Magyarország legnyugatibb pontján, dombokkal ölelt völgyben bújik meg Felsőszölnök, a Rába-vidék egyik legkülönlegesebb települése. Ez a Szentgotthárdtól mindössze 14 kilométerre, a szlovén határ közvetlen közelében fekvő község nemcsak a térképen foglal el különleges helyet, hanem a nemzetiségi kultúrában is: ez ugyanis a legnagyobb hazai szlovének lakta falu.
A hosszú völgyben elterülő vasi községet kilenc domb öleli körül, és innen indul hazánk leghosszabb képzeletbeli átlója, amely a keleti határig, Tiszabecsig vezet, pontosan 530 kilométer hosszan. Nem mellesleg, Felsőszölnök éppen 525 kilométerre fekszik az ország legkeletibb pontjától, Garbolctól is.
Elzárták a külvilágtól a magyar települést
Felsőszölnök nevét először 1378-ban említik, Alsószölnökkel együtt. Akkoriban a dobrai ciszterci apátság birtoka volt – ez a kolostor ma már Ausztria területén, Neuhaus néven található. A történelem viharai a falut sem kerülték el: 1640-ben török csapatok törtek be, és úgy tíz évvel később a lakosságnak nem volt más választása, mint behódolni az oszmán hatalomnak.
A 20. század elején sokan a jobb megélhetés reményében kivándoroltak, főként Amerikába. A második világháború után a község határsávba került, amely hosszú évekig tartó elszigeteltséget jelentett. A Rákosi-korszak idején több családot ki is telepítettek innen a Hortobágyra, a határt védő műszaki zárat pedig csak az 1970-es évek végén számolták fel. Ekkor ugyan enyhültek a korlátozások, de a korábbi műszaki megoldást rakétás jelzőrendszer váltotta fel, a községbe pedig a rendszerváltásig csak külön engedéllyel lehetett belépni.
A nyitás 1992-ben kezdődött meg, amikor Martinje irányába megnyílt a Rába-vidék első határátkelőhelye. Néhány évvel később, 2014-ben elkészült a Felsőszölnököt Kétvölggyel összekötő út is.
Mesés nyugat
Aki még nem járt e vidéken, annak mindenképpen érdemes felfedezni. Felsőszölnöktől majdhogynem egy lépésre van Szlovénia, mi több, már szomszédunk oldalán emelkedik a környék legmagasabb pontja, a 404 méteres Ezüst-hegy is, amely e térség egy igazán különleges látnivalója. A táj egyébként változatos és gazdag: a pannon és az alpesi éghajlat közös hatásának köszönhetően különleges és igazán egyedi a terület élővilága is. Mi sem példázza ezt jobban, minthogy az erdőkben is őshonos fák, többek között jegenye- és vörösfenyők magasodnak.
Ha kíváncsi vagy Magyarország legészakibb településére is, ezt a cikkünket mindenképpen olvasd el!
