Bár megszámolni sem lehetne, hány épületemléket hagyott hátra nekünk a múlt, mi most egy csokorba szedtük azokat, amelyek kitűnő úti célul szolgálhatnak az őszben barangolóknak.
Magyarország ékköve a zsámbéki romtemplom
Hasonlóan bámulatba ejtő építmény a zsámbéki romtemplom, amelyet még a 13. században, egy korábbi falusi templomra építettek a premontrei szerzetesek. A késő román és kora gótikus stílusú, háromhajós bazilikát a történelem során több csapás is érte. Egy közülük a Magyarország legnagyobbjaként számon tartott, 1763-as, 6,3-as erősségű földrengés, amely következtében súlyosan megsérült az építmény. A műemlékvédelmi munkálatok a 19. század végén kezdődtek el, aminek hála, fennmaradtak a különleges romok. A zsámbéki templom maradványai különösen káprázatosak napnyugta idején.
A rezi várból a Badacsonyra
A Balaton északi partján, a sümegi vártól nem is oly messze, a Meleg-hegy 418 méter magas dolomitgerincén áll a rezi vár. A valószínűsíthetően 1292 és 1307 között épült erőd egyike lehet azoknak a kőváraknak, amelyek építését IV. Béla rendelte el a tatárjárás után. Az évszázadok során több nemesi család birtokában is állt az építmény, a török időkben pedig fontos stratégiai szerepet is játszott.
Ebben az időszakban azonban komoly károk keletkeztek a vár szerkezetében, így lassanként feledésbe merült: a 17. század végére jobbára már a létezéséről sem tudtak.
Ám szerencsénkre fennmaradt belőle egy varázslatos darab, hogy menedéket nyújthasson a város zajától menekülőknek. A maradványokhoz gyönyörű erdei túraútvonal vezet, a romok mellől, a hegy tetejéről pedig páratlan kilátás nyílik a Szent György-hegyre, Gulácsra vagy épp a Badacsonyra.
Római maradványok Óbudán
Varázslatos romokért el sem kell hagynunk a fővárost, elég nagy területen mutatja meg különleges szépségét az Óbudán található Aquincum, amely a polgárváros mintegy negyedét tárja a kíváncsiskodók szeme elé. Nem mellesleg ez Magyarország legnagyobb területű, immár több mint 110 éves római régészeti parkja. A városközpont legjellemzőbb középületeit és megannyi magánházat is bemutató romkertben tett séta során megismerhetjük többek között a római városépítészet jellegzetességeit, de bepillantást nyerhetünk az egykori római polgárváros szerkezetébe, sőt láthatjuk a padlófűtés, a vízvezetékek, valamint a csatornarendszer maradványait is. Érdemes rászánni egy délutánt e fővárosi csodára is.
Csodás kilátás a romok mellől a Balatonra
Ha egy pazar őszi kilátásra vágysz a Balatonnál, jobb helyet nem is találhatnál a szigligeti vár romjainál. A helyi kőművesek és kézművesek segítségével a hegycsúcsra villámgyorsan felépült, 13. századi vár eredetileg a ma is látható romoknál sokkal kisebb volt, mostani méretét a későbbi századokban hozzáépítésekkel érte el. A hely magával ragadja az embert, már csak azért is, mert már a várhoz vezető túraútvonalak is felérnek egy csodával.
Egy kétszer kihalt falu maradványai
Ha már romok, akkor érdemes megemlékeznünk Derenkről, arról a mai Aggteleki Nemzeti Park területén található, hajdan virágzó településről, amely mára szinte teljesen eltűnt Magyarország térképéről. A falu a történelem viharainak esett áldozatául:
lakosságát először a török megszállás, a Rákóczi-szabadságharc, majd az 1711-es pestisjárvány sújtotta, amely miatt Derenk egy időre elnéptelenedett.
Miután az Esterházyak jobbágyokat telepítettek ide, a falu újra fejlődésnek indult, olyannyira, hogy a lélekszáma a második világháború előtt majdnem elérte a félezret.
A település végzetét Horthy Miklós döntése hozta el, aki vadászterületet tervezett ide, melynek részeként egy medvéskertet hozott létre a falu határában, ezután pedig elrendelte a település lakóházainak és templomainak lebontását. 1943-ra Derenk teljesen elnéptelenedett, lakói a környező településeken találtak új otthonra. Ma már csak néhány rom emlékeztet az egykor virágzó falura.
Ha szeretnél még barangolni egy kicsit Magyarországon, ajánljuk figyelmedbe ezt az 5 helyet is.
