Mozgólépcső volt a Hűvösvölgyben – így készítették föl az embereket a metróra

Olvasási idő kb. 4 perc

Magyarország első mozgólépcsőjét a Corvin Áruházban adták át 1931-ben, ám 1956-tól pár éven keresztül az Úttörővasútnál is működött egy ilyen szerkezet. A hazai gyártású változatot így tesztelték, és így ismertették meg az embereket a mozgólépcső használatával.

Itt építik fel próbaképpen a földalatti mozgólépcsőjét, itt tanulják majd meg a mozgólépcső kezelését” – mondta 1953 júniusában az Esti Budapest nevű lap riporterének egy úttörő a Hűvösvölgyben. Amit a cikk írója úgy jellemzett, hogy „furcsa, hosszúkás alakú építkezés”, pár évvel később valóban mozgólépcsővé vált, a nagyközönség 1956. május 25-én kezdhette meg használatát

Corvin Áruház: az első mozgólépcső

Nem a hűvösvölgyi volt azonban a főváros első mozgólépcsője: 1931 májusától már működött egy ilyen szerkezet a Blaha Lujza téri Corvin Áruházban. Már elkészülte előtt hatalmas várakozás és érdeklődés övezte a szerkezetet, amelyről azt gondolták, hogy egyszerre váltja majd ki a lépcsőt és a liftet. „A földszint egyik távolabb eső zugában építkezés zaja üti meg a látogató fülét. Óriási deszkafalak mögött munkások százai kopácsolnak, szorgoskodnak, és valami igen titokzatos dolgot építenek.

Idézőjel ikon

A jószívű informátor megsúgja, hogy nagy meglepetés készül itt: most épül a Corvin Áruházban Magyarország első mozgólépcsője,

amely minden liftet helyettesítve, sokkal gyorsabban és sokkal kényelmesebben viszi fel majd a látogatókat az emeletekre” – számolt be róla az Esti Kurir.

A Corvinban állították üzembe Budapest első mozgólépcsőjét
Fotó: Fortepan / Kinszki Imre

A Magyarországon készített szerkezet, ha nem is minden, de sok szempontból beváltotta a hozzá fűzött reményeket. „A modern technika eme nagyszerű vívmányának ugyancsak sok bámulója akadt, és rendkívüli kényelmet nyújtó a közönségnek, hogy

Idézőjel ikon

csak rá kell állni a lépcsőre, és az végigszalad vele az emeleteken, és egyszerre az emberek százait szállítja.

Magyarországon ez az első mozgólépcső, és külön említésre méltó érdekessége és érdeme, hogy a legkisebb részletében magyar gyár, magyar munkáskezek készítménye" – írta 1931. május 10-én a Népszava.

Ekkoriban még Budai Hegypálya néven ismerték a Budavári Siklót
Fotó: Fortepan / Fortepan

Felkészülés a metróra

Miután 1950-ben elindult az M2-es metró építése, felvetült annak a szükségessége, hogy minél nagyobb embertömeget ismertessenek meg a mozgólépcső használatával, mielőtt élesben is elindul a metró. Több lehetséges helyszín is felvetődött. Például a Clark Ádám tér, ahol akkoriban a Budavári Sikló alsó állomásához meredek, rossz állapotú lépcsősor megmászásával lehetett feljutni. Végül a választás Hűvösvölgyre esett, ahol a villamosvégállomástól az Úttörővasútig tartó út egy részét váltotta ki. „A kísérlet célja egyrészt az, hogy kipróbálják a szovjet tapasztalatok alapján tervezett hazai gyártmányú mozgólépcsők minőségét, másrészt az, hogy hozzászoktassák a budapesti közönséget a mozgólépcsőn való utazáshoz” – írta a Szabad Nép 1952. július 7-én. A magyar gyártású szerkezet mindenesetre jól sikerült, olyannyira, hogy exportáltak is belőle, ahogy arról a Népszava is megemlékezett a varsói Állami Áruház építkezésének megindulásakor:

Idézőjel ikon

„a lengyel-magyar gazdasági együttműködés keretében ez alkalommal is érvényesül a két szocializmust építő testvéri népi demokratikus ország kölcsönös segítsége: a nagyáruház mozgólépcsőjét magyar állami vállalatok szállítják”.

A Magyar Hírek 1956-os fotója a hűvösvölgyi mozgólépcsőről
Fotó: Arcanum

Fizetni kellett a mozgólépcsőért

A 10 méteres szintkülönbséget áthidaló szerkezetet 1956. május 25-én adták át. Hosszáról megoszlanak a vélemények: egy korabeli televíziós beszámolóban 80 méter hangzik el, ám az újságokban, mint például a Magyar Hírek című lapban, több helyen 20 méter szerepel. A mozgólépcsőn egyszerre 140 ember állhatott, az út 14 másodpercig tartott. Viszont nem ingyen:

30 fillért kellett érte fizetni, ami majdnem egy villamosjegy ára volt.

A villamosvégállomásról a vasúthoz vezető lépcsőt váltotta ki a mozgólépcső
Fotó: Fortepan / Chuckyeager tumblr

Ennek ellenére rengetegen próbálták ki a 160 lépcsőből álló, 40 lóerős motor hajtotta szerkezetet, a megnyitás napján állítólag 90 ezer ember utazott rajta valamelyik irányba. Az épületben ugyanis csak egy lépcső volt, amely délelőtt fölfele, délután pedig lefele szállította az utasokat. A be- és kiszállásban úttörővasutasok segítettek.

Elhanyagolták, fölöslegessé vált

A mozgólépcsőt pár éven keresztül rendszeresen karbantartották, olykor föl is újították. Az 1960-as évek közepére azonban egyre gyakrabban nem működött. „Hosszúkás, hullámlemez-tetejű épület lóg bele a képbe. A villamosmegállótól a lejtő pereméig nyúlik. Mint egy hernyó. A mozgólépcső. Több százezer forintba került.

Idézőjel ikon

Három éve naponta látom, de még egyszer sem működött.

Áll ott az épület, ajtajai zárva, a lépcső pihen. Rozsdásodva pihen ott, mint azok, akiknek meg kellene mozgatniok” – írta 1964-ben az Élet és Irodalom.

Amikor elindult az M2-es metró, a hűvösvölgyi mozgólépcsőre már nem volt szükség
Fotó: Fortepan / FŐFOTÓ

Pár évvel később a hűvösvölgyi szerkezet végleg elvesztette egyik fő funkcióját. Amikor 1970-ben átadták az M2-es metrót, már nem volt arra szükség, hogy mozgólépcsőzni tanítsák az embereket. Gondok persze a metrónál is akadtak. „ – Általában a fel- és leszállással van baj – mondja Lukács József és Pál Sándorné, a mozgólépcsők őrei. – Egy lábbal lépnek a lépcsőre, bizonytalanok, különösen az öregek. Az a helyes, ha pontosan úgy folytatják az útjukat, mintha sétálnának. Sokan kérdezték: mi lesz, ha későn lépnek le?

Idézőjel ikon

A mozgólépcsőn nem lehet rajta maradni, a végén elhelyezett »fésű« rácsúsztatja az embert a folyosóra.

Ha valaki elesne, a mozgólépcső mindkét végén egy kar elmozdításával le lehet állítani a berendezést” – írta a Népszava 1970 áprilisában, a metró indulását bemutató cikkében.

A főváros első szabadtéri mozgólépcsőjét végül 1973-ben különösebb csinnadratta nélkül, csendben lebontották. A lépcső fölső épülete azonban megmaradt: ma a Gyermekvasút modellező szakköre működik itt.

Nyitókép: Fortepan / Urbán Tamás

A metró építésénél az is fontos szempont volt, hogy egy atomcsapás esetén biztonságot nyújtson. Az alagútrendszer légmentesen lezárható járataival 3 napig biztos fedezéket nyújtana a lakosságnak.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Ide járt nyaralni a monarchia elitje: az Adria Nizzájának is nevezik

Pálmafák, századfordulós luxusvillák és a tenger morajlása: nem kell Franciaországig utaznod, ha igazi riviérai hangulatra vágysz. A horvátországi Kvarner-öbölben fekvő Opatiját nem véletlenül nevezték a Monarchia idején az Adria Nizzájának. Ez a csodálatos klímájú kisváros volt a császári udvar, az arisztokrácia és a művészek első számú menedéke. Itt épült fel az Adria legelső luxusszállodája is a Déli Vasút igazgatójának köszönhetően, amelynek Kristálytermében egykor maga Ferenc József és Sisi királyné is megfordult.

Életem

Vészjósló folyamat indult a magyar erdőkben: beavatkozást sürgetnek a szakemberek

A klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályos időszakok és az erdőtüzek kockázata miatt a magyar erdők jövője ma már nemcsak természetvédelmi, hanem társadalmi kérdés is. A szakértők szerint szemléletváltásra lenne szükség az erdőgazdálkodásban, mert hosszú távon nem lehet kizárólag gazdasági szempontok alapján kezelni az erdőket.

Offline

Emlékszel, mikor élt Bulgakov? Híres írók villámkvíze

Sokak egyik legkevésbé kedvelt iskolai tananyaga az írói életrajzok voltak. Egy-egy író születési és halálozási dátumának az ismerete azonban segíthet abban, hogy nagyjából elhelyezzük az adott alkotó pályaképét a fejünkben.

Édes otthon

Kevesen ismerik a trükköt: konyhai hulladékkal festheted át kerted legszebb virágát

A hortenzia nemcsak az óriási, látványos viráglabdáival hívja fel magára a figyelmet, hanem egy egészen különleges, kaméleonszerű tulajdonságával is: képes megváltoztatni a színét. Ha unod a megszokott árnyalatokat, nem kell drága vegyszerek után nyúlnod a boltban. Csupán a talaj pH-értékét kell módosítanod, amit egyszerű konyhai és kerti hulladékokkal – például kávézaccal, tojáshéjjal vagy épp a kerti sütögetésből megmaradt hamuval – is könnyedén elérhetsz. Eláruljuk a legpraktikusabb házi trükköket, amikkel te magad határozhatod meg, hogy kék vagy éppen rózsaszín virágok díszítsék a kertedet.

Testem

Ilyenkor jelez komoly bajt a derékfájás: ne vedd félvállról!

Szinte nincs olyan ember, akinek ne fájt volna már a dereka egy nehéz nap vagy egy rossz mozdulat után. Mivel népbetegségről van szó, hajlamosak vagyunk egy legyintéssel elintézni, és bevenni egy fájdalomcsillapítót. Ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy bizonyos kísérőtünetek fellépésekor tilos halogatni az orvost. A lábba sugárzó zsibbadás, a végtagok gyengesége vagy a vizelettartási problémák olyan „vörös zászlók”, amelyek komoly idegrendszeri sérülést, gyulladást vagy akár daganatos folyamatokat is jelezhetnek. Utánajártunk, melyek azok a vészjelek, amelyekkel azonnal a sürgősségire kell sietni.

Offline

Férjes asszonyt szeretett Széchenyi, a legnagyobb magyar

Gróf Széchenyi István szerelmes természetű fiatalember volt: hódításainak egész Bécsben híre ment az arisztokrata hölgyek körében. Legtöbbször férjes asszonyokért lelkesedett, legnagyobb szerelmére azonban tíz évet kellett várnia.

Offline

Hat évet ült börtönben, mert segített a menekülteknek: hóbortosnak nézték Teleki Blankát, mert tanítani akart

Kortársai összesúgtak a háta mögött, hóbortosnak és különcnek nevezték, mert a bálok helyett a lányok oktatásával akart foglalkozni. Teleki Blanka grófnő azonban nemcsak a hazai nőnevelés úttörője lett, hanem igazi hős is, aki az 1848–49-es szabadságharc után vagyonát és biztonságát kockáztatva bújtatta a menekülteket. Bátorságáért súlyos árat fizetett: hat évet töltött a legkeményebb osztrák börtönökben. Utánajártunk a magyar történelem egyik legmeghatározóbb nőalakjának, akinek élete a szabadságról és a megalkuvást nem ismerő elvekről szólt.

Offline

Ő volt az ország leggazdagabb árvája: mesés vagyont örökölt édesapja után Wenckheim Krisztina grófnő

Háromévesen vesztette el az édesapját, anyukáját pedig szinte nem is ismerhette: Wenckheim Krisztina grófnő története mély tragédiával indult, mégis a XIX. századi Magyarország egyik legirigyeltebb asszonya lett. Ő volt a „leggazdagabb árva”, aki százezer holdas birodalmat örökölt, később pedig Ybl Miklóssal építtette meg az ország egyik legkülönlegesebb, mesebeli kastélyát.