Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Kiválasztottnak lenni egy nagy művész mellett, hatni munkásságára, támogatni a háttérből: kihívás, de megtisztelő feladat is. De mi lesz akkor, ha a rózsaszín köd felszáll? A legnagyobb magyar művészek szerelmének kihűlt parazsát követi nyomon Bálint Lilla, a Dívány újságírója könyvében.
Irodalomterapeuta-újságíró kollégánk, Bálint Lilla friss könyvében húsz magyar múzsa sorsát mutatja be, akik mindannyian nagy művészek szerelmei voltak. Egyesek neve ismert, másokra csak a költeményekből emlékezünk. Ezek az asszonyok most kilépnek a megsárgult papírok árnyékából: életszerű és életszagú, örömteli és fájdalmas történeteik a Múzsák a csók után című könyv lapjain elevenednek meg.
Léda, Csinszka, Török Sophie, Szendrey Júlia - csak néhány név, melyet minden magyar szinte azonnal összekapcsol szerelmeikkel, a híres férfiakkal, kiknek árnyékában éltek. De vajon kik voltak ők, a nők, saját szerepükben, és miként alakult a sorsuk azután, hogy már nem inspirálták egykori kedvesüket?
Felkavaró történetek a művészek szerelméről
„Emlékszem, iskolás koromban egy kicsit mindig irigyeltem a múzsákat, híres költőink és íróink szerelmeit, feleségeit. Mennyi gyönyörű vers szól róluk, hozzájuk, mennyi híressé vált idézet született miattuk, értük!" - olvasható Péterfy Bori könyvajánlójában. „Hogy mennyi tragikus sors, mennyi soha ki nem bontakozott, tehetség, mennyi feláldozott és elpazarolt élet maradt rejtve híres férfijaink vakító fényének árnyékában, azt teljes valójában talán soha nem tudjuk meg.
Hiszen pár generációval előttünk fel sem merülhetett, hogy egy nő saját jogon elismert, híres író vagy költő legyen, úgy élhessen és alkothasson, ahogy akar. "
Nők árnyékban
A magyar költők múzsáiról nevükön kívül számos történetet ismerünk, ezek általában csupán szerelmükkel kapcsolatosak. Az aktuális politikai gondolkodás és a társadalmi elvárások fényében ezek végkicsengése korszakonként változott. A nő mögöttük azonban sokkal több volt ennél. Amint a szerző utószavában összefoglalja, azt szerette volna elérni, hogy ezeket a mindennapi és nem mindennapi gondokkal küszködő nőket, a múzsákat
ne csak egy lábjegyzetként ismerjük a fiók mélyén porosodó irodalomkönyvből.
„Ebben a könyvben ők állnak a középpontban: szeretők, feleségek, olykor anyák, olykor alkotótársak, akik, miközben egyengették a saját életüket, ellátták a gyerekeiket és igyekeztek biztosítani társuknak az alkotáshoz szükséges nyugalmat. Szép feladat, elég egy életre. Akadt, akinek a nehézségeken túl kivételesen gazdag, izgalmas és hosszú élet jutott, mások belerokkantak, vagy emlékeikbe kapaszkodva, kiszolgáltatottan sodródtak" - osztotta meg gondolatait Bálint Lilla.
