Mozgólépcső volt a Hűvösvölgyben – így készítették föl az embereket a metróra

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Magyarország első mozgólépcsőjét a Corvin Áruházban adták át 1931-ben, ám 1956-tól pár éven keresztül az Úttörővasútnál is működött egy ilyen szerkezet. A hazai gyártású változatot így tesztelték, és így ismertették meg az embereket a mozgólépcső használatával.

Itt építik fel próbaképpen a földalatti mozgólépcsőjét, itt tanulják majd meg a mozgólépcső kezelését” – mondta 1953 júniusában az Esti Budapest nevű lap riporterének egy úttörő a Hűvösvölgyben. Amit a cikk írója úgy jellemzett, hogy „furcsa, hosszúkás alakú építkezés”, pár évvel később valóban mozgólépcsővé vált, a nagyközönség 1956. május 25-én kezdhette meg használatát

Corvin Áruház: az első mozgólépcső

Nem a hűvösvölgyi volt azonban a főváros első mozgólépcsője: 1931 májusától már működött egy ilyen szerkezet a Blaha Lujza téri Corvin Áruházban. Már elkészülte előtt hatalmas várakozás és érdeklődés övezte a szerkezetet, amelyről azt gondolták, hogy egyszerre váltja majd ki a lépcsőt és a liftet. „A földszint egyik távolabb eső zugában építkezés zaja üti meg a látogató fülét. Óriási deszkafalak mögött munkások százai kopácsolnak, szorgoskodnak, és valami igen titokzatos dolgot építenek.

Idézőjel ikon

A jószívű informátor megsúgja, hogy nagy meglepetés készül itt: most épül a Corvin Áruházban Magyarország első mozgólépcsője,

amely minden liftet helyettesítve, sokkal gyorsabban és sokkal kényelmesebben viszi fel majd a látogatókat az emeletekre” – számolt be róla az Esti Kurir.

A Corvinban állították üzembe Budapest első mozgólépcsőjét
Fotó: Fortepan / Kinszki Imre

A Magyarországon készített szerkezet, ha nem is minden, de sok szempontból beváltotta a hozzá fűzött reményeket. „A modern technika eme nagyszerű vívmányának ugyancsak sok bámulója akadt, és rendkívüli kényelmet nyújtó a közönségnek, hogy

Idézőjel ikon

csak rá kell állni a lépcsőre, és az végigszalad vele az emeleteken, és egyszerre az emberek százait szállítja.

Magyarországon ez az első mozgólépcső, és külön említésre méltó érdekessége és érdeme, hogy a legkisebb részletében magyar gyár, magyar munkáskezek készítménye" – írta 1931. május 10-én a Népszava.

Ekkoriban még Budai Hegypálya néven ismerték a Budavári Siklót
Fotó: Fortepan / Fortepan

Felkészülés a metróra

Miután 1950-ben elindult az M2-es metró építése, felvetült annak a szükségessége, hogy minél nagyobb embertömeget ismertessenek meg a mozgólépcső használatával, mielőtt élesben is elindul a metró. Több lehetséges helyszín is felvetődött. Például a Clark Ádám tér, ahol akkoriban a Budavári Sikló alsó állomásához meredek, rossz állapotú lépcsősor megmászásával lehetett feljutni. Végül a választás Hűvösvölgyre esett, ahol a villamosvégállomástól az Úttörővasútig tartó út egy részét váltotta ki. „A kísérlet célja egyrészt az, hogy kipróbálják a szovjet tapasztalatok alapján tervezett hazai gyártmányú mozgólépcsők minőségét, másrészt az, hogy hozzászoktassák a budapesti közönséget a mozgólépcsőn való utazáshoz” – írta a Szabad Nép 1952. július 7-én. A magyar gyártású szerkezet mindenesetre jól sikerült, olyannyira, hogy exportáltak is belőle, ahogy arról a Népszava is megemlékezett a varsói Állami Áruház építkezésének megindulásakor:

Idézőjel ikon

„a lengyel-magyar gazdasági együttműködés keretében ez alkalommal is érvényesül a két szocializmust építő testvéri népi demokratikus ország kölcsönös segítsége: a nagyáruház mozgólépcsőjét magyar állami vállalatok szállítják”.

A Magyar Hírek 1956-os fotója a hűvösvölgyi mozgólépcsőről
Fotó: Arcanum

Fizetni kellett a mozgólépcsőért

A 10 méteres szintkülönbséget áthidaló szerkezetet 1956. május 25-én adták át. Hosszáról megoszlanak a vélemények: egy korabeli televíziós beszámolóban 80 méter hangzik el, ám az újságokban, mint például a Magyar Hírek című lapban, több helyen 20 méter szerepel. A mozgólépcsőn egyszerre 140 ember állhatott, az út 14 másodpercig tartott. Viszont nem ingyen:

30 fillért kellett érte fizetni, ami majdnem egy villamosjegy ára volt.

A villamosvégállomásról a vasúthoz vezető lépcsőt váltotta ki a mozgólépcső
Fotó: Fortepan / Chuckyeager tumblr

Ennek ellenére rengetegen próbálták ki a 160 lépcsőből álló, 40 lóerős motor hajtotta szerkezetet, a megnyitás napján állítólag 90 ezer ember utazott rajta valamelyik irányba. Az épületben ugyanis csak egy lépcső volt, amely délelőtt fölfele, délután pedig lefele szállította az utasokat. A be- és kiszállásban úttörővasutasok segítettek.

Elhanyagolták, fölöslegessé vált

A mozgólépcsőt pár éven keresztül rendszeresen karbantartották, olykor föl is újították. Az 1960-as évek közepére azonban egyre gyakrabban nem működött. „Hosszúkás, hullámlemez-tetejű épület lóg bele a képbe. A villamosmegállótól a lejtő pereméig nyúlik. Mint egy hernyó. A mozgólépcső. Több százezer forintba került.

Idézőjel ikon

Három éve naponta látom, de még egyszer sem működött.

Áll ott az épület, ajtajai zárva, a lépcső pihen. Rozsdásodva pihen ott, mint azok, akiknek meg kellene mozgatniok” – írta 1964-ben az Élet és Irodalom.

Amikor elindult az M2-es metró, a hűvösvölgyi mozgólépcsőre már nem volt szükség
Fotó: Fortepan / FŐFOTÓ

Pár évvel később a hűvösvölgyi szerkezet végleg elvesztette egyik fő funkcióját. Amikor 1970-ben átadták az M2-es metrót, már nem volt arra szükség, hogy mozgólépcsőzni tanítsák az embereket. Gondok persze a metrónál is akadtak. „ – Általában a fel- és leszállással van baj – mondja Lukács József és Pál Sándorné, a mozgólépcsők őrei. – Egy lábbal lépnek a lépcsőre, bizonytalanok, különösen az öregek. Az a helyes, ha pontosan úgy folytatják az útjukat, mintha sétálnának. Sokan kérdezték: mi lesz, ha későn lépnek le?

Idézőjel ikon

A mozgólépcsőn nem lehet rajta maradni, a végén elhelyezett »fésű« rácsúsztatja az embert a folyosóra.

Ha valaki elesne, a mozgólépcső mindkét végén egy kar elmozdításával le lehet állítani a berendezést” – írta a Népszava 1970 áprilisában, a metró indulását bemutató cikkében.

A főváros első szabadtéri mozgólépcsőjét végül 1973-ben különösebb csinnadratta nélkül, csendben lebontották. A lépcső fölső épülete azonban megmaradt: ma a Gyermekvasút modellező szakköre működik itt.

Nyitókép: Fortepan / Urbán Tamás

A metró építésénél az is fontos szempont volt, hogy egy atomcsapás esetén biztonságot nyújtson. Az alagútrendszer légmentesen lezárható járataival 3 napig biztos fedezéket nyújtana a lakosságnak.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Vedd észre: 7 jel, hogy manipulál a házastársad

A szakirodalomban érzelmi manipulációnak nevezik azt, amikor valaki félelmet, bűntudatot, nyomást, elhallgatást vagy a valóság eltorzítását használja arra, hogy hatást gyakoroljon a másik gondolataira, érzéseire vagy döntéseire. A legtöbbször nem feltétlenül a hangos veszekedések mérgezik leginkább a hosszú távú kapcsolatokat.

Életem

Rendkívüli intézkedéseket vezet be a Wizz Air: erre számíts, ha utazol

A Wizz Air a nyári csúcsidőszakban napi 1200 járatot indít, és az elmúlt évek tapasztalatai alapján ismét rendkívüli intézkedéseket vezet be, hogy biztosítsa a biztonságos és nyugodt utazást. A légitársaság jelentős bővítéssel vág neki az idei nyárnak, hiszen 15 új útvonallal, 19 új géppel és közel hárommillió ülőhellyel bővíti kapacitását.

Testem

Krónikus betegség jele lehet, ha semmit sem ér a fogyókúra

Hiába a sanyargató koplalás, a kalóriaszámlálás és a kimerítő edzések, a kilók a csípőről és a combokról egyszerűen képtelenek mozdulni, miközben a felsőtest szinte teljesen elfogy? Sokan nem is sejtik, de a sikertelen életmódváltás mögött nem feltétlenül a motiváció hiánya vagy genetikai hiányosság áll. A lipödéma egy évtizedekig félreértett, krónikus és progresszív betegség, amely sejtszinten és genetikailag is teljesen eltér a klasszikus elhízástól.

Offline

Utálta az állatkerteket Gerald Durrell, mégis saját parkot hozott létre

Gerald Durrell neve hallatán mindenkinek a vidám korfui gyerekkor és a felejthetetlen állattörténetek jutnak eszébe. A huszadik század leghíresebb brit természettudósa azonban nemcsak imádta az élővilágot, de elszánt harcos is volt: szívéből gyűlölte a korabeli állatkerteket, amelyeket puszta állatbörtönöknek tartott. Mivel a világ nem akart változni, saját kezébe vette az irányítást, és létrehozta a saját parkját Jersey szigetén, amely teljesen átírta a fajmegőrzés szabályait.

Életem

A gyerekek daganatos betegségéhez nincs útmutató: apák a betegágy mellett

Amikor egy gyermeknél daganatos betegséget diagnosztizálnak, a szülők világa egyetlen másodperc alatt omlik össze. Miközben az édesanyák a kórházi ágy mellett harcolnak, az édesapákra gyakran a láthatatlan háttérország szerepe hárul: nekik kellene fenntartaniuk az egzisztenciát, vezetni a háztartást, gondozni a testvéreket, és ami a legnehezebb: érzelmi kősziklaként funkcionálni. De vajon mibe kerül ez a néma helytállás férfiként? Három érintett édesapa megrázó őszinteséggel mesélte el, milyen az automata üzemmód a gyerekonkológián, miért fizethetnek a férfiak a hallgatásért a saját egészségükkel, és miért nem szabad szégyent csinálni a segítségkérésből.