Kinek az ötlete volt, hogy mellekkel adjanak el ételeket? A Hooters története

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Furcsállod, hogy működhet még 2022-ben is egy olyan étteremlánc, amely tulajdonképpen a melleket használja egyetlen marketingeszközként? Ismerd meg a Hooters sztoriját.

1983-ban, bolondok napján hat amerikai üzletember összedugta a fejét, és annak dacára, hogy semmilyen tapasztalattal nem rendelkeztek a vendéglátás terén, úgy döntöttek, hogy 

éttermet nyitnak, de nem is akármilyet – azt az éttermet, amiből még őket sem dobnák ki.

Ez lett a Hooters, amely a következő közel 3 évtizedben aztán a világot meghódító étteremlánccá alakult, pedig a kezdetek nem jelezték ezt előre.

Így indult az étteremlánc története

Egy egykori night club helyén nyitott meg Floridában a legelső Hooters, ahol az étterem előtt már jó pár vállalkozás ment szépen, lassan és csendben csődbe. A bérleti díj igen alacsony volt a sok sikertelen vállalkozás miatt: a hat jóbarát kevéssé ízléses módon egy temetőt is készített dekorációként, amelyben az előttük bezárt üzleteket helyezték örök nyugalomra.

Az üzleti modell nem volt túl bonyolult: az ötvenes-hatvanas évek zenéi szóltak, tipikus amerikai ételeket kínáltak, és a berendezést sem trendire, hanem inkább retróra hangolták.

Kagyló, rák, csirke és citromos pite szerepelt az étlapon, valamint csirkeszárnyak, de nyilvánvalóan nem ezekkel vitték sikerre a márkát.

A mellek mellé azért egy kis fenék is jut az étteremben
Fotó: Grant Lamos IV / Getty Images Hungary

A koncepció egyszerű: mellek

Még ha nem is jártál soha Hootersben, akkor is jó eséllyel az a kép villan fel előtted, ami tulajdonképpen védjegye a láncnak: egy dekoratív fiatal lány narancssárga forrónadrágban és a képzeletnek nem túl sok teret hagyó, Hooters-feliratos fehér trikóban.

Leegyszerűsítve, a szép női testeket használja marketingeszközként az étterem annak elérésre, hogy betérjünk egységeikbe.

Az amerikai alkalmazottak máig csak azt követően vehetik fel a munkát, hogy aláírnak egy nyilatkozatot, mely szerint megértették, hogy a női szexepilre épít az étterem koncepciója.

Az sem meglepő ennek tudatában, hogy már a nyolcvanas évek közepén készült Hooters-naptár, és a Playboy magazint is megjárták a Hooters-lányok. Bár a Hooters-légitársaság hatalmas üzleti bukás volt, és az egyetlen budapesti étterem is bezárt nem túl hosszú működést követően, az étteremlánc továbbra is sikeresen működik.

Nem ez az álommunkahely

Hootersben pincérkedni ugyanakkor nem épp leányálom. Amy Adams színésznő 17 évesen próbálta ki magát ebben a szerepben, de, ahogyan arról később beszélt, hamar rájött, hogy a forrónadrág és a sör együtt nem túl jó recept, mivel a legkedvesebb férfiak is egészen átalakulnak néhány sör után, ha melleket és fenekeket bámulnak.

Apropó, mellek: az alapítók szerint a bagoly huhogására utal a Hooters szó, de Amerikában mindenki tudja, hogy abszolút nem erről van szó – az elnevezés egy utalás Steve Martin egy stand-upjára, amelyben a melleket illette ezzel az elnevezéssel.

A bagoly csak terelés, mindenki tudja, miről van itt szó
Fotó: Raymond Boyd / Getty Images Hungary

A koncepció lassan idejétmúlttá válik

Tulajdonképpen minél többet tud meg az ember a Hootersről, annál kevésbé érti, hogyan működhet még a lánc – de nem is olyan sikeres már, mint egykor volt. Az üzleti tendenciák egyértelműek, terjeszkedés helyett bezárják egységeiket, és eladásaik sem növekednek. 

A BrandIndex felmérése szerint sem a férfiak, sem a nők nem tudnak azonosulni a Hooters értékeivel, a Tennesse Egyetem felmérése szerint pedig a Hootersben dolgozni negatív következményekkel bír a pincérnők mentális egészségére.

Ráadásul a PornHub metaanalízise szerint a mellek sem olyan vonzók már azok számára, akik pikáns szórakozást keresnek: úgy tűnik, sokféle szempontból is egyszerre jár el az idő az étteremlánc fölött.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.