Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Talán a leghíresebb optikai illúziók között van az úgynevezett Ames-ablak (Ames window), mely már 1947 óta csapja be az értetlen nézők szemét.
Ezt az optikai illúziót nem véletlenül használják fel olykor tudományos előadásokban is, hiszen valóban sok mindent megérthetünk ebből saját térlátásunkról és az agyműködésünkről.
A videón az ablak egészen összezavarja az ember szemét:
@veritasium How does this illusion work?
Az Ames-illúzió lényege tehát, hogy annak ellenére, hogy erősen koncentrálunk rá, akárhogy is nézzük, azt látjuk, hogy az ablak formájú papírra tűzött vonalzó nem a valóságnak megfelelően, vagyis ide-oda forog, hanem képtelen módon, átmegy az ablak rácsai között. De miért látjuk ezt így?
A legendás Ames-ablak „titka”
Az Adelbert Ames által 1947-ben felfedezett illúzió „trükkje” tulajdonképpen két szóban is összefoglalható: geometria és megszokás. Ugyanis ez a kettő az oka annak, hogy a szemünk nem hajlandó észrevenni a valóságot.
Környezetünkben számtalan szabályos, 90 fokos téglalappal vesszük magunkat körül. Gondoljunk csak az asztalokra, dobozokra, a szobára magára, ahova ezeket tesszük, na és persze az ablakokra, melyeket az optikai illúzió a rácsos szerkezettel imitál. Azonban, álló helyzetében az Ames ablakról egyértelműen látható: nem szabályos téglalapról, hanem egy trapézról van szó.
A megszokás megzavarja a fizikai érzékelést
A szemünk annyira hozzászokott már a téglalapokhoz, hogy az ablak kivágású trapézra is azt hiszi: egy elfordult szögből nézett téglalapot lát. Még ha szemben is vagyunk az illúzióval, úgy látjuk, hogy egy átlós perspektívából nézünk rá. Ráadásul a szemünket az is becsapja, hogy a 3D-snek tűnő, de sík karton mindkét oldalán ugyanúgy néz ki, így a madzagra rögzített eszköz folyamatos mozgását úgy érzékeljük, mintha az csak váltakozó, 180 fokos, oda-vissza fordulatokat tenne meg.
Te észreveszed, hogy körbe körbe forog a karton, és a vonalzó valójában egy helyben marad?
Az optikai illúziókat sokszor az építészek is felhasználják. Ebben a cikkben egy ilyen, nagyméretű „trükkös” épületről olvashatsz.
