A jómódú turistákat és fehér homokos menyasszonyi ruhás fotókra vágyó szerelmeseket mágnesként vonzó Maldív-szigetek a világ legkisebb muzulmán országa, ahol csak muszlimok házasodhatnak, a házasságtörő ortodox nőket pedig korbácsütéssel büntetik.
A világ egyik legkedveltebb luxusüdülő-fellegvárában életvitelszerűen élni már nem annyira mesébe illő, mint pár hetes felejthetetlen egzotikus nyaralás úti céljául választani az Indiától 600, Srí Lankától 640 km-re délnyugatra fekvő, korallokból és haltetemekből álló szigeteken, ahol az elszaporodott varjakat kártevőkké nyilvánították, kutyából pedig nincs egyetlenegy sem.
Már többször hívtuk különleges virtuális világjárásunkhoz segítségül a 140 országot bejárt dr. Fenyvesi Csabát, a kriminalisztika és jogtudomány Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett professzorát, szenvedélyes utazót és egyetemi tanár jogtudóst. Segítségével már képet kaphattunk a férfi lakosokat nélkülöző Kambodzsa titkairól, és azt is megtudhattuk, hol élnek a legszebb nők és férfiak kis bolygónkon.
Most arra vagyunk többek közt kíváncsiak, mitől él ennyi varjú a szigeteken, ahol egyetlen kutya sincs, és mit rejt még a népszerű nyaralóhely?
A Maldív-szigetek Marco Polo szerint az Indiai-óceán virága. Szerintem egy apró gyöngyökből álló korallfüzér, a Föld ékszere. A világ legnagyobb meleg vízű medencéje és természetes akváriuma. A lengőpálmafák, a világos korallszín, áttetsző zöldeskék-türkiz ezernyi árnyalatú tengerszíne és a vakítóan fehér homok páratlanok, így kijelenthetem, nem jártam még ilyen paradicsomban, mint ez a mindösszesen 298 négyzetkilométeres csodahely.
A kb. 2 pécsnyi terület 26 atollt, (korallszigetcsoportot), 1200-2000 apró szigetet foglal magába, melyen 360 ezren élnek kb. 200 ponton, és ezzel a világ hetedik legsűrűbben lakott országa.
A hajónaplók szerint az első felfedező tengerészek, amikor ismeretlen vizeken hajóztak, varjakat vittek magukkal kalitkákban, és kiröptették őket, ha földet sejtettek. Ha nem jöttek vissza, mert érezték a közeli földet, akkor az ott is volt. Ha nem volt föld a közelben, visszatértek a biztonságos (bár kalitkás) fedélzetre. Ennek tudató be a fekete indiai házi varjak jelenléte, melyek úgy elszaporodtak, hogy kártevőkké nyilvánították őket, hiszen gyümölcsöket és száradó halakat csennek el, éttermek környékén a maradékot várják és dézsmálják.
A kutyát tisztátalannak tartják az iszlám vallású lakosok, ezért nincs egy sem, be sem szabad hozni belőlük az országba.
Híres a Maldív-szigetek vízivilága. Egzotikus gyümölcsökben is ennyire gazdagok a szigetek?
A világ legnagyobb természetes akváriumában a halrajok szabad szemmel is láthatók a sekély és kristálytiszta vízben. Volt szerencsénk megfigyelni egyszerű maszkos, pipás módon ezernyi színű halat, egy homárt pedig sikerült is becserkészni, ami mindjárt a helyi vendéglős jóvoltából kuktában, majd 45 perc múlva a tányérunkon végezte.
Ennél frissebb tenger gyümölcsét még nem ettünk. A víz egész évben kellemesen meleg, 27–28 fok körüli. Ebben a klímában, a felgyülemlett mészkőrétegekből és állattetemekből (korallból, polipból, halból) álló szigetecskéken vígan megélnek a kókuszpálmák, ami itt az élet fája. Mindenét felhasználják. Olaját főzésre, világításra, fodrászatra, tejét üdítőital-készítésre vagy szintén főzéshez, héjából kókuszrostot és kötelet, levéből puncsot, szörpöt, a pálmaágból tetőfedő anyagot, falakat és szőnyegeket, a törzséből hajót, bútort, házat készítenek, a maradékot, a héját pedig elégetik, hőt termelnek vele.
A szigetlakók szokásos étrendje ennek megfelelően, halból és kókuszból áll, ezeket adják az importált rizshez. Ízesítik curryporból, lime-ból, csiliből és reszelt kókuszdióból készült currypástétommal. Viszont szinte minden könnyfakasztóan erős. Még ha külön kéri is az ember a kifőzdék színvonalára inkább emlékeztető helyi vendéglátóipari egységekben, hogy mellőzzék az étel méregerősséget, akkor sem sikerül ez minden esetben. Van persze egy helyi ellenszer, ha már ők sem bírják az égést. Speciális dióhéjat rágcsálnak. Ez kis zacskókban kapható is, de a kifőzdék asztalán automatikusan ott van. Nekünk nem segített, ráadásul elrághatatlannak éreztük a barnás csodaszert.
Mennyire érződik az egykori brit kötődés, és mennyire érezhető a muszlim vallás, ha az ember mélyebben tájékozódik az ottani életről, mint az átlag nyaralni vágyó?
A hajózó, felfedező portugálokat és hollandokat követően 1887 és 1965 között brit protektorátus alatt állt a szigetcsoport. Ennek legkézzelfoghatóbb jelei a hárompontos angolszász konnektor, a mértékegységek és a jobbos autókormány, balos közlekedéssel. 1965-ben nyerték el függetlenségüket, de 1978 és 2008 között 30 éven át a vaskezűnek tartott Maumonn Abdul Gayoom államfő, és az Amnesty International szerint sajnos utódja is, gyakorta éltek jogellenes, emberjogilag mélységesen elítélendő cselekedetekkel ellenfeleikkel szemben.
Az iszlámon kívül más vallás nyilvános gyakorlása tilos.
2008 óta állampolgárságot csak iszlám vallású kaphat, és csak ilyen házasodhat is a szigeten (más vallású nászutasok ne reménykedjenek), alkoholt pedig csak a külföldiek vásárolhatnak és ihatnak, és kizárólag a (külföldi) szállodás szigeteken – méregdrágán. Az ortodox szunniták körében a nők házasságtörését még mindig korbácsolással büntethetik.
A helyiek élete a nyaralószigeteken túl tehát teljesen más?
Minden falusziget szoros, önálló közösség. Mindegyikben a nők tisztítják az utcákat – a ház előtt kötelességük is – kókuszlevél töviséből készült kézi seprűvel. A férfiaknak – mint általában a muzulmánoknál, itt is – négy felesége lehet, ám az életben nincs rá pénz, anyagi fedezet. Nem csak a feleségek száma magas, a válásoké is. A férfinek csak ki kellett mondani a szót: elválok, és már meg is történt. Az utóbbi években szigorítottak ezen. Mostanában már kell a nő beleegyezése, akarata is a bíróság előtt. Felemelték egyúttal 18 évre a házasságkötés alsó korhatárát is.
A fiatal, fekete kendős lányok a szabad és – szomorúan láttuk – felettébb szemetes tereken (nem törődve a környezettel) bashit játszanak, ami a krikett és a tenisz keveréke. A nagy szemű fiúk és sokszor szakállas, dús, fekete hajú férfiak pedig sakkozgatnak, de a helyiek lelkesen fociznak is az általuk látogatott tengerpartokon, ahol egyébként általában mindenki jól fel van öltözve, főleg a nők. Ők még a fekete, teljes testet takaró ruházatukban mártóznak meg a vízben is. A férfiak hosszú sortban és pólóban fürdenek. Tilos a bikini még a külföldieknek is, ez csak az üdülőszigetek és a piknikszigetek kiváltsága.
Mennyiben érinti a szigeteket a környezeti károk hatása? Hiszen a világ egyik legalacsonyabban fekvő országról van szó, melynek nagy része 1 méter tengerszint alatti magasságon fekszik, így egyes számítások szerint 2050-re a szigetek 80%-a víz alatt lehet.
A mindösszesen 1,6 méter átlag tengerszint feletti magasság miatt az állam a sajtóhírek szerint nem olyan nyugodt, mint a befektetők, akik folyamatos szállodaépítésben vannak. Velük szemben az állam telkeket vásárolgat Ausztráliában, ha majd eljön az idő, és menni kell, a lakosságot legyen hová kimenteni. Addig is azonban, az összes sziget a kormány tulajdona, csak bérelni lehet őket, és ezt a multiszállodaláncok örömmel meg is teszik csillagászati áraik ellenére.
A politikai közéletnek a környezetvédelem sokat hangoztatott eleme. Mohamed Nasheed néhai elnök például 2009 őszén búvárfelszerelésben, a tenger alatt tartott kormányülést, ezzel igyekezett felhívni a globális felmelegedés problémájára a világ figyelmét.
A Beckham család évi maldív nyaralása 2012-ben is ehhez köthetően rövidült le. 12 évvel ezelőtt 260 000 ezer brit fontot, hozzávetőleg 90 millió forintot költöttek a kb. tíznapos üdülésük alatt, de a forró időszakban előforduló, noha egyébként valóban egyre kiszámíthatatlanabbá váló időjárás, a kétnapnyi esőzés miatt, megunva a napfényt hiányát, megszakították a vakációjukat, és hazaröppentek.
Ha érdekel, hogy egy ilyen sokat látott világutazó mely országokat ajánlja felkeresni, és melyektől int óva, ebből a korábbi cikkünkből megtudhatod.
