nélküli hálózatok a légi közlekedési iparágban sokak számára aggodalmat keltettek.
A légi közlekedési iparág rámutatott arra, hogy az 5G vezeték nélküli hálózatok frekvenciatartománya feltűnően közel van a fenntartott légi közlekedési frekvenciatartományához, ami interferenciát okozhat a repülőgépek leszállását segítő, repülőterek közelében lévő navigációs rendszerekkel.
Az Európai Unióban az 5G frekvenciatartomány kritikus részét egyelőre nem használják, így problémák nélkül terjed az új technológia. Olyan konkrét esetről pedig még nem tudunk, ami bizonyítékot adna a lehetséges problémára, de ez köszönhető a megnövekedett zavarvédelemnek és az eszközök fejlettségének, precizitásának is.
Hogyan viselkedjünk a fedélzeten
A mobiltelefont tehát jobb, ha lekapcsolva, de legalábbis repülőgép-üzemmódra állítva hagyjuk felszálláskor és leszálláskor. A szabályokat a legtöbb esetben a saját védelmünkre hozzák, így belátható, hogy nem éri meg kockáztatni. Még akkor sem, ha csak mi messengerezünk titokban az ablak mellett. Ugyan hányan gondolkozhatnak még hozzánk hasonlóan…
A legtöbb légitársaság egyébként ma már fizetős vagy ingyenes wifiszolgáltatást nyújt az utasoknak. Az új wifitechnológiákkal az utasok már akár videóhívásokat is kezdeményezhetnek a fedélzeten. Bár erre sem buzdítanánk senkit, mert ha létezik mobilhasználati etikett, abban biztosan benne van, hogy lehetőség szerint ne zavard más ember utazását a telefonálásoddal.
