Az elmúlt években először a Covid, majd a háború és a gazdasági válság forgatta fel igencsak az életünket és a világot is. A kihívásokkal mindenki másként birkózik meg. Hogyan élik meg mások ezt a nehézségekkel teli időszakot? Honnan merítenek erőt, hogyan őrzik meg a lelki békéjüket és a testi egészségüket? Pokorny Lia megosztotta a Dívánnyal, mely dolgokat teszi meg önmagáért.
Őszinteség, függetlenség, önállóság, a természet szeretete és önmaga megismerése – ezek azok a kapaszkodók, amelyekre szüksége van Pokorny Liának arra, hogy megőrizhesse mentális egészségét. A színésznő csak olyan emberekkel veszi körül magát, akik inspirálóan hatnak rá.
Le kell választani az energiavámpírokat
„Ahhoz, hogy megtaláljam a lelki egyensúlyomat, társakra, családi, baráti közösségre van szükségem, akikkel valóban mindig segítjük egymást, és mindig számíthatunk egymásra, bármi is történik valamelyikünkkel.”
„De nem csak a magánéletben lényeges ez számomra. Habár a munkában – még ha kockázatosabbnak is tűnik – egyre inkább arra törekszem, hogy függetlenebb és önállóbb legyek, fontos, hogy itt is olyan társakkal tudjak együtt dolgozni és gondolkodni, akikkel nem kérdés, hogy ugyanannyit teszünk a közös kosarunkba.
Ha nem egyenlő a befektetett energia, azt ki kell mondani.
Amennyiben ezt az anomáliát rövid idő alatt nem sikerül megoldani, akkor le kell választani azokat az embereket, akik csak elszívják az energiánkat, és meg kell találnunk azokat, akik inspirálóan hatnak ránk. Olyan kapcsolódásokat kell keresni, akikkel az adok-kapok megfelelően tud működni, mert csak így lehet szárnyalni és kölcsönösen bízni egymásban. Nem könnyű a felismerés, és talán még nehezebb emiatt konfrontálódni, de ha megteszem, az hihetetlenül felszabadít.”
„Nem akarom évekkel később megbánni”
„Miután alkotó ember vagyok, nekem az okoz örömet, ha létre tudok hozni egy előadást vagy meg tudok valósítani egy projektet, egy ötletet, és nem hagyom, hogy az csak úgy semmivé váljon. Nem akarom, hogy évekkel később megbánjam, hogy valamit nem tettem meg, pedig lett volna rá lehetőségem. Ezért inkább keresem annak az útját-módját, hogyan tudom megteremteni, megalkotni azt, amit szeretnék, és mindezekhez társakat is keresek. Engem ez az alkotási vágy óriási lázban tart. Most például a barátnőimmel újrahasznosítjuk a tárgyakat, erről felvételt készítünk, melyeket hamarosan a nagyközönség is megismerhet. Nem hagyom, hogy az enyészeté legyen bármi is, legyen az egy jó ötlet vagy egy tárgy, ami számomra értékes vagy jelentős.”
Fontos az önfejlesztés, az önismeret
„Mindig keresem azokat a lehetőségeket az életben, és meg is ragadom azokat, amelyekkel megismerhetem saját magamat, a működésemet, mert az önfejlesztés elengedhetetlen számomra. Terápiára járok, emellett asztrológiát tanulok és drámapedagógiával is foglalkozom.
Ezek olyan tevékenységek, melyek által még tisztábban láthatom magamat, és ezáltal másoknak is tudok segíteni az önismeret rejtelmeiben eligazodni.
Hiszen minél többet foglalkozunk önreflexióval, annál hatékonyabban tudunk működni az élet minden területén, fel tudjuk szabadítani a saját potenciálunkat. De már az is félsiker, ha egyáltalán rájövünk arra, hogy van bennünk ilyen.”
„A természetben eltöltött idő számomra maga a jóllét”
„A természet, a barátokkal való túrázás szintén kiemelt szerepet tölt be az életemben, mert akkor úgy érzem, minden kerek, és rendben van. Az idei évem utolsó fele nagyon sűrű és mozgalmas volt, ezért várok minden olyan pillanatot, amikor találkozhatok a barátaimmal. A természetben eltöltött idő számomra maga a jóllét, szükségem van rá a mentális, lelki egészségem megőrzéséhez. Sokszor elég, ha csak felülök a biciklire, és tekerek egyet, vagy lemegyek a Duna-partra sétálni, hiszen önmagában már az is feltölt, ha a vizet vagy a fákat nézhetem.
Nagyon szeretek menetelni, minél magasabb helyekre, ez jelenti a teljes feltöltődést nekem. Bár Budapesten élek, de itt a környéken is vannak szép helyek, ahol lehet túrázni.”
„Ültessünk fákat!”
„A 10 millió Fa Alapítvány nagyköveteként is rendkívül fontosnak tartom a faültetést. Különösen jó érzés, hogy egyre többen csatlakoznak ehhez a kezdeményezéshez, amely most már két és fél éve töretlen sikernek örvend. Azok a legjobb pillanatok, amikor többen, kis csapatban összefogunk, és néhány órán keresztül több tíz fát is elültetünk. Ez ad egy kis reményt, hogy a facsemetékkel egy picit mi is hozzáteszünk a Föld gyógyulásához, hogy ne szaladjunk olyan sebességgel a klímakatasztrófa felé.”
