Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Egy álommal kezdődött a Margitszigeti Szabadtéri Színpad különleges, időnként tragikus, de a legtöbbször rendkívül izgalmas története. A feljegyzésekben az 1938-as évhez kötődik a Színpad megnyitása, azonban már 1906-ban álmodozott valami hasonlóról egy színigazgató.
Egy nyári színkörről álmodozott 1906 májusában Forgács Antal színigazgató. Ezt kívánta megépíttetni, ám ez végül nem sikerült neki. Az álom megvalósulására tizenkét évet kellett várnia a színjátékok rajongóinak, 1918. május 18-án nyitotta meg kapuit a Margitszigeti Színkör, amely két hónap múlva már Margitszigeti Színház néven játszott, és nagy sikerrel adta elő Ascher Hejuhaja báró című operettjét. Az akkori igazgató vállalkozása hamar megbukott. Ez azonban nem állította meg azt a folyamatot, hogy ezen a szép helyszínen egyszer sikeres színház létesüljön.
Birkanyáj és tó is volt az 1938-as megnyitón a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon
1929 nyaráig több alkalmi társulat is kísérletezett azzal, hogy a Margitszigeten nyári előadásokat rendezzen, azonban a valódi indulásra 1938-ig kellett várni.
„Közelünkben egy csomó idegen ül. Szingalézek, úgy tetszik. Nők is, férfiak is... Aggódóan figyeljük ezeket a mandulaszemű idegeneket; hogyan tetszik nekik ez a szabadtéri játék? Tetszik nekik. Mulatnak rajta, tárgyalják, tapsolnak a közönséggel. A zene, az ének megfogja őket és egészen jól megérthetik, miről van szó a játékban” – írta Tersánszky Józsi Jenő korabeli kritikus 1938-ban a Nyugatban, mikor megnyitották a Margitsziget Szabadtéri Színpadot.
Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékát nézte meg, és a többi nézővel ámuldozott a látványos produkción, melyben valódi birkanyájat terelgetett Kukorica Jancsi, és igazi juhászkutyák ugráltak mellettük. Sőt, még egy mesterséges tavat is alkottak a produkció rendezői, ide dobhatta be rózsáját az Iluskát kereső vitéz.
A Margitszigeti Szabadtéri Színpad tündöklését tragédiák követték
A sikeres kezdet szépen folytatódott, híres rendezők, Európa-szerte ismert darabok és elismert művészek szórakoztatták a közönséget. A főváros akkori vezetése a szabadtéri színház alapításával a Margitsziget idegenforgalmát kívánta fellendíteni a zenés művekkel és operákkal.
„Akárki választotta előadási helynek ezt a zugot, nagyszerűen értett hozzá” – írták 1938-ban a Nyugatban a Margitszigeti Szabadtéri Színpadról.
1944 nyarán azonban már nem tűzték ki az előadásokat hirdető zászlót a víztorony tetejére. A második világháború pusztítása a Margitszigetet sem kímélte, a szabadtéri színpadot is lebombázták.
Az ország büszkesége lett a szabadtéri nyári színház a Margitszigeten
Öt hosszú év telt el a tragikus események után, míg újból vendégeket fogadhattak a margitszigeti színpadon.
A borzalmas évek után örömre és fényre vágyó közönséget a Szív küldi szívnek című sanzonesttel várták 1949. augusztus 6-án az újjáépített szabadtéri színpadon. Ekkor 3700 nézőt tudtak befogadni. Az újjáépítés során a zenekari árkot a jobb hangzás érdekében fával burkolták, a füves színpadra mobil táncparkettet készítettek, modernizálták a világítás- és hangtechnikát. Az intézményt három évre a Városi Színház alá rendelték.
1952 és 1962 között ez volt a Magyar Állami Operaház nyári játszóhelye, a műsor gerincét az Operaház repertoárdarabjai alkották: elsősorban az operák, másodsorban a daljátékok és a balettek.
1962-es nyári évadban azonban már csak nyolc előadást tartottak, mivel a sokat játszott repertoárdarabokra egyre kevesebb néző volt kíváncsi. Ez odáig fajult, hogy 1963-tól 1965 júniusáig már nem is tartottak előadásokat. Ekkorra a színpad állapota már nagyon leromlott.
Végül elkészítették a színpad újjáépítési tervét, az ehhez szükséges pénz azonban nem állt rendelkezésre, ezért úgy döntöttek, hogy rendszeres karbantartással orvosolják a hibákat, és közben beengedik a közönséget.
Azonban itt is igaz volt a mondás, hogy a baj nem jár egyedül; az 1965-ös dunai árvíz miatt a Margitszigetet lezárták.
Emiatt kétségessé vált, hogy a megnyitó díszelőadást a meghirdetett időpontban meg tudják tartani, végül a belépőjegy felmutatásával beengedték a közönséget a szigetre.
A következő években, évtizedekben újra neves darabokat játszottak, közben felújítások és fejlesztések is történtek a színházban.
Idén is az ország leghosszabb nyári fesztiválja vár a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon
Mára a Margitszigeti Színház az ország legexkluzívabb szabadtéri nyári színháza Budapest szívében, a Duna által körülölelt Margitsziget csodálatos természeti és épített környezetében.
A közel 3000 férőhelyes, az udvarán álló műemlék Víztoronnyal, saját kikötővel rendelkező margitszigeti nagyszínpad a nyári hónapokban Budapest legnagyobb összművészeti fesztiváljának ad otthont, amely a minőségi szórakoztatás elkötelezettje, kínálatában a kulturális tartalom és érték együtt van jelen.
A nyár folyamán még számtalan koncert (többek között Karthago, Anna and the Barbies, Caramel) és előadás (például Webber és Rice Evitája, valamint operett, tánc- vagy éppen cirkuszi show) várja a közönséget a város szívében. A Margitszigeti Szabadtéri Színpad programjai itt megtekinthetők.
Ha arról is szívesen olvasnál képeket nézegetve, milyen volt a Margitsziget régen,kattints ide!
