Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Sok a zavar azzal kapcsolatban, hogy pontosan mi számít szolgálati és mi jogosultsági időnek. A kettő ugyanis nem ugyanaz – szakértő segít megérteni a szabályokat.
A nyugdíj számításánál létezik egyrészt szolgálati idő: elsősorban ez alapján kalkulálják az időskori ellátás összegét. Másrészt van úgynevezett jogosító idő: ebből kell a megfelelő mennyiségnek összegyűlnie ahhoz, hogy elmehessen valaki nyugdíjba. A Nők40 vonatkozó szabályait Farkas András nyugdíjszakértő segített tisztázni.
„Sok értetlenséget szül az érintett hölgyek körében, hogy nem minden szolgálati időtartam számítható be a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe, annak ellenére sem, hogy a be nem számítható időtartamokat is figyelembe kell venni a nyugdíj összegének kiszámítása során” – írta a NyugdíjGuru alapítója. Ez a fő különbség a szolgálati és a jogosító idő között.
Hiába szolgálati idő, nem segít a korai nyugdíjba menésben
Jó példa erre a tanulmányi idő: sem a szakmunkásképzésben, sem a felsőoktatásban eltöltött, egyébként szolgálati időként elismerhető évek nem vehetők számításba a Nők40-re való jogosultság meghatározásakor. Vagyis ezek befolyásolják az ellátás összegét, de a 40 éves feltételbe nem számítanak bele. A tanulmányi időszakok közül kizárólag a szakmunkástanuló kötelező nyári gyakorlatát, valamint a szakközépiskolai tanuló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött nyári gyakorlatát lehet beszámítani mint jogosító időt.
Fontos megjegyezni, hogy az év közbeni szakmai gyakorlat már nem jogosító idő, mert a képzés részének tekintik. Függetlenül attól, hogy mennyi tényleges munkát végzett a hallgató.
Akad még jó néhány példa arra, hogy valamilyen tevékenység, élethelyzet szolgálati időnek számít, ám nem jogosító idő:
- a munkanélküli vagy álláskeresési ellátás folyósításának időtartama;
- a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás folyósításának ideje;
- a 18 év feletti tartósan beteg hozzátartozó ápolása miatt folyósított ápolási díj folyósításának időtartama;
- a társadalombiztosítási megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékkal szerzett idő;
- a társadalombiztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított (passzív) táppénzen töltött idő;
- a fizetés nélküli szabadságon töltött idő.
