Kritikusai szerint összes művét csak lopta az ünnepelt drámaíró Molière

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Molière drámái a mai napig nagy népszerűségnek örvendenek, azonban a vélt tanulatlansága és a kéziratok hiánya miatt, sokan gondolják úgy, hogy valójában egy névtelenségben maradó „szellemíró” írta a zseniális műveket.

Rengeteg világhírű drámát köszönhetünk Molière-nek, a mai napig gyakorta játsszák a darabjait a színházak, az életével is sok mű foglalkozik. (Legutóbb például musicalként dolgozták fel a munkásságát a franciák.) Azonban még mindig akadnak olyanok, akik szerint Molière nem is volt akkora tehetség, hanem egy egyszerű tolvaj, aki lopta a műveit.

Molière lopta a drámáit?

A tudósok legalább egy évszázada érvelnek amellett, hogy Molière lopta a drámáit, mivel úgy tudni, hogy nem részesült olyan szintű oktatásban, hogy ezeket meg tudja írni. 1919-ben Pierre Louÿs francia író azt állította, hogy Pierre Corneille költő írta Molière leghíresebb műveit. Louÿs szerint az 1668-as Amphitryon című darab Pierre Corneille szerzeménye. A stílusa felfedezhető benne. A francia író szerint furcsa, hogy Molière élete nagy részét vándorszínészként töltötte, és körülbelül 40 évesen hirtelen remekműveket kezdett írni. Louÿs úgy gondolta, hogy Molière nevét azért adták a darabhoz, hogy népszerűsítsék, de Corneille-nek is előnyös volt ez az együttműködés. Ekkoriban a szerzőség még nem volt annyira tiszteletben tartott, mint napjainkban. Gyakori volt, hogy „költőszínészek” írták alá szerzőként a darabokat. Ők olyan előadók voltak, akiket a nyilvánosság elismert, és akiknek a nevével jobban el lehetett adni egy-egy előadást. Szakértők becslése szerint az akkori vígjátékok mintegy 90 százalékát, a tragédiáknak pedig a felét nem a tényleges szerző, hanem egy „költőszínész” írta alá, aki szerepelt a darabban, lényegében azt is eljátszotta, hogy ő a valódi szerző.

Egyes feltételezések szerint Molière és Pierre Corneille együttműködtek a drámákon
Fotó: powerofforever / Getty Images Hungary

A gyanú a 2000-es évek elején ismét előtérbe került, amikor a kutatók jelentős átfedést észleltek a két drámaíró szóhasználatában. Ezek a nyelvészek arra a következtetésre jutottak, hogy Corneille lehetett Molière drámáinak igazi szerzője. Mindezt még inkább megerősítette, hogy Molière több kézirata is hiányzik, a korábban említett darab, az Amphitryon eredeti példányát sem találták meg soha. Ráadásul elképesztően zsúfolt volt Molière napirendje, amibe nem igazán férhetett bele a drámák megírása.

A számítógép szerint nem Corneille írta a Molière-drámákat

2019-ben összeállították a Molière-nek, Corneille-nek és 10 kortársuknak tulajdonított vígjátékok szövegét, és egy kifinomult számítógépes program segítségével elemezték a nyelvi jellemzőket. Megvizsgálták az egyes szerzők által előnyben részesített nyelvtani szerkezeteket és egyéb nyelvi mintákat is, amelyeket öntudatlanul használunk az írásainkban. Ekkor a kutatók arra jutottak, hogy nem Corneille írhatta Molière darabjait, bár tényleg voltak hasonlóságok, de összességében úgy gondolják, hogy a két szerző stílusa távol állt egymástól.

Azt a feltételezést is cáfolták, hogy Molière drámáit több szerző írhatta, mert akkor nem lenne meg bennük egységesen Molière szókincse vagy stílusa. A használt algoritmus azonban világosan elválasztotta Molière drámáit a tanulmány többi szerzőjétől. Bár egyértelműen nem bizonyítható, hogy a darabokat Molière, vagyis Jean-Baptiste Poquelin írta, de az egyértelmű, hogy ezek egy szerző tollából származnak.

Nem valószínű, hogy Pierre Corneille írta Molière drámáit
Fotó: pictore / Getty Images Hungary

Ki volt Molière kortársa, Pierre Corneille?

Pierre Corneille neve Magyarországon nem lett annyira ismert, mint a kortársáé, Molière-é. 1606-ban jómódú, középosztálybeli normann családban született. Az első darabja, amelyet még 20 éves kora előtt írt, személyes szerelmi élményből merít. A szellemes vígjátékot, a Mélite-et 1629-ben mutatták be Rouenban. A következő években több darabját színpadra vitték, a tehetségére felfigyelt de Richelieu bíboros, Franciaország nagy államférfija is, aki a drámaírót felvette a les cinq auteurs („az öt szerző társasága”) nevű csoportba.

1637-ben a Cid című tragédiája még nagyobb sikert ért el. Azonban kiváltotta a szakma ellenszenvét, Richelieu-t is megbotránkoztatta. Még ügyészség előtt is tárgyalni akarták az ügyét, így a sikert követő években nem az írással foglalkozott, hanem azzal, hogy elkerülje a pert. Ezek után már a közízlésnek és a hivatalos irodalmi irányzatoknak megfelelő darabokat alkotott. 1684-ben még megírta utolsó remekművét Surene címmel, nem sokkal később pedig elhunyt.

Nem Molière az egyetlen, akinek a zsenialitását utólag megkérdőjelezték. Korábban kétségbe vonták azt is, hogy Shakespeare írhatta a neki tulajdonított műveket. Az alábbi cikkünkben, több érdekesség mellett, ezzel is foglalkozunk.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Diósi Szilvia
Diósi Szilvia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Valós személy ihlette Maugli történetét: Farkasfiúnak nevezték

Sokan a dzsungelben nevelkedett, állatokkal beszélgető Maugli történetét a fantázia szüleményének tartják. Pedig Rudyard Kipling híres hősének alakját egy valós indiai fiú története is inspirálhatta. Az ő élete azonban sokkal sötétebb és tragikusabb volt, mint a meséből ismert Maugli sikeres útja az emberi identitás elérése felé.

Offline

Kitiltották az iskolapadból, mégis Nobel-díjas lett: az olasz nő, aki lenyűgözte a világot

Amikor a fiatal szárd hölgy, Grazia Deledda először papírra vetette történeteit, környezete inkább szégyellte, mint ünnepelte tehetségét. Egy vidéki olasz városban, Szardínia szigetén a 19. század végén ugyanis a társadalmi berendezkedés szerint egy tisztességes fiatal nőnek nem az írással kellett volna foglalkoznia. Deledda azonban nem hagyta, hogy mások döntsenek helyette – a mai napig ő az egyetlen olasz nő, aki irodalmi Nobel-díjban részesült.

Életem

Ezekben a kerületekben folyt el a legtöbb víz: van, ahol duplájára nőtt a fogyasztás

A hőségriadó alatt tapasztalható extrém vízfogyasztás miatt több magyar településen is ivóvízhiány alakult ki, ami szükségessé tette a helyi vízhasználati korlátozások azonnali bevezetését. A víziközmű-szolgáltatók már tavasszal megkezdik a vízhiány kockázatának mérséklését a hálózatok, medencék és víztornyok ellenőrzésével és karbantartásával.

Mindennapi

Nem 3 euró valójában a temus vám: többet kell fizetned

A temus rendeléseket sújtó, termékkategóriánként felszámolt 3 eurós “vám” esetében több meglepetés is adódik. Az egyik, hogy mit értünk termékkategória alatt, hiszen ebben az esetben a vámtarifaszám a fontos, a másik, hogy felszámításra kerül egy úgynevezett vámügynöki díj is.

Offline

Villámkvíz: tudod, melyik drámában szerepelnek ezek a híres karakterek?

A színjátszás már az ókorban is foglalkoztatta az embereket, a fennmaradt adatok alapján az i. e. 6. században már biztosan voltak stabil hagyományai a görög színházi kultúrának. Kvízünkből kiderül, hogy mennyire ismered a világirodalom leghíresebb színpadi műveit és a színi irodalom örökéletű karaktereit.

Testem

Sertéspestis, hantavírus – új Coviddá válhat egy állati eredetű vírus?

Az állatokat érintő betegségek ritkán kerülnek a hírekbe, de ha mégis, rögtön felvetődik a kérdés: lehet a fertőzésből egy új világjárvány, mint a Covid esetében? A válasz azonban messze nem olyan egyszerű, hiszen ahhoz, hogy egy állati kórokozó emberek közt terjedő járványt okozzon, több feltételnek is teljesülnie kell.

Testem

Ez a hosszú repülőutak rejtett veszélye: akár halálos is lehet

A nyári utazási szezonban százezrek kerekednek fel, hogy 6–12 órát vagy akár még többet töltsenek egy repülőgép fedélzetén a vágyott úti cél eléréséig. Kevesen tudják azonban, hogy a repülés alatt a szervezetünk extrém körülményekkel küzd: a kabin sivatagi szárazságú levegője lebontja a légúti védvonalunkat, a szűk ülésben való tartós mozdulatlanság pedig életveszélyes vérrögök kialakulásához vezethet. A Semmelweis Egyetem szakértője segítségével utánajártunk, hogyan alakulhat ki a repüléstől akár halálos tüdőembólia is, milyen rejtett tünetekre kell hetekkel az utazás után is figyelni, és mit tehetünk azért, hogy az év várt nyaralása ne a sürgősségi osztályon érjen véget.

Testem

Állandóan felpuffadsz, pedig egészségesen étkezel? Nem biztos, hogy az étellel van a baj

Ismerős a helyzet? Mindent megteszel az egészségedért: kerülöd a gyorsételeket, figyelsz a rostbevitelre, tisztán étkezel, a hasad mégis estére úgy feszül, mint egy lufi. A kellemetlen, feszítő érzés az egyik leggyakoribb emésztőrendszeri panasz, amivel nap mint nap küzdünk. A szakemberek szerint azonban egyáltalán nem biztos, hogy a legutóbbi étkezésed a hibás: a háttérben sokszor egészen más, rejtett folyamatok állnak.

Offline

Meghalt, mielőtt megtarthatta volna élete előadását: így született meg a legendás író utolsó könyve

Amikor a világ egyik legtekintélyesebb egyeteme előadássorozatra kérte fel Italo Calvinót, minden adott volt ahhoz, hogy a híres olasz író pályája egyik legfontosabb nyilvános megjelenésére felkészüljön. Calvino azonban már nem érhette meg a rendezvényt: 61 éves korában váratlanul meghalt. Az előadások szövegei mégis fennmaradtak, és később könyv formájában váltak világhírűvé.